Bűnbanda, maffia és dicshimnusz

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (184.)

Június 26. – 29.

Bűnbanda, maffia és dicshimnusz

Bogarason „megkínoztak két idős embert, az értékeiket keresték. Hónapok óta ez van, tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk, mit kellene csinálnunk” – írta üzenetben a Szabad Magyar Szó szerkesztőségének egy neve elhallgatását kérő helybeli lakos, aki hozzátette, nemrég egy másik tanyára törtek be.[1]

Nem sokkal később egy újabb bogarasi lakos is jelentkezett, aki azt mondta: „Főleg az egyedül élőkhöz és az idősebbekhez törnek be, s feldúlják a házukat, elviszik, amit értékesnek gondolnak”.[2]

Mindketten nevük elhallgatását kérték, mert félnek, de érződött, hogy teljesen tanácstalanok, és nem tudják, kihez kellene fordulniuk – közölte a Bűnbanda tartja rettegésben a falut c. június 26-ai írásban   az internetes portál.[3] Hasonló jelenségekről érkeztek hírek az utóbbi időben Adáról, Csantavérről, Moholról, Péterrévéről…[4]

A szabadkai hatalmi koalíció elmúlt három év tevékenységét értékelte június 27-ei szabadkai sajtótájékoztatóján a legnépesebb ellenzéki önkormányzati képviselői csoport, Szabadka Polgári Mozgalma.

Maglai Jenő frakcióvezető hangsúlyozta, hogy „a Szerb Haladó Párt több mint hét éve uralkodik az országban, a polgárok pedig egyre rosszabbul élnek”.[5] Az ellenzéki politikus szerint a pártérdekek Szabadkán a lehető legrosszabb formában mutatkoznak meg:
– Takarmánykeverő cégek vezetőit nevezik ki művelődési intézmények élére, a közigazgatásban büntetett előítéletű személyeket foglalkoztatnak. A Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség tömegméretekben veszi fel a városi közigazgatásba, és az általuk irányított közvállalatokba a párt-közeli embereket. Ettől is rosszabb dolog, hogy a korrupció minden állami intézmény átitatott, nemcsak a városban, hanem tartományi és országos szinten is. A közbeszerzéseket az SZPH-hoz közeli cégek nyerik meg, az árakat pedig felfújják – mondta Maglai.[6]

– Szabadka várost is rabul ejtette a maffia – szögezte le Szabadka korábbi polgármestere.

– Akár fizetett politikai hirdetésként is megállná a helyét az írás, amely a Hét Napban jelent meg A lehangoló szürkeség megszüntetése címmel, s amely június 27-én a Magyar Nemzeti Tanács által alapított tájékoztatási eszköz honlapjára is felkerült.

A lap főszerkesztő-helyettese Czegledi Rudolf polgármesterrel beszélgetett, ami megfelel a valóságnak, ugyanis kérdés nem hangzik el a honlapon a riportok (!) közé sorolt írásban. Ez persze valakinek megdöbbentő lehet, de annak biztosan nem, aki az elmúlt időszakban követi a vajdasági médiatér történéseit, ugyanis a Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumokból teljesen kivesztek a nem csak alákérdezésből álló interjúk, s ebbe a sorba tökéletesen beleillik a Czegledivel folytatott beszélgetés is, amely egyetlen egy kérdést sem tartalmaz, mivel csak az összekötő szövegeket írta az újságíró, de azok is arról tanúskodnak, hogy Zenta a világ legjobban fejlődő városa, mindent felújítanak, minden fejlődik, gond egy szál se – írja a Szabad Magyar Szó internetes portál.[7]

Az írásból kitűnik, hogy „az a polgármester és a város vezetőségének dicséretére született, nem pedig az olvasók érdeklődését igyekszik kielégíteni, esetleg megpróbál rávilágítani olyan problémákra, amelyek fontosak a lakosság életében”.[8]

A Hét Nap írásában szó sem esik arról, hogy a városháza felújítása „hat hónapot késett, és emiatt nem lehetett újabb összegekre pályázni”. – Kit terhel ez miatta a felelősség?  – kérdezi a Szabad Magyar Szó írásának szerzője, aki több más kérdést is intéz Czeglédihez:

Mikor oldják meg Zentán a közvilágítást? Az iskolák összevonásával (November 11., Thurzó, Emlékiskola) hány tanár veszíti majd el az állását? Ki a felelős azért, hogy a város részein, még a központban is derékig és a fű? Mikor szándékozik a polgármester lépni Bobán József, a felsőhegyi helyi közösség elnökének ügyében, akinek a leváltását több mint kétszázan követelik?  Mi lett a zentai önkormányzat munkásainak kifizetett, „16999 túlóra” néven elhíresült történet vége, felelősségre vontak-e valakit, kellett-e egyeseknek visszafizetniük azt a pénzt, amit a törvénytelen túlóraként számoltak el maguknak?[9]

A zentai közigazgatás munkájára elég sok megjegyzés hangzott el, különösen az utóbbi időben, például a magyar nyelv hivatalos használatával, legújabban pedig azzal kapcsolatban, hogy július 1-jétől „a zentai adóhivatal egyes fontosabb funkciói Nagykikindára költöznek”.[10]

– A vállalkozók esetében ez elsősorban a könyvelőik életét fogja megkeseríteni, mivel minden egyeztetés és más ügyintézés érdekében, nekik kell majd Nagykikindára utazgatniuk. De ettől nem szabadulnak meg teljes mértékben maguk a vállalkozók sem, az ő életüket is nem kis mértékben fogja befolyásolni az idő- és költségigényes utazgatás. A földművesek esetében a birtokbejegyzés körüli teendőket ezután is Zentán tudják intézni, a további adóügyeik rendezése miatt viszont ők is kénytelenek lesznek Nagykikindára utazgatni – írja Kajári Ferenc a Szabad Magyar Szó internetes portálon.[11]

Bizonyára a zentai polgárok sem örülnek, hogy az adóval kapcsolatos ügyes-bajos dolgaink intézése érdekében a bánáti Nagykikindára kell utazniuk. De a zentai vezetést ez – úgy látszik – nem érdekli.

A címben használt három szó – bűnbanda, maffia és dicshimnusz – jól kifejezi nem csak a bogarasi, szabadkai és a zentai, de a jelenlegi vajdasági/szerbiai állapotokat is!  És semmi nem történik ezeknek a megváltoztatása érdekében. Csoda, hogy elhagyják a térséget a lakosok?

Június 27.

Folytatódó megkülönböztetés

A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) aktivistái három napon át segítették az egyetemi karok felvételi vizsgájára jelentkező diákokat az eligazodásban, ügyintézésben, a dokumentumok kitöltésében.

− Az elmúlt napokban leellenőriztük a felvételi űrlapokat, pályázatokat. Minden egyetemi karon és főiskolán, Újvidéken, Szabadkán és Nagybecskereken lehet magyar nyelven is felvételi vizsgát tenni, összhangban a jogszabályokkal. Így a Jogtudományi Karon is, viszont fontos kiemelni és tájékoztatni mindenkit, hogy a jogi kar Újvidéken külön feltételeket hozott meg azok számára, akik nem szerbül felvételiznek. A tavalyi évhez hasonlóan plusz egy szerb nyelvű vizsgázás vár azokra, akik többek között magyar nyelven felvételiznek. Ez már egyszer jogerősen nemzeti alapú diszkriminációnak lett nyilvánítva, és a kar kötelezve lett arra, hogy ilyet a jövőben ne ismételjen meg. Viszont ez most megint megtörtént. A Vajdasági Magyar Diákszövetség ezt mindenképpen elítéli, és kötelességének érzi, hogy a megfelelő módon reagáljon. A felvételi vizsga előtt még megtesszük a szükséges lépéseket, hogy a felvételi diszkriminatív szakasza törlődjön – hangsúlyozta Sóti Attila.[12]

A VaMaDiSz elnökének a nyilatkozatából azt lehet kiszűrni, hogy az újvidéki Jogtudományi Karon folytatódik azoknak a leendő – köztük magyar – hallgatónak a megkülönböztetése „akik nem szerbül felvételiznek”.

A Jogtudományi Kar, amelyiknek a legjobban kellene ügyelni a jogszabályok és a bírósági ítéletek tiszteletben tartására, továbbra is úgy viselkedik, mintha ezek rá nem vonatkoznának, mintha „állam lenne az államban”. 

A Kar esete egyúttal arról is tanúskodik, hogy olyan államban élünk, amelyik képtelen érvényt szerezni még az általa hozott jogszabályoknak és bírósági ítéleteknek is. 

További tanulság, hogy Sóti „partnerei”,[13] a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői is úgy tesznek, mintha az ilyen felvételizés nem a nemzeti kisebbségi jogok tiprása lenne. Mintha őket ez a megkülönböztető viszonyulás nem is érdekelné!

Milyen „lépésekre” gondolt Sóti,és azoknak lesz-e eredménye? 

Sóti korábban az nyilatkozta (az időközben au MNT alelnökévé megtett Erdődi Edvinának), hogy a „továbblépését mindenképpen közéleti vonalon tudja elképzelni”.[14] A „partnerei” a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon viszont a 33. helyre (rang)sorolták[15] (a 35 közül), így nem juthatott be a testületbe. Egyelőre marad(t), tehát, a VaMaDiSz – amíg neki is nem találnak valamilyen (pért)tisztséget. Kérdés viszont, hogy a 31 éves Sóti (Zenta, 1988)[16] nem-e túl koros a diákszervezet elnökének? Milyen példát mutat a hallgatóknak?

BOZÓKI Antal,

Torda, 2019. július 2.

---

[1] Bogaras: Bűnbanda tartja rettegésben a falut.
https://szabadmagyarszo.com/2019/06/26/bogaras-bunbanda-tartja-rettegesben-a-falut/2019. június 26. [13:05]
[2] Uo.
[3] Uo. Lásd még Beáta Linka írását: https://www.facebook.com/beata.linka/posts/2547959085217028
[4] Az incidensekről szóló írásokat lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek oldalon.
[5] Tóth Imre: Maglai Jenő: Szabadkát rabul ejtette a maffia
https://szabadmagyarszo.com/2019/06/27/maglai-jeno-szabadkat-rabul-ejtette-a-maffia/, 2019. június 27. [17:33]
[6] Uo.
[7] Tóth Lívia: A lehangoló szürkeség megszüntetése. https://hetnap.rs/cikk/A-lehangolo-szurkeseg-megszuntetese-29109.html, 2019. június 27.
[8] Zenta: Riportnak álcázott Czegledi-dicshimnusz.
https://szabadmagyarszo.com/2019/06/28/zenta-riportnak-alcazott-czegledi-dicshimnusz/,2019. június 28. [16:09]
[9] Uo.
[10] Kajári Ferenc. Mégis: Nagykikindára költözött a zentai adóhivatal!
https://szabadmagyarszo.com/2019/06/29/megis-nagykikindara-koltozott-a-zentai-adohivatal/, 2019. június 29. [21:14]
[11] Uo.
[12] ria: Segített a leendő gólyáknak a VaMaDiSZ, Magyar Szó, 2019, június 27. 1. és 9., vagy Segítség a leendő gólyáknak
https://www.magyarszo.rs/hu/3710/kozelet_oktatas/185110/Seg%C3%ADts%C3%A9g-a-leend%C5%91-g%C3%B3ly%C3%A1knak.htm, 2018. június 21. [12:07]
[13] Lásd a „Mi vagyunk a többség!” („Győztünk!”) c. 2018. április 26-i írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/2018/04/mi-vagyunk-tobbseg.html
[14] Erdődi Edvina: Dávid és Góliát, meg ami mögötte van. http://www.joreggeltvajdasag.com/interju/david-es-goliat-meg-ami-mogotte-van
[15] Magyar Összefogás. Jelöltjeink. http://www.magyarosszefogas.rs/jeloltjeink
[16] Sóti Attila. http://www.magyarosszefogas.rs/jeloltjeink/soti-attila