Meyer hangsúlyozta, hogy erre a következtetésre még akkor jutott, amikor a 90-es években a CIA balkáni régióval megbízott vezetőjeként dolgozott.
„Ezt gondolta sok ember az amerikai kormányban, amit akkor Clinton vezetett, akik akkor ebben a régióban dolgoztak, és aggodalommal figyeltük a daytoni szerződés idején, hogy a Nyugat milyen megoldásokat erőszakol rá többé-kevésbé a Balkánra‟, állítja Meyer.
Meyer két alkalommal volt Daytonban, hogy azokról a konkrét kérdésekről tárgyaljon, amelyeket Richard Holbrooke, békeközvetítő vetett fel.
„Nem sikerült meggyőznünk sem Clinton elnököt, sem Holbrooke békeközvetítőt arról, hogy ez nem jó ötlet. Igazság szerint Holbrooke nagyon megharagudott ránk, amiért azt állítottuk, hogy nem ez a legjobb megoldás a továbblépéshez. Őt csak az hajtotta, hogy eredményt érjen el, és azt minél előbb. Azt hiszem a daytoni békekonferencia résztvevőinek többsége mielőbb véget akart vetni a boszniai vérontásnak. Milošević pedig meg akart felelni az Egyesült Államoknak, és a Boszniában élő szerbek nevében beszélt. Holbrooke nagyon eltökélt volt a megoldással kapcsolatban, és mindenkit meggyőzött‟, tette hozzá Meyer.
Meyer szerint Bosznia-Hercegovina hosszútávon nem tartható fenn, és hogy csak papíron létezik, de igazából egy kitaláció.
„Az erő nem Szarajevóban összpontosul, hanem más helyeken, az etnikai közösségekben, az Egyesült Államok szarajevói nagykövetségén, legalábbis amikor a Föderációról van szó. Természetesen nagy gondot jelent számukra Dodik. Szankciókat vezettek be ellene, ami nagyon szánalmas és nevetséges‟, magyarázta Meyer.
A határok újrarajzolása kapcsán pedig elmondta, hogy az nagyon veszélyes is lehet, de ez attól függ, hogy hogyan vinnék véghez az egészet.
„Mi már újrarajzoltuk itt a határokat. Nézzék csak meg Montenegrót. A függetlenségéről szóló népszavazás nagyon szoros volt. A világ nagy része már elismerte Koszovót, persze nem mindenki. Öt uniós ország sem tette ezt meg. De ez is a határok egyfajta újrarajzolását jelenti. És amint már mondtam, Bosznia igazából nem működik jól, ezek a határok pedig valójában megváltoztak. Azt hiszem, hogy ezt mindenképp békésen kell véghez vinni, ami csak akkor lehetséges, ha a Balkán vezetői elég kreatívak. A határok nem szentek. A hidegháború felfüggesztése után sok határ megváltozott. A Szovjetunió határai is megváltoztak. Csehszlovákia és Németország határai is változtak. Minden lehetséges‟, mondta Meyer.
A CIA Balkánnal megbízott vezetője megismételte, hogy Tomislav Nikolić nagyon közel járt ahhoz, hogy azt mondja: a boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához kell csatolni.
„Azt hiszem jelen van itt a félelem is. Vučić nem szeretné megsérteni Brüsszelt, sem Washingtont. Vučić annyira szeretné, hogy Szerbia az EU részévé váljon, hogy nem tenne semmi olyat, ami ezt megváltoztatná. Viszont ha megnézik a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia lakosaival készített felméréseket, látni fogják, hogy egyetértés van ebben a kérdésben, és a határok valamilyen szintű megváltoztatásának kérdésében is. Rama nagyon könnyen fel tudja bőszíteni a szerbeket. Nem tudom, hogy valósak-e a Nagy-Albániáról szóló elképzelései vagy csak azért beszél erről, hogy feldühítse a szerb vezetőket. De mindenképp úgy gondolom, hogy a szerbek túlzottan reagálnak az egészre. Szerbia elég erős ahhoz, hogy megakadályozza Albánia egyesülését‟, mondta Meyer. (Tanjug)
2017. június 5. [10:38]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése