|
|||||
| 2017. június 14., Szerda - Strasbourg | Ideiglenes kiadás | ||||
| 2016.évi jelentés Szerbiáról |
|
Az Európai Parlament,
...
Emberi jogok
21. kiemeli, hogy létrejött az emberi jogok nemzetközi jogának betartásához szükséges jogszabályi és intézményi keret; hangsúlyozza, hogy az egész országra kiterjedő következetes végrehajtásra van szükség; megállapítja, hogy a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyek, többek között a romák, a fogyatékossággal élő személyek, a HIV/AIDS-betegek és az LMBTI-személyek, migránsok és menedékkérők, valamint etnikai kisebbségek helyzetének javításához hosszú távú, kitartó erőfeszítésekre van szükség; hangsúlyozza, hogy a szerb hatóságoknak, valamint minden politikai pártnak és közéleti szereplőnek elő kell segíteniük a tolerancia és befogadás légkörének kialakítását Szerbiában; felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák az elfogadott megkülönböztetésellenes, különösen a gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódó jogszabályok megfelelő végrehajtását; aggodalmát fejezi ki a háború polgári áldozatainak jogairól szóló jogszabály miatt, amely kizárja a konfliktusok során erőszakot elszenvedett áldozatok több csoportját, és felszólítja a hatóságokat a jogszabály felülvizsgálatára;
22. ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem történt semmilyen előrelépés a véleménynyilvánítás szabadságának és a média öncenzúrájának javítása érdekében, amely jelenség egyre rosszabbodik; hangsúlyozza, hogy az újságírókkal szemben alkalmazott politikai beavatkozás, fenyegetések, erőszak és megfélemlítés, többek között fizikai támadások, szóbeli és írott fenyegetések, valamint a tulajdont érintő támadások továbbra is aggodalomra adnak okot; felszólítja a hatóságokat, hogy nyilvánosan és egyértelműen ítéljenek el minden támadást, hogy biztosítsanak elegendő forrást az újságírók és médiaorgánumok elleni összes támadás proaktívabb kivizsgálásához, és mielőbb állítsák bíróság elé az elkövetőket; aggodalmának ad hangot, amiért a kritikus hangot megütő médiaorgánumok és újságírók ellen aránytalanul sok polgári rágalmazási perre és lejárató kampányra kerül sor, továbbá aggódik a rágalmazásokra vonatkozó bírósági határozatoknak a média szabadságára gyakorolt hatása miatt; aggodalmának ad hangot a korrupcióról beszámoló oknyomozó újságírók elleni negatív kampány miatt, és felszólítja a kormányhivatalnokokat, hogy maradjanak távol az ilyen kampányoktól; felhív a médiatörvények teljes körű végrehajtására; üdvözli az együttműködésről és az újságírók védelméről szóló, az ügyészek, a rendőrség, az újságírók és a médiaegyesületek között létrejött megállapodást, és várakozással tekint végrehajtása elé; hangsúlyozza, hogy teljes átláthatóságra van szükség a médiaorgánumok tulajdonjoga és a média finanszírozása terén; ösztönzi a kormányt, hogy garantálja mindkét közszolgálati médiaszervezet függetlenségét és pénzügyi fenntarthatóságát, a kisebbségi nyelvű médiatartalmak pénzügyi életképességét és a közszolgálati műsorszolgáltatók szerepének növelését e téren;
23. aggodalommal tölti el, hogy a hirdetési törvényt 2015-ben megfelelő nyilvános konzultáció nélkül fogadták el, fontod rendelkezéseket szüntetve meg, mint például az állami hatóságok hirdetéseinek tilalmához és a választási kampányokon kívüli politikai hirdetésekhez kötődő rendelkezéseket;
24. helyteleníti az IPA alapok használatának követelményeit, amelyek szerint a civil társadalmi szervezeteknek partnerségre kell lépniük az állammal ahhoz, hogy pályázatuk sikeres lehessen;
25. elítéli a kormány és a kormány által irányított média civil társadalmi szervezetekre irányuló negatív kampányát; aggodalommal tölti el, hogy a kormány fiktív civil társadalmi szervezeti intézményeket hoz létre a független civil társadalmi szervezetekkel szemben; elfogadhatatlannak találja, hogy a civil társadalmi szervezeteknek partnerségre kell lépniük a kormánnyal ahhoz, hogy sikeresen pályázzanak az IPA finanszírozására;
A kisebbségek tiszteletben tartása és védelme
26. ismételten hangsúlyozza, hogy az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségek jogai – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás alapvető előfeltétele; üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és a nemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását, amelyet most működőképesebbé kell tenni; felhív a cselekvési terv és melléklete teljes körű, átfogó és átlátható módon történő végrehajtására, minden oldal építő jellegű részvételével; ismételten felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok egész országban történő következetes végrehajtását, külön figyelmet fordítva a nemzeti kisebbségekkel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódra, többek között az oktatással, a nyelvhasználattal, az igazságszolgáltatás területén való megfelelő képviselettel, a közigazgatással, a nemzeti parlamenttel és a helyi és regionális testületekkel, valamint a média és az egyházi szertartások kisebbségi nyelveken való hozzáférhetőségével kapcsolatban is; üdvözli a szerb mint nem anyanyelv tantárgyra vonatkozó új oktatási szabványok elfogadását és az iskolai tankönyvek kisebbségi nyelvekre történő lefordításában elért eredményeket, és bátorítja a szerb hatóságokat, hogy biztosítsák e folyamatok fenntarthatóságát; felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést;
27. megállapítja, hogy a Vajdaság soknemzetiségű, multikulturális és felekezeti sokszínűsége is hozzájárul Szerbia identitásához; kiemeli, hogy a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára, és hogy az etnikumok közötti kapcsolat továbbra is jó; hangsúlyozza, hogy nem szabad gyengíteni a Vajdaság önállóságát, és hogy a Vajdaság erőforrásairól szóló törvényt az alkotmány által előírt módon, további késedelem nélkül el kell fogadni; üdvözli, hogy a szerbiai Újvidék (Novi Sad) teljesítményét, hogy Európa Kulturális Fővárosává választottak a 2021-es évre;
28. tudomásul veszi a romák társadalmi befogadására vonatkozó, a 2016 és 2025 közötti időszakra szóló új stratégia elfogadását, amely kiterjed az oktatásra, az egészségügyre, a lakhatásra, a foglalkoztatásra, a szociális védelemre, a megkülönböztetésmentességre, valamint a nemek közötti egyenlőségre; felhív az új romaintegrációs stratégia teljes körű és gyors végrehajtására – mivel a romák alkotják Szerbia leggyengébb, legmarginalizáltabb és leginkább diszkriminált csoportját –, a cselekvési terv sürgős elfogadására, valamint a cselekvési terv végrehajtásának koordinálását végző szerv létrehozására; elítéli az engedély nélküli roma telepek hatóságok általi, értesítés és alternatív elhelyezés felajánlása nélküli lerombolását; rendkívül aggasztónak tartja, hogy a roma személyek számára nem állítanak ki személyes iratokat, ami korlátozza alapvető jogaikat; véleménye szerint mindez oda vezet, hogy a szerbiai romák nagy százalékban kérnek menedéket az Unióban;
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése