FAZ
A keleti tagok között mintadiáknak számító Horvátországba látogatott a
Bizottság leendő elnöke. Zágráb, a legújabb uniós tag azért különleges a
térségben, mert Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával
ellentétben vele alig van bármiféle baj is. Plenkovics miniszterelnök
népszerű Brüsszelben. Az európai választások előtt Merkel a horvát
fővárosban tartotta egyetlen külföldi kampányrendezvényét. Von der
Leyennek sem kell aggódnia, hogy mi lesz a tárgyalásokon, nem úgy, mint
amikor pl. Varsót kereste fel. A horvát kormány szorosabb együttműködést
akar az EU-val, ideértve, hogy csatlakozni szeretne a
Schengen-övezethez, illetve az eurozónához.
A horvátok jövőre látják el az unió soros elnöki teendőit és
igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy középpontba állítsák a keleti,
illetve délkeleti államok egyik legfőbb gondját: a hatalmas
elvándorlást. Hiszen az nem csupán a nyugdíjrendszert, hanem az egész
gazdasági növekedést fenyegeti a térségben. Tavaly csaknem 40 ezer
állampolgár intett tartósan búcsút az országnak. többségük életkora 20
és 39 év között van, a legtöbbjük Németországba ment. A lakosság
lélekszáma folyamatosan apad. 6 év alatt 230 ezren emigráltak, miközben a
népesség száma legfeljebb 4 millió. E pillanatban. A hatalom
adókedvezményekkel próbálja maradásra bírni a fiatalokat. Ám senkinek
sincs kétsége afelől, hogy kizárólag költségvetési eszközökkel nem lehet
fordulatot elérni, mert a horvát családokra nemigen jellemző a hét
gyerek, amennyit von der Leyen fel tud mutatni.
Die Welt
A kelet-európai EU-tagok fokozottan fegyverkeznek, korszerűsítik a
szovjet időkből származó, reménytelenül elavult harceszközeiket, ám a
folyamat sokkal intenzívebb a Balkánon. Ott ennek megfelelően fokozódik a
feszültség az egymással szemben álló népcsoportok között. Ráadásul
Oroszország mindenütt beavatkozik, ez pedig csak fokozza a viszály
lehetőségét az unió keleti kapujánál. A régióban katonai szempontból
Lengyelország számít nehézsúlyúnak, tavaly már 12 milliárd dollárt
költött ilyen célokra, azaz eleget tett Trump 2 %-os követelésének. Ezek
a (Nato-)államok a beszerzéseknél óvatosan egyensúlyoznak az USA és az
európai gyártók között. Magyarország is mérlegeli F35-ösök vásárlását,
és jövőre további 20 %-kal növeli a védelmi tárca költségvetését.
Délen a cél az, hogy erősödjön az Észak-Atlanti Szövetség, érthető,
hogy ez nem tetszik az oroszoknak. Moszkva Szerbiára, illetve a boszniai
Szerb Köztársaságra összpontosít. Utóbbi helyen katonai támaszpontot
kíván létesíteni. Románia öt napja a Dunán leállított egy Szerbiába
tartó fegyverszállítmányt, rajta felújított orosz páncélosokkal és
harckocsikkal, az orosz nép ajándékaként. A Kreml erre Magyarországon
keresztül, légi úton juttatta célba a küldeményt, uniós szankciók ide
vagy oda. Az eset rávilágít arra, hogy Belgrád modernizálni kívánja
fegyveres erőit és hadiipart igyekszik kiépíteni – orosz
közreműködéssel. A balkáni háborúk után különösen riasztóan hangzik,
hogy a szerb kormány kész megtámadni Koszovót, ha az létrehozza saját
hadseregét.
A fegyverkezés miatt egyre veszedelmesebbé válnak a politikai konfliktusok a Balkánon.
Szelestey Lajos
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=11914
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése