2015. február 9., hétfő

(Más) napló 53.




AZ MNT ÉS A SAJTÓ – ÍRJUNK ESSZÉT!
Kisebbségjogi témák

            A vajdasági magyar sajtó helyzete a kilencvenes évek kezdete óta folyamatosan rosszabbodik. Nem csak médiumok szűnnek meg, de gond van a szerkesztéspolitikával és sajtószabadsággal is.[1] 
A vajdasági képviselőház 2004. június 29-i döntésével a Magyar Szó és a Hét Nap alapítója a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) lett. Az alapítói jogoknak (és az összes vagyonnak) az MNT-re való átírása már akkor sok tiltakozást és nemtetszést váltott ki, mivel és a testület révén a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezébe került az írott közszolgálati magyar nyelvű sajtó.
            Az MNT, mint alapító, nem tudott sikert felmutatni sem a kiadók, sem a lapok fejlesztésében. Erről tanúskodik a lapok példányszámának folyamatos csökkenése is. Az MNT egyszerűen nem tudta kezelni az egykori Forumból lett Magyar Szó Lapkiadó Kft., de a Hét Nap ügyét sem, a mi miatt tovább folytatódott a leépülés.
Mire az MNT elfogadta (a 2011. november 22-i ülésén)[2] a Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011-2016 c. dokumentumot,[3] a 34 vajdasági, magyar nyelven is sugárzó rádió közül – 2008. augusztus 31-ével – 11 megszűnt.[4] Az MNT semmit sem tett ezeknek a visszaállítása érdekében.
A szerbiai köztájékoztatási és médiatörvény[5] szerint az állam 2015. július l-jéig kivonul a médiumok tulajdonosi struktúráiból. Így, most „tizenöt médium kényszermagánosításra kerül”,[6] köztük „bácskai és bánáti rádióállomások, amelyek az itteni kisebbségek nyelvén (is) szólnak a hallgatósághoz”,[7] mint a Szabadkai Rádió, a Temerini Rádió és a Nagybecskereki Rádió is.
Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) tanácsnoka az MNT 2014. december 29-i ülésen javasolta, hogy a testület „30 napos határidőn belül kezdeményezzen egy tanácskozást, amelyen megvizsgálnák, hogy az új szerbiai médiatörvény kapcsán milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő, kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi jellegű médiumok megmentésére”.[8]
Hajnal Jenő, az MNT elnöke és a testület VMSZ-es többsége nem tartotta szükségesnek a témának még a megvitatását sem – simán leszavazták a javaslatot.  Annak ellenére, hogy a MNT tevékenységének éppen az egyik alapterülete az anyanyelvű tájékoztatás. Ez lenne az érdekvédelem, a nemzeti kisebbségi jogok védelme?
Ugyanezen az ülésen megválasztották az MNT Tájékoztatási Bizottságát. Elnöke Németh Ernő lett, aki 2006-tól Szabadkai Rádió magyar adásának megbízott fő- és felelős szerkesztője,[9] akinek „szívügye a Szabadkai Rádió magyar adásának a fennmaradása, a vajdasági magyar tájékoztatás fejlesztése, különös tekintettel az elektronikus médiára és az ifjúsági újságírásra”.[10]
Németh Ernő a VMSZ Magyar Összefogás listájáról került az MNT-be. Most az a kérdés, hogy a VMSZ politikáját képviseli-e a testületben, vagy tesz is valamit a vajdasági magyar médiák megőrzése érdekében? 
– Arra van szükség, hogy a Magyar Nemzeti Tanács minden törvényes lehetőségével élve hatékonyan segítse a magyar műsorokat is sugárzó rádiókat, most, a július 15-éig tartó időszakban. Sajnos eddig ezt a támogatást eddig a Magyar Nemzeti Tanács részéről nem érzékeltem, de remélem ez Önöknek köszönhetően változni fog – írja az MNT Tájékoztatási Bizottságához intézett levelében Ágoston Mária, a temerini Művelődési és Tájékoztatási Központ igazgatója.[11]

Deli
Deli Andort, aki 2010. júniusától a tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár tisztségét töltötte be, a 2014. május 25-i (magyarországi) európai parlamenti (EP) választásokon, a Fidesz-KDNP listáján (Pásztor István, a VMSZ elnöke javaslatára[12]), EP-képviselőnek választották.
            A minap látogatás tett Szabadkán az MNT hivatalában,[13] aztán a VMSZ újvidéki szervezete „lakossági fóruma látta vendégül”,[14] majd a Magyar Szó napilapnak adott terjedelmes interjút.[15]
            Deli látogatása valójában protokolláris jellegű volt. Körbejárta azokat, akik az EP parlamenti képviselőjének tisztségébe emelték. Különösebb jelentősége a látogatásnak nincs is, Deli néhány gaffja azonban megérdemli a kommentárt.   
            Delit az MNT-ben Hajnal Jenő, a testület elnöke és Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és fogadták. A tárgyaló felek, „az össznemzeti politizálás megvalósulása” és a vajdasági magyar közösség „híd szerepnek” elcsépelt emlegetése mellett,  kiemelték: „Hamarosan esszéíró pályázatot hirdetnek azzal a céllal, hogy a vajdasági fiatalokat bekapcsolják az uniós programokba, megismertessék velük az uniós intézményeket, ezáltal lépéselőnyhöz juttassák őket.”[16]
Nem arról volt, tehát, szó az MNT-ben, hogyan javítani unió segítséggel (is) a vajdasági magyarság sanyarú helyzetének megváltoztatását, hanem hogy esszét írjunk az Európai Unióról! Pályázat hirdetése nem rossz dolog, de nem semmi esetre sem a legfontosabb a jelenlegi helyzetben.
             Deli további célként a nemzeti tanácsok képviselőinek személyes bemutatkozását jelölte meg az Európai Parlamentben. „Képviselőtársaim segítségével egy bemutatkozó meghallgatást szervezünk majd a nemzeti tanácsok számára – természetesen kiemelt helyen fogjuk vendégül látni a Magyar Nemzeti Tanácsot –, hogy ezáltal bemutassuk a szerb kisebbségi önkormányzati modellt a többi uniós államnak és képviselőnek” – mondta Deli Andor. (Azt a kisebbségi modellt, amelyről mindannyian tudjuk, hogy nem autonómia. Gondolom, hogy a többi uniós állam kisebbségeink lesz mit tanulniuk ebből.) 
            Az újvidéki látogatás alkalmával Deli kiemelte „az európai és a szerbiai parlament vegyes bizottsága munkájának jelentőségét is. A vajdasági magyar politika sikerének nevezte, hogy a tárgyalóasztal mindkét oldalán van emberünk, hiszen maga tagja a bizottság európai parlamenti küldöttségének, Varga László VMSZ-képviselő pedig a szerbiai képviselőház delegációjában van jelen.”[17]
            Elképesztő: Varga László VMSZ-képviselő szerbiai oldalon képviseli a VMSZ érdekeit, az EP oldalán pedig Deli Andor, a VMSZ tagja! Hogyan fog itt érvényesülni a vajdasági magyarság érdeke? Ahogyan azt a VMSZ elképzeli! 
            A VMSZ napilapja, a Magyar Szó hétvégi számában megjelent interjúban aztán Deli – egyebek között, az újságíró kérdésére: Megnehezítik a munkáját az olyan itthonról jövő megjegyzések, amelyek olykor hazaárulással is vádolják amiatt, hogy magyarországi párt listáján lett EP-képviselő? – elmondta, és ez címként jelent meg, hogy „nem érdeklik a rosszindulatú megjegyzések”.[18]  
– Egyáltalán nem érdekelnek, nem hatnak ki a munkámra. Azt kell tudni, hogy kiktől érkeznek az efféle kijelentések. Ha ennek az ember tudatában van, akkor rögtön az is világossá válik számára, hogy ezeknek mekkora súlyuk van. Akkor tudja azt is, hogy a vádakat közlőknek mennyire nincs rálátásuk arra, mi hogyan működik a valóságban. Azt gondolom, hogy az eddigi munka meg a következő időszak is bizonyítani fogja annak az összekötő szerepnek a teljesítését, amelyet felvállaltunk a megbízatás elfogadásakor. Ez egy ösztönző, segíteni kívánó szerep az európai csatlakozás útján – nyilatkozta Deli.
Okos politikus meghallgatja mindenkinek a véleményét, mivel még a „rosszindulatú megjegyzések”-ben is általában van valami igazság. És az sem biztos, hogy azok minden esetben „rosszindulatúak”. De minek is érdekelné Delit a vajdasági magyarság sorsa a több ezer eurós fizetés mellett? Hogy neki „mekkora súlya van”, utóbb az is kiderül.

