A budapesti KJI megvizsgálja a jogsértéseket és lép azok kérdésében – A Kárpát-medencei magyarság helyzetéről Csóti György igazgatóval beszélgettünk
Négy országban, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában él ma a magyarság nehéz helyzetben, kétségkívül Szerbia az az ország, amelyben e közül a négy állam közül ma mégis a legkedvezőbb a magyar kisebbségi közösség helyzete, értékelte újvidéki látogatása során lapunknak adott nyilatkozatában Csóti György, az anyaországi Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója. A munkaebéd során megejtett kötetlen hangvételű beszélgetés során az érdekvédelmi szervezet vezetője rámutatott arra, hogy az első három országban nagyon nehéznek mondható a magyarság helyzete, szinte katasztrofális.
Csóti György (Fotó: KJI)
– Valóban így van ez, nemcsak a sokat emlegetett Ukrajna vonatkozásában mondható el, hanem a másik két ország kapcsán is. Ezekben az államokban, történelmi összefüggéseket is figyelembe véve, a többségi nemzetnek az a célja, hogy felszámolja a magyarságot, persze ma már nem fizikailag tetten érhető módszerekkel, kitelepítésekkel, bántalmazásokkal, hanem egyéb észlelhető módszereket bevetve, asszimilálódással, illetve a szülőföld elhagyásának kieszközölésével, ha a közösség nem akarna teljesen asszimilálódni. Vajdaság vonatkozásában azért beszélhetünk más helyzetről, mert itt valóban létezik az autonómiának egy működő formája, itt nemcsak beszélhetünk arról, hogy szükség lenne rá, hanem van is. Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk, de már így is jónak nevezhető, s kétségkívül kiváló eredmény, hogy létezik – véleményezte a vajdasági magyarok joghelyzetét Csóti.
Ez egy olyan pontot jelent, ahonnan lehet tovább fejlődni, a másik három országban ilyen pont, sajnos, egyelőre nem létezik, fűzte hozzá.
– Ott hazaáruló az, aki autonómiáról beszél. A megbélyegzések legkülönbözőbb fajtáival kell szembesülniük – értékelte.
Mint mondta, Szlovéniáról és Horvátországról ebben az összefüggésben azért nem lehet beszélni, mert ott a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik el, alanyi jogon jár képviselői hely számukra a parlamentben, deklaráltan, alkotmányosan számítanak tehát államalkotó tényezőnek.
– Ettől természetesen nem fényes még az életük. A többihez képest azonban az, a vajdaságihoz képest is, jobb.
Vajdaságban – ebből kell kiindulnia minden, a tartománnyal foglalkozó politikusnak – az autonómia fejlődik, kibontakozik, s itt egy történelmi szempontból kegyelminek nevezhető időszakot, állapotot élünk jelenleg, fogalmazott az igazgató.
Munkaebéden Újvidéken a KJI képviselőivel (Fotó: KJI)
– Szerbia európai uniós ambícióit Magyarország tudja a legjobban támogatni. Magyarország nélkül, ki lehet mondani, nem is menne. A szerb politika éppen ezért, megértőbb, megengedőbb és együttműködőbb a magyar közösséggel szemben, a kisebbségi jogokat illetően. Ezt kell – a szónak a jó értelmében – kihasználni mind az itt élő közösségnek és vezetőinek, és a mindenkori magyar kormánynak és politikának – hangsúlyozta Csóti György.
Szó esett arról az aktuális aláírásgyűjtésről is, melynek célja egy gazdasági-regionális uniós hozzáállás kiharcolása, történetesen az, hogy egy meghatározott régióban, ahol tömbben él egy adott kisebbség, ne legyen lehetséges az uniós támogatások kisajátítása a többségi nemzet részéről. Ehhez a gyűjtéshez a vajdasági magyar kettős állampolgárok is hozzá tudnak járulni, egymillió aláírásra lesz szükség májusig.
A KJI tevékenységét jelenleg négy fontos ügy határozza meg az állandó jogsegély-szolgálati irodai hálózat működtetésén túl, melyekhez bárki, vagy bármilyen szervezet, intézmény bármikor fordulhat, ha úgy érzi, magyarságából eredően jogsérelem érte, ugyanis térítésmentes igazságszolgáltatási, ügyvédi segítséget kaphat.
– Az egyik a Beke-Szőcs ügy, két székely fiatalember felmentésének kiharcolása egy rendkívül aljas koncepciós pert követően, melyet a román hatóságok a magyar lakosság megfélemlítése érdekében folytattak le. Nagy eredmény, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban befogadta a KJI folyamodványát. A másik három terület gazdasági-pénzügyi és emberi jogi terület. A Benes-károsultak felvidéki csoportjának azt a részét igyekszünk évek óta támogatni, akiket a 2003-as szlovákiai mezőgazdasági ingatlanokról szóló kárpótlási törvényből kirekesztettek magyarságuk folytán, háborús bűnösnek nyilvánítva az ismert dekrétumok nyomán. Nem etnikai, hanem a tőke szabad mozgása, a tulajdonjoghoz való hozzájutás terén próbáljuk a kérdést rendezni. Az Unió alapértékeit sértik a történtek. Az Európai Bizottság elismerte a súlyos jogsértést, de szerintük kevés embert érint. Erdélyben is harcolunk, a restitúció kapcsán rendszerszerű jogsértések történtek.
Az Intézet negyedik fontos ügye régiónkat illeti.
– Elkezdtük a közelmúltban számba venni azt is, hogy Vajdaságban milyen jogsértések történtek a vagyon-visszaszármaztatásban. Elhúzzák az időt a hatóságok, hogy ne kelljen visszaadni az ingatlant, a termőföldet, mindeközben elfogynak lassan a visszaszolgáltatható ingatlanok, földek. Többet erről még nem mondhatok, a felmérés időszakában vagyunk, ezért utaztunk most elsősorban ide, amint elkészül a felmérés, ennek az ügynek a kapcsán is lépünk majd – zárta beszélgetésünket a közeljövő terveivel összefüggésben Csóti György.
|
v-ár
2019. október 1. [20:20]
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése