A Tartományi Ombudsman 2019. évi
jelentése (1.)
Az ombudsman folyamatosan ellenőrzi és figyelemmel kíséri az emberi jogok területén a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok alkalmazását, és a begyűjtött információk alapján intézkedéseket javasol az emberi jogok védelme és fejlesztése állapotának javítására.
A tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet.[1]
A tartományi ombudsman (polgári jogvédő) 2019. évi jelentése az intézmény honlapján található, amelyre 2020. március 31-ei dátummal, vagyis az elkészítési határidő utolsó napján került fel.[2]
А jelentés csak szerb nyelven és cirill betűvel található meg az intézmény honlapján. Ez is jól illusztrálja, hogy a tartományi szervek mennyire tartják tiszteletben a statútum 24. szakasza rendelkezéseit, amelyek szerint
„Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban.
Vajdaság AT szervei, hatáskörük keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben szabályozott következetes érvényesítése céljából.”
Az éves jelentés nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó részének az „összeállítása”, a határozat szerint, a jogvédő nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott – nem túl agilis és, az ombudsmanhoz hasonlóan, a nyilvánosan ritkán jelentkező – helyettesének a feladatkörébe tartozik.
A 2019. évi jelentés megtartotta az előző évi jelentés szerkezetét. Most is kilenc fejezetből áll, éspedig: 1. Bevezető (5-8 oldalak); 2. Tevékenységek (9-12); 3. A nemzeti kisebbségi jogok védelme (13-22); 4. Gyermekjogok (23-42); 5. Nemi egyrangúság (43-58); 6. Az ombudsman tevékenysége az emberi jogok egyéb területein (59-64); 7. Kapcsolattartás a nyilvánossággal (65-68); 8. Statisztika (69-70) és 9. A Tartományi ombudsman pénzelése (71-72).
Az előző (2018. évi 98 oldalas) jelentéshez viszonyítva az idei 26 oldallal rövidebb. Nem is ez a gond, hanem, hogy jelentésnek számos hiányossága van, amelyekről a továbbiakban lesz szó.
A nemzeti kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó fejezet öt részre tagozódik: 1. Általános rész (13-14 oldalak); 2. Tevékenységek (15-17); 3. Kutatások (17-19); 4) Gyűlöletbeszéd (19-20) és 5. Panaszok (20-22).
Az előző évi jelentéshez viszonyítva, amelyben a nemzeti kisebbségi rész 11 oldal terjedelmű volt, az aktuális beszámolóban ez a téma most 8 oldalra szűkül. Nem is az oldalszám a lényeges, hanem az, hogy a jelentés mit tartalmaz, illetve mit nem.
A fejezet bevezető részben arról lehet olvasni, hogy a 2019-es év „az újonnan megválasztott nemzeti tanácsok megalakulásának és munkája kezdetének jegyében telt el”, hogy „változások történtek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásában”, és a polgári jogvédő kötelezettségnek magyarázásáról, hogy jelentéseket küldjön a szerb kormány Emberi- és Kisebbségjogi Hivatalának.
Ez a rész azzal a mondattal fejeződik be, hogy „a nemzeti kisebbségi jogok állapotának és megvalósítási fokának általános értékelése a jelentés folytatásában lévő, az erre a témára készült kutatás bemutatása keretében adott”. (Az említett kutatás „eredményeiről” a jelentés szerkezeti sorrendjében lesz szó.)
Ennek a résznek a „tevékenységek” című a legterjedelmesebb fejezete. Arról szól, hogy a tartományi ombudsman „rendszeresen ellenőrizte azokat a pályázati eljárásokat” – az oktatás, a hivatalos nyelv- és íráshasználat, a művelődés és a tájékoztatás területén –, amelyeket az egyes titkárságok lefolytattak, hogy „negyedéves jelentéseket küldött” az említett kormányhivatalnak, valamint, hogy a tartományi jogvédő és a nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott helyettese milyen üléseken vettek részt és milyen intézményekkel működtek együtt. (?)
BOZÓKI Antal
Torda, 2020. augusztus 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése