Kinek
az érdekeit képviseli Magyar Levente?
Magyar Levente (Budapest, 1987), a Külgazdasági és Külügyminisztérium
parlamenti államtitkára a magyar országgyűlés honlapján (június 18-án) közzétette
válaszát[1] Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, és
Bencsik János, a párt nemzetpolitikai
felelőse július 3-ai kérdésére,[2] miszerint
„Sikerült-e eredményt elérnie Magyarország kormányának a szerb fél részéről akadályozott
rehabilitálási és restitúciós folyamatok gyorsítása, valamint a kérelmezők jogainak
biztosítása ügyében”.
– A két ország közötti
viszonosság elfogadását követően a Vagyon-visszaszármaztatási ügynökség 19 helyt adó döntést hozott, amellyel
hozzávetőleg 836 ha termőföldet szolgálatattak vissza. E körben elutasító határozat
nem született. Azon vajdasági települések vonatkozásában, ahol abszolút, vagy
relatív többségben magyar lakosság él – a szerb hatóságoktól kapott tájékoztatás
szerint – Zentán 2184 ha, Topolyán 5553 ha, Adán 1069 ha, Nagykanizsán 553,
valamint Kishegyesen 851 ha termőföld került eddig visszaszolgáltatásra – írja
válaszában a parlamenti államtitkár.
Aki csak Magyar Levente levelét
olvasta az elkobzott vagyon visszaszármaztatásával kapcsolatban, arra a (téves) megállapításra juthat, hogy a Délvidéken/Vajdaságban
a restitúcióval kapcsolatban minden a legnagyobb rendben van. Már jobb nem is
lehet. Hogyan lehetséges akkor, hogy „a Magyar Állam a nyilvánosság előtt mégis
hallgat a témáról”? – tette fel a kérdést az egyik hozzáértő.
Ha jobban beleolvasunk a
parlamenti államtitkár levelébe, láthatjuk, hogy „a szerb hatóságoktól kapott
tájékoztatáson” alapszik.
Ebből sajnos arra lehet következtetni,
hogy a magyar kormánynak semmilyen betekintése a folyamatokba, de még csak
kapcsolata se nincsen a délvidéki/vajdasági kárvallottakkal.
Lehetséges, hogy szerb állam valóban
visszaadta a Magyar Levente válaszában közölt földterületeket, de az adatokból
még csak találgatni se érdemes, hogy ebből mennyi jutott a magyaroknak. Mennyien
kapták vissza az elvett vagyont és hány kérelmezőt utasítottak el az elmúlt
évek során? A Magyar Államot, ez esetben Magyar Leventét – aki „Szijjártó Páter
miniszter úr megbízásból” adta a tájékoztatást –, ez nem érdekli?
Hogy az államtitkár úr a
délvidéki ügyekben mennyire tájékozatlan, az is mutatja, hogy példaként „Nagykanizsát”[3]
is említi, miközben a Vajdaságban ilyen nevű helység nem is létezik! Talán
Magyarkanizsáról lenne szó?
Az ifjú parlamenti tisztségviselő,
akivel személyesen is alkalmam volt találkozni, annyi fáradtságot nem vett
magának, hogy délvidéki/vajdasági magyar forrásokból is tájékozódjon arról, hogyan
is folyik itt a restitúció, milyen problémákkal találják szembe magukat a kárvallott
magyarok? Magyar Levente jobban hisz a szerb ügynökségnek, mint az itteni magyaroknak?
Nem-e az érintettek lebecsülését jelenti ez? Szomorú, magyar államtitkárhoz
nem méltó!
Ha már minden olyan nagyon rendben
van a visszaszármaztatással, miért alakították meg június 9-én Temerinben a
vagyonuktól megfosztottak leszármazottai a Restitúció nevű civil szervezetet?
– Mi, akik most létrehoztuk a szervezetünket, előtte sokat
gondolkodtunk: mit tehetnénk, azért, hogy hozzájuthassunk a jogtalanul elvett,
most már a törvény is szavatolta jogos vagyonunk, földjeink visszaszármaztatása
érdekében. Bátorított bennünket a közös cél és, hogy „egyedül nem megy”.
Megpróbáljuk az érdekeinket a jövőben közösen érvényesíteni. E, gondolom figyelemre
méltó szándékunk szülte ezt a csoportosulást. A hatalom is mintha azon lenne, hogy
minél jobban „lelaposítsa”, elfektesse ügyeink intézését, és várná, hogy az örökösök
meghaljanak vagy érdektelenné váljanak
– indokolta meg Szögi István
az egyesület elnöke az elgondolást,
hogy szervezetté tömörüljenek, és hogy egységesen lépjenek föl a vagyonuk, a
földjeik visszaszármaztatása, a kárpótlás érdekében[4]
Az Európai Parlament már a
Szerbiáról szóló 2015. évi jelentéssel kapcsolatos (2015/2892(RSP)), 2016. február 4-i állásfoglalásában (9. pont)
„emlékeztette a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől
mentes végrehajtására”.[5]
Csonka Áron, a Tartományi Képviselőház tagja, a Vajdasági
Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, egy olvasói levélre
válaszolva, 2017. január 27-én írta, hogy a
gyakorlatban a hivatalos szervek mindent megtesznek, hogy a visszaszerzési
jogoknak az érvényesülését meghiúsítsák, vagy legalábbis minél jobban
elodázzák: „Ez egy szándékos ügyeskedés, aminek a lényege az időhúzás. Minél
kevesebben maradjanak az élők soraiban, akik igényelhetik a
vagyon-visszaszármaztatást. Bár ez a jog, ha az eljárás elkezdődött, egyenes
ágon örökölhető”.[6]
A Magyar Mozgalom (MM) társelnökei,
az Orbán Viktor magyar kormányfőhöz
intézett 2017. december 19-ei levelükben, arra hívták fel a figyelmet, hogy „a
Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség sorra bírálja felül a jogerős
rehabilitációs bírósági ítéleteket, ami homlokegyenest ellentétes a
jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel
szemben. […] Mondvacsinált dilemmák okán, ugyanakkor halogatja a
magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását is.”[7]
A körülmények és az ügyintézés sem változtak az utóbbi másfél
évben olyan mértékben, ahogy azt a parlamenti
államtitkár állítja. Ezt igazolja, hogy a (Magyar Állam részéről is) magukra
hagyott kárvallottak civil szervezetbe tömörülve próbálják meg „érdekeiket a
jövőben közösen érvényesíteni”.
Magyar Levente (válasz)levelével kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy akkor
kinek is az érdekeit képviseli, a szerb állam vagy a vagyonuktól
megfosztottak érdekeit?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. július
31.
__________
[1] https://www.parlament.hu/irom41/06722/06722-0001.pdf
[2] https://www.parlament.hu/irom41/06722/06722.pdf?fbclid=IwAR35FxNkRotmTzTaqJYTcbvknThHww5ZFUi1Eq4-snAcEk6KcBeecKJNu7M
[3] Nagykanizsa közepes méretű megyei jogú város Zala megyében. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa
[4] ALKOTMÁNYOS JOGAIK HATÉKONY ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Restit%C3%BAci%C3%B3, június 19. [09:22]
[5] http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/B-8-2016-0166_HU.html
[6] Vagyon-visszaszármaztatás: válasz olvasói levélre. http://csonkaaron.blogspot.rs/, 2017. január 27.
[7] A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol
Lásd még: A Magyar Mozgalom állásfoglalása a KMKF plenáris ülésének zárónyilatkozata kapcsán. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-magyar-mozgalom-allasfoglalasa-a-kmkf-plenaris-ulesenek-zaronyilatkozata-kapcsan, 2018. február 14.
[2] https://www.parlament.hu/irom41/06722/06722.pdf?fbclid=IwAR35FxNkRotmTzTaqJYTcbvknThHww5ZFUi1Eq4-snAcEk6KcBeecKJNu7M
[3] Nagykanizsa közepes méretű megyei jogú város Zala megyében. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa
[4] ALKOTMÁNYOS JOGAIK HATÉKONY ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Restit%C3%BAci%C3%B3, június 19. [09:22]
[5] http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/B-8-2016-0166_HU.html
[6] Vagyon-visszaszármaztatás: válasz olvasói levélre. http://csonkaaron.blogspot.rs/, 2017. január 27.
[7] A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol
Lásd még: A Magyar Mozgalom állásfoglalása a KMKF plenáris ülésének zárónyilatkozata kapcsán. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-magyar-mozgalom-allasfoglalasa-a-kmkf-plenaris-ulesenek-zaronyilatkozata-kapcsan, 2018. február 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése