Lassan zajlik a restitúciós folyamat

Szabadkán a kért földek alig néhány százalékát szolgáltatták eddig vissza

A több évtizeden át tartó harc után 2012-ben elfogadták a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényt. Azóta Szabadkán 92 épületet, 85 üzlethelyiséget, 4 lakást, 3 épülettömböt, 2367 négyzetméter építési földterületet és 258 hektár mezőgazdasági földterületet szolgáltattak vissza eredeti tulajdonosaiknak. Szabadkán a legtöbben mezőgazdasági földterületet igényelnek vissza, az igénylések kilencven százaléka erre irányul.

Fotó: Molnár Edvárd

Milan Uzelac, a Vagyonukat Visszakövetelők Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, mégis nagyon lassan halad a visszaszolgáltatási eljárás. Szabadkán például a kért mezőgazdasági földterületeknek mindössze nyolc százalékát szolgáltatta vissza az állam, összesen csaknem négyezer hektárra tartanak igényt a polgárok.
– Az alaptörvény meghozatalakor rámutattunk a hiányosságokra, azonban elfogadták így, s ez alapján adták át a kérvényeket. Tavaly alakult egy új munkacsoport, amely decemberben átadta a kormánynak a javaslatokat, amelyekről a kormány tárgyalt is, azonban a mai napig parlament elé nem került. Ezeknek a módosításoknak köszönhetően könnyebb lenne az egész eljárás, elsősorban a mezőgazdasági földterületeket illetően, hiszen az elmúlt hatvan évben ezen a területen történt a legtöbb változás. Eladták a területeket, több helyen kommasszációt is végeztek. Ez tovább nehezíti az ügyeket. Szerencsére Szabadkán ez nem jellemző, csupán Csantavéren van gond a tagosítás miatt, de az ország többi területén szinte követhetetlen helyzet alakult ki – magyarázza Milan Uzelac.

Az egyesületben, annak ellenére, hogy van eredmény, úgy gondolják, sokkal gyorsabban haladhatna a munka.

– Hogy ennek mi az oka, csak találgathatjuk, de minden bizonnyal felsőbb érdekekről van szó, hogy ne használjak népszerűtlen kifejezéseket. Nagyon nehéz ezeket az ügyeket kibogozni, de hozzá kell tennem, hogy az illetékes Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség mindent megtesz azért, hogy becsületesen, a törvénnyel összhangban járjon el, de úgy tűnik, hogy felülről azt az utasítást kapták, hogy lassítsák az egész folyamatot – utal Milan Uzelac arra, hogy a visszaigényelt, ám még vissza nem szolgáltatott földeket jelenleg is használja valaki, törvényes vagy törvénytelen módon, és hasznot húz belőle.

Ami a szabadkai eredményeket illeti, vannak pozitív példák, habár az üzlethelyiségek esetében is voltak nehézségek, mondja Uzelac, hiszen az eladástól védte ezeket a helyiségeket a törvény, a cserét viszont nem tiltotta, így vannak olyan üzlethelyiségek, amelyek végül magánkézben kötöttek ki.

– Az államnak érdeke kellene, hogy legyen, hogy ezt a munkát, feladatot minél előbb elvégezze, hiszen végre nem kellene gondot viselnie ezekről a földterületekről, viszont lenne bevétele. Most ugyanis illegálisan is használnak földeket, ha azonban visszakerülnének eredeti tulajdonosukhoz, akik adót fizetnének utánuk, az állami költségvetés is telítődne, hiszen az adókat jól megemelték. Az az érzésünk, hogy az állam mindezt kényszerűségből végzi, nem pedig a saját érdeke és a saját polgárai felé lévő kötelessége miatt – mondja a szabadkai egyesület elnöke.

A jelenleg érvényben lévő törvény alapján, akiknek nem tudják visszaadni az eredetileg kért vagyont, azoknak pénzbeli juttatást fizet az állam, mégpedig kötvények formájában 2018-tól. A hetven éven felülieknek öt éven belül kifizetnék a nekik járó összeget, a 65 és 70 év közöttieknek tíz év alatt, az ennél fiatalabbaknak pedig 15 év alatt törlesztetnének.

– Minderre egy bizonyos összeget irányoznak elő, s amennyiben keveset tudnak visszaszolgáltatni eredeti valójában, akkor arra nem lesz pénz. Az államnak nincs pénze, a költségvetést ez nagyon megterheli majd. Az államnak is érdeke, hogy minél többet föld formájában visszaadjon, s megadóztassa a tulajdonosokat. Ezért is várjuk a módosításokat, amelyekre az ígéretek szerint talán még a választások előtt sor kerül – mondta Milan Uzelac.

Szakértő hivatalos nyilatkozatát kérik

A földeket igénylőknek az utóbbi időben anyagilag is megnehezítette a dolgát a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség. Míg eddig minden bizonylat kiadása ingyenesen járt ebben a folyamatban, most egy szakértő nyilatkozatára is szükség van arról, hogy a megváltozott kataszteri számozást bizonyítandó nyilatkozzon arról, hogy valójában az-e az igénylőt megillető földterület vagy sem. A szakértők viszont az érték 1-3 százalékát is elkérhetik ezért a szolgáltatásért, ami akár több ezer eurós összeg is lehet. Az emberek többségének pedig nincs erre pénze, így egyelőre végzés, vagyis visszaszolgáltatás nélkül maradnak.
Tómó Margaréta

Magyar Szó, 2016. január 23., 8., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/2953/vajdasag_szabadka/139821/Lassan-zajlik-a-restit%C3%BAci%C3%B3s-folyamat.htm, 2016. január 23., 15:44 >> 2016. január 23. [20:37]