Újvidék, 2015. február 9.
BOZÓKI Antal

[2] Pesevszki Evelyn: Elfogadták a kulturális és a médiastratégiát. Magyar Szó, 2011. november 23., 1. és 4. o.
[4] Elhallgatott a Topolyai Rádió, a muzslyai Zeppelin Rádió, a zentai Fox Rádió, a Bajmoki Rádió, a Palicsi Rádió, a hajdújárási Rádió 90 is, az 1970-től működő Szabadkai Rádió magyar műsora is regionális frekvencia nélkül maradt. Lásd: h. gy: Veszélyben a kisebbségi média. Magyar Szó, 2008. november 20. 5.
[7] Halász Gyula: Veszélybe a kétnyelvű műsor. Magyar Szó, 2015. január 3. 18. o.  és Hatékony segítség kellene: Magyar Szó, 2015. február 4., 10. o.  A privatizációs kötelezettség nem vonatkozik a köztársasági és a tartományi közszolgálati médiumokra, valamint a kisebbségi nemzeti tanácsok által alapított sajtóorgánumokra. Az MNT tehát a törvény elfogadása után is társalapítója maradhat Magyar Szó Lapkiadó Kft.-nek és a Hét Nap Lapkiadó Kft.-nek. Apró István: Szerbia, médiatörvény, privatizáció, vajdasági magyar média. http://mtmi.hu/cikk/601/Uj_mediatorveny_Szerbiaban, 2014. 8. 15. [12:53]
[8] Tari István: Állásfoglalás a kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumok magánosítása ügyében. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Sajt%C3%B3
[9] P.E.: Megalakultak az MNT szakbizottságai. Magyar Szó, 2014. december 31. 4. o. és http://www.magyarszo.com/hu/2569/kozelet/120214/Megalakultak-az-MNT-szakbizotts%C3%A1gai.htm, 2014. december 30., 19:21 >> 2014. december 30. [23:12]
[11] Mi lesz a Temerini Rádióval? https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=8277018347089943421#overviewstats és Hatékony segítség kellene. Magyar Szó, 2015. február 4., 10. o.
[12] Deli Andort javasolta Pásztor István. http://www.magyarszo.com/hu/2310/kozelet_politika/110363/Deli-Andort-javasolta-P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n.htm, 2014. április 16. [19:32] >> 2014. április 17. [14:37]
[13] Basity Gréta: A Magyar Nemzeti Tanács hivatalában tett látogatást Deli Andor EP-képviselő. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18227/A-Magyar-Nemzeti-Tanacs-hivatalaban-tett-latogatast-Deli-Andor-EP-kepviselo.html, 2015. február 4. [18:09
[14] v.ár: Az összenemzeti politizálás megvalósulása: Magyar Szó, 2015. február 6. 1. o.
[15] Virág Árpád: „Nem érdekelnek a rosszindulatú megjegyzések”. Magyar Szó, 2015. február 7. 1. és 4. o.
[16] Lásd a 13-as alatti írást.
[17] Lásd a 14-es alatti írást.
[18] Lásd a 15-ös alatti írást.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)