Nincs „közös hangulat”?
Kisebbségjogi témák
Május 18.
Szabadkán minden rendben?
A múlt évben 2300 polgár fordult a szabadkai ombudsmani hivatalhoz. Ez
a szám jóval magasabb az országos átlagnál. Az újvidéki ombudsmannál például
csupán 830 panaszt jegyeztek.[1] A
panaszok értékelése alapján megállapítható, hogy a nehéz gazdasági helyzet
egyre nagyobb számú polgártársunkat érint – írja a Magyar Szó.[2]
A polgárok 2016. évi jogérvényesítésével kapcsolatos ügyekről Tóth Szalai Erika ombudsman-helyettessel
beszélgetett a lap újságírója.
Az írásból megtudjuk: „a kisbirtokkal rendelkező földművesek
igazságtalan járulékrendszere még mindig nem változott, továbbra i halmozódnak
az adósságok”; a panaszok nyomán a Vízművek és csatornázási közvállalatnak, a
Kéményseprő közvállalatnak, a Szociális Központnak, és az Építkezési
Igazgatóságnak „rendszermódosítást kellett foganatosítani”; a városi képviselő
testület bizonyos esetekben pénzelte a cselekvőképesség megvonásához szükséges
pszichiátriai szakvéleményezést; a Csantavéri Önkéntes Tűzoltó-egyesületet a
hivatal közbenjárására felszabadították a
vagyoni adó fizetése alól, hogy a hivatalnak sikerült elérni a
„település peremén lévő” udvarok rendeltetésének átminősítését, csökkentve
ezáltal a tulajdonosok vagyonadójának összegét[3]…
A Szabadkához tartozó magyarlakta falvakban hetente egyszer
(keddenként) tart fogadónapot az ombudsmani hivatal. A kisebb településeken
élők közül 1200 polgár, vagyis a panaszt tevő polgárok több mint a fele vette
igénybe a hivatal szolgáltatásait. Hogy ezek között (és a további 1100 panaszos
közül) mennyi volt a magyar, azt már nem tudtuk meg.
Szerb nyelvű
mocskolódó firka a magyar író és orvos szobrán Szabadkán[4]
A terjedelmes nyilatkozatból nem derül ki az sem, hogy a polgárok tettek-e
panaszt a nemzeti kisebbségi jogok sérelme miatt, vagy maga a hivatal
indított-e valamilyen eljárást, tett-e bármilyen javaslatot ezeknek a jogoknak
a hatékonyabb megvalósítása terén? Vagy a szabadkai ombudsmani hivatal ezzel a
témakörrel nem is foglakozik? Az újságíró is elfelejtett rákérdezni erre!
Az ombudsman-helyettes szavaiból arra lehet következtetni, hogy
Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogok terén minden a legnagyobb rendben van. Olyannyira,
hogy az ombudmannak itt éppen semmi tennivalója nincsen? Kételkedem ebben.
Ugyanezen a napon közölte a sajtó, hogy ismeretlen személy(ek) Szabadkán
megcsúfították Munk Artúr (1886-1955) író, költő és orvos szobrát… Az elmúlt
két hét alatt semmi hír arról, hogy megtalálták volna az elkövető(ke)t.
Május 21.
Elsődleges a szerb nép és a szerb érdek
A szerbiai államhatalom csúcsvezetése Belgrádban a koszovói szerbek
politikai képviselőivel találkozott. A június 11-i rendkívüli koszóvói
parlamenti választások voltak a központi téma.
Aleksandar Vulin szociálpolitikai miniszter szavai szerint „a
szerbek jövője majdani politikai érdekképviseletüktől és súlyától függ”. Mint
hozzátette, a Szerb Listát annak idején azért hozták létre, hogy biztosítsák a
szerbek egységét és összefogását. A szerb kormány továbbra is a Szerb Listát
támogatja, nyomatékosította Vulin, hozzátéve: „A kormány nem engedi meg a
koszovói szerb politikum felaprózását. A szavatoknak nem szabad
szétszóródniuk. A szerbeknek a Szerb
Lista keretében kell részt venniük a választáson. Mindenki Szerbia, a szerb nép
és a szerb érdekek ellen tevékenykedik, aki megállapodást, vagy kompromisszumot
köt az albán politikai erőkkel.”[5]
A magyar politikai vezetők elgondolkodhatnának és tanulhatnának is
valamit ebből…
Május 23.
Nincs „közös hangulat”?
Fontos egyeztetésen vettek részt a nemzeti tanácsok képviselői
Belgrádban. Ana Brnabićtyal, a szerb
kormány államigazgatási es helyi önkormányzati miniszterrel vitatták meg az
oktatással, a tájékoztatással és egyéb nemzeti kisebbségi kérdésekkel
kapcsolatos problémákat.
Hajnal Jenő (Fotó: Szabad Magyar
Szó)
– Pozitív, hogy a legfontosabb kérdésekről tárgyalhattunk most a
legilletékesebb minisztériumi képviselőkkel – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. „Az ülésen
egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsok és az illetékes minisztériumok
egyaránt mindent megtesznek a közös hangulat megtalálása érdekében. A nemzeti
tanácsok koordinációja során (amit az
elkövetkező egy évben az MNT végez – B. A.) fontos tényező, hogy az elvégzett
munka hatékony és eredményes legyen” – tette hozzá.[6]
Mit lehet megállapítani az MNT elnökének túlságosan általános,
többnyire szólamokat (üres mondásokat, frázisokat) tartalmazó nyilatkozatából?
Talán azt a tényt, hogy a találkozó „voltaképen a decemberben
összehívott (sikertelen – B. A.) ülésnek a levezetése, befejezése volt”.[7]
Lényegi előbbre jutás azonban – a nyilatkozatból ítélve – most sem
történt, mivel – az MNT elnökének szavai szerint – még csak „a közös hangulat
megtalálásánál” tartanak. Mikor lesz ebből „hatékony és eredményes” munka?
Május 25.
13 magyar iskola igényét mellőzték
– A 2017/2018-as tanév magyar nyelvű középiskolai szakjait tekintve 13
iskola esetében történt meg, hogy az oktatási minisztérium nem vette figyelembe
az iskolák igényeit és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatását. A
minisztérium honlapján megjelent táblázatban ugyanis több olyan szakirány sem
szerepel, amely szakirányok megnyitását az iratkozási terveik összeállításakor
kérték az iskolák, az MNT pedig minden iskolát támogatott az iratkozási
tervében – írja a Magyar Szó.[8]
Május 31-én találkoztak a nemzeti tanácsok „koordinációjának”
képviselői, hogy „ismertessék az adott nemzeti közösséget érintő problémákat Mladen Šarčević oktatási miniszterrel
és hivatalnokaival.
Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottsága elnökének elmondása
szerint „a miniszter ígéretet tett, hogy részletesen áttanulmányozza a
munkatársaival az átadott dokumentációt” – amelyben szerepel, „miért lenne
fontos, hogy az adott szakok visszakerüljenek a középiskolai hálózatba” – és,
hogy „a lehetőségeikhez mérten fognak dönteni a hálózat bővítéséről”.[9]
Vajon megnyílik-e mégis a
szabadkai Svetozar Marković
gimnáziumban a társadalmi-nyelvi
szak?
Az idő azonban sürget. A végleges döntésnek ugyanis „a kisérettségiig,
azaz a kisérettségit követően a kívánságlisták kitöltéséig (június 24- és
25-ig) meg kell születnie”.
A Szabadkai Zeneiskolában, például, az etnomuzikológiai (magyarán:
népzenei – B. A.) és hangtechnikusi, valamint zenei előadói szak „8 tanulóval
szerepel a minisztériumi táblázatában, de az iskola 16 tanuló számára szeretne
férőhelyet biztosítani”.[10]
Érthetetlen, hogy ahol 8 tanulónak van hely és tartanak előadást, ott miért nem
lehet 16-nak is? Vagy nem olyan szakokat
kell szervezni, amelyekre van érdeklődés, hanem olyanokat, amelyet az állam
bácsi elképzel?
„Talán” visszakerülnek az iskolák a támogatott iskolák listájára,
„talán” nem. Kíváncsin várjuk a miniszteri döntést.
A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) Vicsek Annamária személyében – a Szerb Haladó Párttal (SMS) kötött
koalíciós szerződés alapján – államtitkára van az oktatási minisztériumban.
Elválik: Tud-e valamit is tenni a magyar közoktatás érdekében, vagy
csak dísznek van tisztségben? És az MNT?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. június
4.
[1] A Tartományi Polgári Jogvédő/Ombudsman 2016-ban
831 panaszos tárgyon dolgozott, ebből 28-ban a saját kezdeményezésre járt el. Ивештај
покрајинског заштитника грађана – омбудсмана за 2016. годину [A Tartományi Polgári
Jogvédő – Ombudsman 2016. évi jelentése] 2017. március 9. 6.
A 831 tárgy
közül 637 panasz az általános emberi jogokra, 45 a nemzeti kisebbségi jogokra,
további 106 a gyermekjogokra, 43 pedig a nemek egyenrangúságának sérelmére
vonatkozott. Bővebben lásd a Panaszok száma nem változott c. írásom. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/62759-2017-03-23-13-40-50,
2017. március 23. [14:38]
[2] Pa. E.: Élni kell jogainkkal. 2017. május 18.
1. és 11.
[3] Uo.
[4] D. J.: A multikultúra példaképe: Szerb nyelvű
mocskolódó falfirka a magyar író és orvos szobrán Szabadkán. http://delhir.info/2017/05/21/multikultura-peldakepe-szerb-nyelvu-mocskolodo-firka-magyar-iro-es-orvos-szobran-szabadkan/,
2017. május 21. és m. k.: A primitivizmus magasiskolája. Magyar Szó, 2017.
május 18. 9.
[5] P. E.: Szerb egység szükségeltetik Koszovóban.
Magyar Szó, 2017. május 22. 4.
[6] v-ár: Szoros az együttműködés a nemzeti
tanácsok és kormány között. Magyar Szó, 2017. május 25. 4.
[7] Az ülésre 2016. december 16-án Belgrádban
került sor. A
Tanács 26 tagja volt jelen, a 28 közül. Sulejman Ugljanin, a
Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) elnöke, a szavazás előtt követelte, hogy a napirendről
vegyék le a nemzeti kisebbségi cselekvési program megvalósításáról készült
jelentést, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény tervezetét
és a nemzeti kisebbségi prioritásaink a 2017. évi költségvetésből való
pénzelésére vonatkozó javaslatot. Mivel a nemzeti tanácsok elnökeinek többsége
[Odložen Savet za nacionalne manjine Srbije zbog neslaganja oko
dnevnog reda. / A napirend körüli nézeteltérések miatt elhalasztották a Köztársasági Kisebbségügyi
Tanács ülését.] (másutt két harmada – B. A.) [Ugljanin: Manjine da
učestvuju u izradi i realizaciji. / Ugljanin: A kisebbségek vegyenek részt az
elkészítésben és a megvalósításban]. AP. www.tanjug.rs/flv/ugljanin_pok_1612.flv,
2016. december 16. [17:22]
http://www.blic.rs/vesti/drustvo/odlozen-savet-za-nacionalne-manjine-srbije-zbog-neslaganja-oko-dnevnog-reda/mc5bzwb,
2016. december 16. [15:24] nem szavazta meg a javasolt napirendet, a Tanács ülését elhalasztották.
A jelentésekből nem lehet megtudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hogyan
voksolt. Bővebben lásd az Akik
pártkatonák, és akik nem c. írásom. (Más)napló 73. Lázadnak a nemzeti
kisebbségi tanácsok? http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9104,
2016. december 28.
[8] t.r.: Visszahozhatóak a megszűnésre ítélt
középiskolai szakok? Magyar Szó, 2017. május 25. 1. és 8.
[9] t.r.: Talán bővülhet a középiskolai hálózat.
Magyar Szó, 2017. június 1. 8.
[10] Lás a 8-as jegyzetben idézett írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése