2017. június 23., péntek

Hajnal Jenő és az akarat diadala

Akaratlanul is Leni Riefenstahl filmjének a címe jut eszembe, amikor arról olvasok, hogy Hajnal Jenő, hogy megy szembe minden törvényességgel, rúg fel minden hatáskört és száll szembe akár még a józan ésszel is, ha pártérdekeket kell kiszolgálnia.

Mindezt teszi a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként, amely intézményt maga Orbán őadtaazállampolgárságot Viktor is a délvidéki magyarság autonómiájának a megvalósulásának nevezett. 
Azonban mint az ismételten kiderült, az MNT-t sok esetben a hatalmi párt semmi másra nem használja, mint a saját túlhatalma megtartására, kicsinyes bosszúja és pártalapú leszámolásainak a végrehajtására vagy épp politikai célok megvalósítására.
Ha ehhez Jenőnek szembe kell köpnie saját magát és saját alapszabályait? Semmi gond! 
Tegnap egy sajtótájékoztató keretén belül a Magyar Mozgalom és a VMDK közösön tiltakozott a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatójának megválasztásának törvénytelen körülményei ellen.
A történet röviden összefoglalva: a VMSZ saját emberét szeretné látni az igazgatói székben, ehhez pedig nem válogat a módszerekben, volt itt már fenyegetés, üzengetés, ellehetetlenítés. Most pedig a Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi oktatási titkárság kalákába állva megmásítva az MNT saját korábbi döntését Kecsenovics Szabó Dórát helyezte az iskola élére.
Hallott már óvodásokat arról vitázni, hogy kinek az apukája az erősebb, majd a tétet emelve azon civakodni, hogy kinek van nagyobb és több kutyája? Nagyjából ez az a szint, ahol a Hajnal vezette MNT is tart. Hiszen miután a csantavéri iskolaszék azt kérte az MNT-től és a tartományi titkárságtól is, hogy juttassák el a döntésükhöz vonatkozó dokumentációt, egyszerűen bedurcultak és nem válaszoltak. Majd Hajnal Jenő befárad az MNT által irányított Pannon RTV stúdiójába, ahol varázsütéssel egyedi jogköröket talált ki magának a saját akaratának a kiterjesztéséhez.
– Két törvény szabályozza az iskolaigazgatók megválasztásának véleményezését: a nemzeti tanácsokról, illetve az oktatásról szóló törvény. Mindkettő a nemzeti tanácsok hatáskörébe helyezi a véleményezést és nem elnöki jogkörre, mert ilyen nincs is. Hajnal Jenő gyakorlatilag szembement az MNT több szervének is a döntésével: az Oktatási Bizottság február 7-i döntésével, a Végrehajtó Bizottság február 7-i döntésével és a Magyar Nemzeti Tanács február 23-i döntésével, azzal a levéllel, amit a tartományhoz juttatott el. Ez egy rendkívül lesújtó példa arra, hogy hogyan működik a vajdasági magyar politikum – összegezte a téma kapcsán tartott sajtótájékoztatójában a helyzetet Joó Horti Lívia, az MNT ellenzéki képviselője.
Az egész helyzetben azonban talán a legkétségbeejtőbb, hogy a saját és az őt dróton rángató párt akaratát diadalra segítő Hajnal Jenő mindezt mindenféle elszámoltatás, retorzió és következmény nélkül teheti meg.
Jelenleg nincs olyan szerv a törvényalkotó Belgrádtól, a fenntartó forrásokat biztosító Budapesten át az egész családi bizniszt működtető szabadkai elefántcsonttornyokban sem, aki azt mondaná, hogy most már elég legyen végre! Épp ellenkezőleg…
Az MNT hat tanácsnoka egyébként írásban kérte, hogy a tanács holnapi ülésén tűzzék napirendre a kérdést, hogy a nemzeti tanács elnöke túllépett-e saját jogkörén, de
Hajnal Jenő még ahhoz is gyáva volt, hogy szembenézzen a nyilvánvaló igazsággal és a kezdeményezést rágalmazásnak nyilvánítva, formai okokra hivatkozva elutasította azt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése