A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
Kovács Béla kisgazdapárti politikus szobra,
amelyet
2002. február 25-én lelepleztek le a budapesti Kossuth Lajos téren
2002. február 25-én lelepleztek le a budapesti Kossuth Lajos téren
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A
Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének
2000. június 13-án
elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek
értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én
tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok teljes mértékben jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.
A politikus letartóztatása és fogvatartása az első
lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az
ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése
felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok
semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát
jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként
számon tartott embereknek.
A kommunizmus fekete könyve becslések és
levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus
áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában
az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok
száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak,
vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása
miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás
lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése