Egy retrográd, katasztrofális politika védelmezése
A Magyar Szó (párt)lap Terasz nevű rovata vasárnaponként egy teljes oldalon jelenik meg, amikor az újságot a legnagyobb példányszámban nyomják.
A rovat négy állandó szerző írását közli, egyenlő terjedelemben, vagyis egy negyed egy negyed oldalon.
Az első helyen (balról jobbra) Lovas Ildikó írása található, majd következik Fodor István,[1] a lap nyugalmazott újságírójának, Máriás Endrének,[2] a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnökének, a lap főszerkesztő helyettesének, és végül, a fiatalabb nemzedéket képviselő Ternovácz Áronnak[3] az írása.
Úgy tűnik, a szövegek kötetlenek, vagyis mindegyik szerző arról ír, amiről éppen kedve van. Valamivel csak ki kell tölteni a lapot! Mi pedig vagy (el)olvassuk, vagy nem. Többnyire nem.
A rovat négy állandó szerző írását közli, egyenlő terjedelemben, vagyis egy negyed egy negyed oldalon.
Az első helyen (balról jobbra) Lovas Ildikó írása található, majd következik Fodor István,[1] a lap nyugalmazott újságírójának, Máriás Endrének,[2] a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnökének, a lap főszerkesztő helyettesének, és végül, a fiatalabb nemzedéket képviselő Ternovácz Áronnak[3] az írása.
Úgy tűnik, a szövegek kötetlenek, vagyis mindegyik szerző arról ír, amiről éppen kedve van. Valamivel csak ki kell tölteni a lapot! Mi pedig vagy (el)olvassuk, vagy nem. Többnyire nem.
A rovatban Legutóbb Lovas Ildikó (1967, Szabadka)[4] Miloš Zeman gesztusa[5] c., május 22. írása keltette fel a figyelmem, mivel a cseh elnök egy nyilatkozata, vagy ahogyan a szerző írja, „gesztusa” (hatást keltő megnyilvánulása), ellentétes véleményekre adott okot, Csehországban és a szerb sajtóban is.
A szerző csak az írás utolsó előtti bekezdésében említi először Zemant, „1999 óta az első olyan politikust, aki – magánemberként – bocsánatot kért a bombázásokért, pontosabban azért, mert nem volt meg benne a bátorság ahhoz, hogy visszautasítsák a bombázást. Hozzáfűzte: ’a szerb nemzet 1938-ban és 1968-ban is bizonyítékát adta a csehek iránti szolidaritásának’. Ez a bocsánatkéréshez fűzött mondat emeli a gesztust abba a térbe, amelyben a totalitárius rezsimek gonoszságalapú működésének felülírhatatlan tanulsága fedezhető fel. Kiegészítve azzal, hogy ’a vezeklés felszabadít’, egy másik felülírhatatlan tanulságot is megfogalmazott Miloš Zeman. Ez talán nem politika, inkább morális közelítés. Hihetünk ilyesmiben? Akár ilyesmiben is – írta Lovas.
A szerző csak az írás utolsó előtti bekezdésében említi először Zemant, „1999 óta az első olyan politikust, aki – magánemberként – bocsánatot kért a bombázásokért, pontosabban azért, mert nem volt meg benne a bátorság ahhoz, hogy visszautasítsák a bombázást. Hozzáfűzte: ’a szerb nemzet 1938-ban és 1968-ban is bizonyítékát adta a csehek iránti szolidaritásának’. Ez a bocsánatkéréshez fűzött mondat emeli a gesztust abba a térbe, amelyben a totalitárius rezsimek gonoszságalapú működésének felülírhatatlan tanulsága fedezhető fel. Kiegészítve azzal, hogy ’a vezeklés felszabadít’, egy másik felülírhatatlan tanulságot is megfogalmazott Miloš Zeman. Ez talán nem politika, inkább morális közelítés. Hihetünk ilyesmiben? Akár ilyesmiben is – írta Lovas.
Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke, Aleksandar Vučič májusban tett hivatalos csehországi látogatása során, a május 18-án tartott közös sajtótájékoztatójukon, „nyilvánosan bocsánatot kért Szerbiától és a szerb néptől, amiért cseh miniszterelnökként 1999-ben Csehország belelegyezését adta a NATO-nak az akkori Jugoszlávia elleni bombázásába”.[6] Értékelése szerint „ez hiba volt, rosszabb a bűncselekménynél”.[7]
– Szeretném, mint ember, megkérni a szerb népet, hogy bocsásson meg nekünk: Ez egész idő alatt nyomasztott. Ezzel a bocsánatkéréssel megoldottam többéves traumámat, mivel a vezeklés felszabadít – mondta Zeman az újságíróknak a szerb elnökkel való találkozója után.[8]
– Amikor a bombázás kezdődött, Csehország még csak néhány hete volt a NATO tagja, és nem talált még egy országot, amelyik támogatta volna a Szerbia elleni támadás ellenzését – tette hozzá.[9]
Vučić erre azt válaszolta, hogy „a szerb nép soha nem fogja elfelejteni Zeman bocsánatkérését”.[10]
– Szeretném, mint ember, megkérni a szerb népet, hogy bocsásson meg nekünk: Ez egész idő alatt nyomasztott. Ezzel a bocsánatkéréssel megoldottam többéves traumámat, mivel a vezeklés felszabadít – mondta Zeman az újságíróknak a szerb elnökkel való találkozója után.[8]
– Amikor a bombázás kezdődött, Csehország még csak néhány hete volt a NATO tagja, és nem talált még egy országot, amelyik támogatta volna a Szerbia elleni támadás ellenzését – tette hozzá.[9]
Vučić erre azt válaszolta, hogy „a szerb nép soha nem fogja elfelejteni Zeman bocsánatkérését”.[10]
– Az eseményről tudósító Euronews nyomatékosította, hogy a NATO légitámadást Slobodan Milošević koszovói albán szeparatisták elleni erőszakos fellépése miatt indította el, és a 78 napig tartó bombázások által sikerült véget vetni a koszovói harcoknak, amelyek mintegy 13 ezer emberéletet követeltek. Más sajtóközvetítések arra is rámutatnak, hogy a Human Rights Watch szervezet szerint a bombázások Szerbiában mintegy 500 civil ember életébe kerültek – írta az eseményről készült összefoglalójában május 26-án Miklós Hajnalka, ugyancsak a Magyar Szóban.[11]
Mivel „államfői posztról érkezett a nyilatkozat”, Miklós felveti a kérdést, „volt-e illetve van-e ennek a nyilatkozatnak, más jellegű üzenete is ”, illetve „őszinte vallomásról, vagy előre megfontolt üzenetről” van szó?[12]
Zeman vallomását követően, Csehországban és Szerbiában többen is vitatni kezdték annak jelentőségét.
– Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter még aznap a helyi közszolgálati rádióban magánvéleménynek nyilvánította az államfő nyilatkozatát, hangsúlyozva, az nem egyezik meg a hivatalos cseh állásponttal. Marketa Pekarova Adamova, a cseh ellenzéki liberális párt elnöke pedig közösségi oldalán közzétette annak a dokumentumnak egy részletét, amivel Csehország tudomásul veszi és egyetért a Jugoszlávia elleni NATO-bombázásokkal. Ezt a dokumentumot Zeman miniszterelnökként írta alá – olvasható Miklósnak a nyilatkozattal kapcsolatos írásban.[13]
Pavle Radić, a Danas c. belgrádi napilapban Mi baja van Zemannak a szerbekkel [Šta Zeman ima protiv Srba] címmel arról ír, hogy „mit jelent Zeman bocsánatkérése a szerbeknek?”
– Kinek mit: A többségnek, akiket megmérgezett a nacionalizmus és a miloševićizmus ugyan azt jelenti, mint Milošević politikájának apológiája (Peter) Handke által. Vagyis gyógyírt a lelki sebekre, amelyek a különböző vereségek után keletkeztek, közvetett abolíciót a katasztrofális politikának, amely háborúkat és bűncselekményeket okozott, amely őrültséget gerjesztett, amelyből mindmáig – ezt igazolják a jelenlegi hatalom részesei és propagandistái – nem kerültünk ki. Az ilyenek számára szőnyeg terítését jelenti a szőnyegre, amely alatt őrzik és sminkelik a kilencvenes évek bűnöző politikáját. Ők nem érzik a bűnöző politika büdösségét az alatt a szőnyeg alatt, amely megfojt bennünket. Ha érzik is, nekik az a politika nem büdös, hanem szagos.
Hogy szót értsünk. Ha Zeman kifejezte volna sajnálkozását az ártatlan áldozatok és Szerbia rombolása iránt a NATO bombázások alatt, amibe Csehország (Zeman) is beleegyezését adta, senki értelmesnek nem lenne egy vitató szava sem. Nem kétes, hogy a NATO beavatkozás ártatlan áldozatokat, rombolásokat és szenvedést okozott Szerbiában. Mi a probléma akkor ezzel a bocsánatkéréssel? Az, hogy a regenerált aktuális miloševići politika – mint a kilencvenes évek eredetije is, amit örökölt – a NATO intervenciót kiveszi Jugoszlávia háborús bombázásának összefüggéséből; a miloševići politikát felmenti a térségben okozott nagyszámú áldozatokért, rombolásokért, etnikai tisztogatásokért, és ami felmenti a felelősségtől, hogy a NATO beavatkozás egyáltalán bekövetkezett; hogy elhallgatja azt, ami a NATO intervenciót megelőzte, és ami kiváltotta, manipulálja, hogy a NATO intervenció a szerbeket és Szerbiát gyűlölők semmivel kiváltott dölyfössége. Az ilyen politikának, amelyben ma is élünk, Zeman bocsánatkérése hátszelet jelent – kommentálta Pavle Radić a Danasban.
– Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter még aznap a helyi közszolgálati rádióban magánvéleménynek nyilvánította az államfő nyilatkozatát, hangsúlyozva, az nem egyezik meg a hivatalos cseh állásponttal. Marketa Pekarova Adamova, a cseh ellenzéki liberális párt elnöke pedig közösségi oldalán közzétette annak a dokumentumnak egy részletét, amivel Csehország tudomásul veszi és egyetért a Jugoszlávia elleni NATO-bombázásokkal. Ezt a dokumentumot Zeman miniszterelnökként írta alá – olvasható Miklósnak a nyilatkozattal kapcsolatos írásban.[13]
Pavle Radić, a Danas c. belgrádi napilapban Mi baja van Zemannak a szerbekkel [Šta Zeman ima protiv Srba] címmel arról ír, hogy „mit jelent Zeman bocsánatkérése a szerbeknek?”
– Kinek mit: A többségnek, akiket megmérgezett a nacionalizmus és a miloševićizmus ugyan azt jelenti, mint Milošević politikájának apológiája (Peter) Handke által. Vagyis gyógyírt a lelki sebekre, amelyek a különböző vereségek után keletkeztek, közvetett abolíciót a katasztrofális politikának, amely háborúkat és bűncselekményeket okozott, amely őrültséget gerjesztett, amelyből mindmáig – ezt igazolják a jelenlegi hatalom részesei és propagandistái – nem kerültünk ki. Az ilyenek számára szőnyeg terítését jelenti a szőnyegre, amely alatt őrzik és sminkelik a kilencvenes évek bűnöző politikáját. Ők nem érzik a bűnöző politika büdösségét az alatt a szőnyeg alatt, amely megfojt bennünket. Ha érzik is, nekik az a politika nem büdös, hanem szagos.
Hogy szót értsünk. Ha Zeman kifejezte volna sajnálkozását az ártatlan áldozatok és Szerbia rombolása iránt a NATO bombázások alatt, amibe Csehország (Zeman) is beleegyezését adta, senki értelmesnek nem lenne egy vitató szava sem. Nem kétes, hogy a NATO beavatkozás ártatlan áldozatokat, rombolásokat és szenvedést okozott Szerbiában. Mi a probléma akkor ezzel a bocsánatkéréssel? Az, hogy a regenerált aktuális miloševići politika – mint a kilencvenes évek eredetije is, amit örökölt – a NATO intervenciót kiveszi Jugoszlávia háborús bombázásának összefüggéséből; a miloševići politikát felmenti a térségben okozott nagyszámú áldozatokért, rombolásokért, etnikai tisztogatásokért, és ami felmenti a felelősségtől, hogy a NATO beavatkozás egyáltalán bekövetkezett; hogy elhallgatja azt, ami a NATO intervenciót megelőzte, és ami kiváltotta, manipulálja, hogy a NATO intervenció a szerbeket és Szerbiát gyűlölők semmivel kiváltott dölyfössége. Az ilyen politikának, amelyben ma is élünk, Zeman bocsánatkérése hátszelet jelent – kommentálta Pavle Radić a Danasban.
Úgy tűnik, Lovas Ildikó – habár ezt nem mondja ki nyíltan – Zeman oldalára áll, amikor körülményesen azt írja, hogy a cseh elnöknek „a bocsánatkéréshez fűzött mondata emeli a gesztust abba a térbe, amelyben a totalitárius rezsimek gonoszságalapú működésének felülírhatatlan tanulsága fedezhető fel”. Arról viszont elfeledkezik, hogy Milošević rezsimje is totalitárius, nacionalista és kisebbségellenes volt. Zeman nyilatkozata „nem politika”, hanem „morális közelítés”? A miloševići politikát nem kell elítélni?
Lovas álláspontján nem kell meglepődni, hiszen az írásait eleve befolyásolja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikája (a jelenlegi hatalomban való részvétele) és – a pártot képviselve – a huzamosabb ideje betöltött politikai szerepe.
Lovas álláspontján nem kell meglepődni, hiszen az írásait eleve befolyásolja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikája (a jelenlegi hatalomban való részvétele) és – a pártot képviselve – a huzamosabb ideje betöltött politikai szerepe.
Ahhoz azonban, hogy az írást és a stílust jobban megértsük, ismerni kell a szerzőt is.
A Magyar Narancs Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek c. írásában Lovas Ildikóval kapcsolatosan ezt írja:
– Vajdasági beszélgetéseink során rendre előjött Lovas Ildikó neve, az író-műfordító az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként dolgozik. Előbb Szabadka művelődési tanácsosa volt, jelenleg tagja a VMSZ-nek (a párt elnökségének is – B. A.),[14] és ő a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa is. Nem mellesleg Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”. Forrásaink szerint ő tartja a kapcsolatot a szerkesztőségekkel a politika részéről, rajta keresztül intézik a „kéréseket”. A Magyar Mozgalom alapítói közül többen is említették, hogy az ő konfliktuskereső magatartása és az általa gerjesztett ellentétek is nagyban hozzájárultak a (mozgalomnak a véémesszel való – B. A.) szakításhoz.
Lovas lett a vezetője a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központnak (VM4K) is, amely a Szekeres László Alapítványon keresztül gyakorlatilag az MNT kezében van. A VM4K azonnal kapott 400 millió forintot a Szabadka központjában lévő műemlék Donát Mór-ház megvásárlására és felújítására. Hogy azóta mennyi jutott a VM4K-nak Magyarországról, nem tudni, mert a pénzek nagy része az MNT-n keresztül érkezik.
A VM4K szervez képzéseket, gyerekprogramokat, vannak koncertek és közéleti előadások, valamint kutatásokat is végez a vajdasági magyarság körében (például hogy képet kapjanak a helyi magyarság „gondolkodásáról, irányultságáról, kulturális fogyasztásáról”). Ahogy a vajdasági kulturális életet ismerő forrásunk fogalmazott, az intézmény valódi feladata, hogy „a pénzeket meg a gondolkodást megfelelő irányba terelje. Oda csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be – írta hetilap.[15]
A Magyar Narancs Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek c. írásában Lovas Ildikóval kapcsolatosan ezt írja:
– Vajdasági beszélgetéseink során rendre előjött Lovas Ildikó neve, az író-műfordító az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként dolgozik. Előbb Szabadka művelődési tanácsosa volt, jelenleg tagja a VMSZ-nek (a párt elnökségének is – B. A.),[14] és ő a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa is. Nem mellesleg Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”. Forrásaink szerint ő tartja a kapcsolatot a szerkesztőségekkel a politika részéről, rajta keresztül intézik a „kéréseket”. A Magyar Mozgalom alapítói közül többen is említették, hogy az ő konfliktuskereső magatartása és az általa gerjesztett ellentétek is nagyban hozzájárultak a (mozgalomnak a véémesszel való – B. A.) szakításhoz.
Lovas lett a vezetője a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központnak (VM4K) is, amely a Szekeres László Alapítványon keresztül gyakorlatilag az MNT kezében van. A VM4K azonnal kapott 400 millió forintot a Szabadka központjában lévő műemlék Donát Mór-ház megvásárlására és felújítására. Hogy azóta mennyi jutott a VM4K-nak Magyarországról, nem tudni, mert a pénzek nagy része az MNT-n keresztül érkezik.
A VM4K szervez képzéseket, gyerekprogramokat, vannak koncertek és közéleti előadások, valamint kutatásokat is végez a vajdasági magyarság körében (például hogy képet kapjanak a helyi magyarság „gondolkodásáról, irányultságáról, kulturális fogyasztásáról”). Ahogy a vajdasági kulturális életet ismerő forrásunk fogalmazott, az intézmény valódi feladata, hogy „a pénzeket meg a gondolkodást megfelelő irányba terelje. Oda csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be – írta hetilap.[15]
Lovast korábban egyszer már, pontosabban 2015. április 17-én, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kibővített elnökségi ülésén, „viharos”,[16] illetve „többórás, időnként kínos, könnyektől sem mentes tanácskozásán”,[17] amelyen a kultúrában és politikában való felelősségét vitatták meg, „megfosztották minden funkciójától”.[18] (Más értesülések szerint „a tanácskozás végén Pásztor István pártelnök felszólította Lovas Ildikót, mondjon le, aki a felszólításnak eleget tett”.[19]) Időközben Lovasnak sikerült – vélhetően a Pásztor Kft. hathatós segítségével – visszakapaszkodni a politikába és a kultúrába is.
Mindezek alapján talán érthetőbb, hogy a – többek szerint vitatott – irodalmi és politikai ambícióiról is ismert Lovasnak állandó rovata van a véemeszes Magyar Szóban és világosabb a Zemannal kapcsolatos, egy retrográd, katasztrofális politika semmivel nem indokolható védelmezése melletti állásfoglalás is.
A pár(t)ja nem határolódott el ettől. Más dolog, hogy az olvasó erről mit gondol…
Mindezek alapján talán érthetőbb, hogy a – többek szerint vitatott – irodalmi és politikai ambícióiról is ismert Lovasnak állandó rovata van a véemeszes Magyar Szóban és világosabb a Zemannal kapcsolatos, egy retrográd, katasztrofális politika semmivel nem indokolható védelmezése melletti állásfoglalás is.
A pár(t)ja nem határolódott el ettől. Más dolog, hogy az olvasó erről mit gondol…
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. június 9.
Torda, 2021. június 9.
[1] Gruik Zsuzsa: A Tiszavidéktől a paradicsomig https://www.magyarszo.rs/hu/4092/hetvege/208011/A-Tiszavid%C3%A9kt%C5%91l-a-paradicsomig.htm, 2019. szeptember 15. 17:36 >> 2019. szeptember 15. 20:06
[2] Máriás Endre gyakornoki beszámolója.
https://deli.fidesz-eu.hu/hu/marias-endre-gyakornoki-beszamoloja/, 2019. február 4., és Negyedik elnökség http://www.vmue.org.rs/elnokseg/
[3] https://www.magyarszo.rs/hu/static/szerzo_author/?f=Ternov%C3%A1cz&&l=%C3%81ron
[4] Lovas Ildikó https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/lovas-ildiko
[5] Lovas Ildikó: Miloš Zeman gesztusa: Magyar Szó, 2021. május 22. 16.
[6] Šta Zeman ima protiv Srba? [Mi baja van Zemannak a szerbekkel?] Danas, 2021. május 26. 3.
[7] (FoNet/Beta) Zeman se izvinio Srbiji za NATO bombardovanje 1999. godine [Zeman bocsánatot kért Szerbiától az 1999. évi NATO bombázásáért] https://www.danas.rs/politika/vucic-u-ceskoj-prva-poseta-zemanu-od-izbijanja-pandemije/, 2021. május 18. 19:41 és 19:48
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Miklós Hajnalka: Őszinte vallomás, vagy előre megfontolt üzenet? Magyar Szó, 2021. május 26. 7.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Elnökség https://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg
[15] Keller-Alánt Ákos: Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek
https://magyarnarancs.hu/kulpol/bevalt-receptek-126996, 2020. május 6 08:00
[16] Mi történik a Magyar Nemzeti Tanács háza táján? https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18494/Mi-tortenik-a-Magyar-Nemzeti-Tanacs-haza-tajan.html, 2015. április 18. 17:16
Lásd még Bódis Gábor: Ahol a párt szakadt https://hu.autonomija.info/bodis-gabor-ahol-a-part-szakadt, 2015. szeptember 14.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Bečejski Mozaik: Miért és kiért van a Magyar Nemzeti Tanács? Tévedések és botrányok sorozata a nemzeti tanácsban és körülötte https://becejski-mozaik.co.rs/specijali/item/2526-miert-es-kiert-van-a-magyar-nemzeti-tanacs, 2015. november 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése