Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (243.)
Véget vetni a megfélemlítésének!
A DélHír május 29-én közölte, hogy „ismét megrongálták a szőregi helységnévtáblát”.[1]
Ezt megelőzően, május 14-én, festették le Szőreg (Sirig) magyar településnévtábláját.[2]
– A soviniszta támadássorozatnak, amely a magyar helységnévtáblák ellen irányul, több mint egy tucatnyi áldozata volt az elmúlt fél év alatt – írta a portál.[3]
Ezt megelőzően, május 14-én, festették le Szőreg (Sirig) magyar településnévtábláját.[2]
– A soviniszta támadássorozatnak, amely a magyar helységnévtáblák ellen irányul, több mint egy tucatnyi áldozata volt az elmúlt fél év alatt – írta a portál.[3]
A soviniszták korábbi rongálásai Délvidéken (Fotó: DélHír)
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (május 14-én) a legerélyesebben elítélte Szőreg települését jelző táblák rongálást és a magyar feliratok átfestését. Nem így a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).
A VMDK követelte, hogy Pásztor István, a VMSZ, valamint a tartományi képviselőház elnöke, és Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke „ítéljék el ezt és a hasonló vandál cselekedeteket, amelyek az utóbbi időben ismét elterjedtek Vajdaság szerte”.[4]
A párt egyúttal a rendőrséget és az ügyészséget is felszólította, hogy kerítsék kézre az elkövetőket és példás büntetésben részesítsék őket.
– Vessünk véget a rongálásnak! Vessünk véget közösségünk megfélemlítésének! – olvasható a párt sajtóközleményében.[5]
A VMDK követelte, hogy Pásztor István, a VMSZ, valamint a tartományi képviselőház elnöke, és Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke „ítéljék el ezt és a hasonló vandál cselekedeteket, amelyek az utóbbi időben ismét elterjedtek Vajdaság szerte”.[4]
A párt egyúttal a rendőrséget és az ügyészséget is felszólította, hogy kerítsék kézre az elkövetőket és példás büntetésben részesítsék őket.
– Vessünk véget a rongálásnak! Vessünk véget közösségünk megfélemlítésének! – olvasható a párt sajtóközleményében.[5]
Talán már mondani sem kell, sem Pásztor, de (a radikálisból lett haladó) Igor Mirović a mai napig nem hallatta a hangját az ügyben, pedig a tartományi vezetők hivatalbeli kötelezettsége lenne, hogy elítéljék a nemzeti kisebbségek jogait ért sérelmeket és az etnikai viszonyokat rontó, a nemzeti kisebbségek megfélemlítésére irányuló cselekményeket! A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) is mélyen hallgat erről – a Hajnal Jenő által folytatott struccpolitika szellemében.
Ismereteim szerint, az elkövetők sem lettek meg. Bizonyára az illetékes igazságügyi szervek sem törték magunkat túlságosan, hogy megtalálják ezeket.
Ismereteim szerint, az elkövetők sem lettek meg. Bizonyára az illetékes igazságügyi szervek sem törték magunkat túlságosan, hogy megtalálják ezeket.
Június 1.
Hajnal Jenő & Co. kirándult
Hajnal Jenő & Co. kirándult
Négy közép-bánáti településre látogatott a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) küldöttsége, Hajnal Jenő elnök, Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke és Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) elnöke, valamint az elmaradhatatlan Lulić Emil, a testület hivatalvezetője összetételben.
– A körút célja az volt, hogy találkozzanak az ott lakókkal, a közép-bánsági emberekkel, hogy megtekintsék a magyarság értékeit, megismerkedjenek gondjaikkal, amelyek ebben a nehéz időszakban előkerültek, és amennyire lehetséges segítséget nyújtsanak, tovább építve a partneri viszonyt a településeken működő egyesületekkel – közölte a Vajdaság Ma délvidéki hírportál.[6]
– A körút célja az volt, hogy találkozzanak az ott lakókkal, a közép-bánsági emberekkel, hogy megtekintsék a magyarság értékeit, megismerkedjenek gondjaikkal, amelyek ebben a nehéz időszakban előkerültek, és amennyire lehetséges segítséget nyújtsanak, tovább építve a partneri viszonyt a településeken működő egyesületekkel – közölte a Vajdaság Ma délvidéki hírportál.[6]
Az MNT küldöttsége Tordán
Így nézni ki egy tornaterem? A valamikor falugyűlések helye.
(Fotó: Az MNT Facebook-oldala)
Így nézni ki egy tornaterem? A valamikor falugyűlések helye.
(Fotó: Az MNT Facebook-oldala)
A vendégek először „a töröktopolyai Mária-kegyhelyhez látogattak”, ahol „elbeszélgettek egy szabadtéri oltár felállításról”.[7]
Tordán „az MNT küldöttsége megtekintette a felújítás alatt levő Civil Központ épületét”.[8] Megállapították, hogy „a helybeli iskolában évek óta a tornaterem okoz problémát”, de „egy panelépülettel ez megoldható”.[9] (Ezért szükségtelen volt Tordára utazni, hiszen Hajnal Jenő május 17-én, a falunap alkalmából járt Tordán,[10] ahol egyébként is térül-fordul – leginkább az ünnepségek alkalmából –, tehát ismernie kellene a falu problémáit. Ha viszont nem ismeri, akkor meg az baj.)
Tamásfalván a „művelődési egyesület székhelyének, valamint a falu tájházának a felújításáról”[11] volt szó. A helybelik „azt szeretnék, ha a templom harangjait újraöntenék”[12] és „azon fáradoznak hogy a templom előtti trafóállomást, amely csak csúfítja a központot, áthelyezzék máshová”.[13]
Magyarittabén „először az óvodában jártak, ahol anyaországi támogatásnak köszönhetően az épület külső homlokzata újult meg, de belső felújítások is lesznek”. – A művelődési otthon szépsége, tisztasága, megújultsága elámította a küldöttség tagjait, a magyarországi kormány támogatásával az MNT a fűtést tudta megvalósítani, és most kezdődött el a színpad felújítása is Magyarittabén – olvasható a látogatásról készült tudósításokban.[14]
Tordán „az MNT küldöttsége megtekintette a felújítás alatt levő Civil Központ épületét”.[8] Megállapították, hogy „a helybeli iskolában évek óta a tornaterem okoz problémát”, de „egy panelépülettel ez megoldható”.[9] (Ezért szükségtelen volt Tordára utazni, hiszen Hajnal Jenő május 17-én, a falunap alkalmából járt Tordán,[10] ahol egyébként is térül-fordul – leginkább az ünnepségek alkalmából –, tehát ismernie kellene a falu problémáit. Ha viszont nem ismeri, akkor meg az baj.)
Tamásfalván a „művelődési egyesület székhelyének, valamint a falu tájházának a felújításáról”[11] volt szó. A helybelik „azt szeretnék, ha a templom harangjait újraöntenék”[12] és „azon fáradoznak hogy a templom előtti trafóállomást, amely csak csúfítja a központot, áthelyezzék máshová”.[13]
Magyarittabén „először az óvodában jártak, ahol anyaországi támogatásnak köszönhetően az épület külső homlokzata újult meg, de belső felújítások is lesznek”. – A művelődési otthon szépsége, tisztasága, megújultsága elámította a küldöttség tagjait, a magyarországi kormány támogatásával az MNT a fűtést tudta megvalósítani, és most kezdődött el a színpad felújítása is Magyarittabén – olvasható a látogatásról készült tudósításokban.[14]
A Magyar Szó nevű pártújság tudósítója az MNT „küldöttségének” látogatásáról Jelentős beruházások Közép-Bánátban[15] címmel írt a lap első oldalán.
A látogatásról készült írásokból kiderül azonban, hogy magyarországi pénzekből folyamatban lévő, vagy még csak tervezett beruházásokról van szó. Egyetlen egy sem szerbiai pénzekből valósul (majd) meg!
A beruházások vallási, művelődési és oktatási jellegűek. Nem a foglalkoztatás növelésére, a gazdaság területén, a termelés érdekében történik, ami (esetleg) csökkentené a lakosság elvándorlását, a szülőföldjén való maradását. Ezekből a „jelentős beruházásokból” egyetlen egy új munkahely nem fog nyílni!
Ez nem azt jelenti, hogy ezek a beruházások esetleg nem lennének szükségesek, csak éppen más időben és a szerbiai költségvetésből! Ezt is azonban minden egyes esetben indokoltsági tanulmánynak is meg kellene előzni.
Nem világos, például, és az írásokból sem derül ki, hogy Töröktopolyán miért a legfontosabb probléma a szabadtéri oltár felállítása? Tamásfalván miért kell újraönteni a templom harangjait? A trafóállomást áthelyezni azért, mivel „csak csúfítja a központot”? Ezt nem látták, amikor építették? Nem a villanygazdasági közvállalattal kellene ezt rendezni?
A látogatásról készült írásokból kiderül azonban, hogy magyarországi pénzekből folyamatban lévő, vagy még csak tervezett beruházásokról van szó. Egyetlen egy sem szerbiai pénzekből valósul (majd) meg!
A beruházások vallási, művelődési és oktatási jellegűek. Nem a foglalkoztatás növelésére, a gazdaság területén, a termelés érdekében történik, ami (esetleg) csökkentené a lakosság elvándorlását, a szülőföldjén való maradását. Ezekből a „jelentős beruházásokból” egyetlen egy új munkahely nem fog nyílni!
Ez nem azt jelenti, hogy ezek a beruházások esetleg nem lennének szükségesek, csak éppen más időben és a szerbiai költségvetésből! Ezt is azonban minden egyes esetben indokoltsági tanulmánynak is meg kellene előzni.
Nem világos, például, és az írásokból sem derül ki, hogy Töröktopolyán miért a legfontosabb probléma a szabadtéri oltár felállítása? Tamásfalván miért kell újraönteni a templom harangjait? A trafóállomást áthelyezni azért, mivel „csak csúfítja a központot”? Ezt nem látták, amikor építették? Nem a villanygazdasági közvállalattal kellene ezt rendezni?
Tordán még „2009. május 16-án, a falunap alkalmából, nagy ünnepség keretében az iskola udvarában elhelyezték ‘az épülő tornaterem alapkövét’ (amit időközben benőtt a fű)”.[16] Utóbb talán még két alkalommal elhelyezték a tornaterem alapkövét, magas egyházi személyek meg is szentelték, mégsem lett belőle semmi. Mint ahogy – az MNT 2011. április 5-ei határozata ellenére – az iskola önállósulásából sem. Hogyan lehetséges, hogy az iskolának ennyi év után se nincsen megfelelő tornaterme? A helyi vezetők (és az iskola igazgatója is) bezzeg ma is ugyanazok!
Időközben a faluban a gyermekek is annyira megfogyatkoztak, hogy egyáltalán kérdéses, meddig fog még az iskola megmaradni? A említett (most már) panel tornatermet miért nem lehet eddig is a tartományi költségvetésből felállítani? Pedig a Vajdasági Magyar Szövetség kádere az oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár!
Arról nem olvastam még, hogy az MNT elnöke méltóztatott volna foglalkozni azzal a problémával – ha már a faluban járt –, hogy Tordán, például, miért nem valósult meg a Tartományi Polgári Jogvédő 2015. évi ajánlása, miszerint Bégaszentgyörgy községben „a jövőben – a megüresedett munkahelyek betöltésekkor figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatottak beszéljék a magyar nyelvet” is.[17] Milyenek a lakosok életkörülményei ezekben a közép-bánáti falvakban, hogyan érvényesül az anyanyelv hivatalos használata a közigazgatásban? Megvalósul-e a részarányos foglalkoztatás?
Időközben a faluban a gyermekek is annyira megfogyatkoztak, hogy egyáltalán kérdéses, meddig fog még az iskola megmaradni? A említett (most már) panel tornatermet miért nem lehet eddig is a tartományi költségvetésből felállítani? Pedig a Vajdasági Magyar Szövetség kádere az oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár!
Arról nem olvastam még, hogy az MNT elnöke méltóztatott volna foglalkozni azzal a problémával – ha már a faluban járt –, hogy Tordán, például, miért nem valósult meg a Tartományi Polgári Jogvédő 2015. évi ajánlása, miszerint Bégaszentgyörgy községben „a jövőben – a megüresedett munkahelyek betöltésekkor figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatottak beszéljék a magyar nyelvet” is.[17] Milyenek a lakosok életkörülményei ezekben a közép-bánáti falvakban, hogyan érvényesül az anyanyelv hivatalos használata a közigazgatásban? Megvalósul-e a részarányos foglalkoztatás?
Hajnal Jenőnek és csapatának úgy látszik a legfontosabb feladata, hogy magyarországi pénzeket ígérjen építkezésekre, felújításokra, stb. Ahelyett, hogy a szükséges befektetéseket a szerbiai hatóságoknál eszközölné ki! Ehhez azonban már bátorság is kellene. Könnyebb az anyaországi adófizetők pénzeit osztogatni! Elvégre, ez is a választási propaganda céljait szolgálja!
Mi haszon is lett, tehát, ebből a közép-bánáti látogatásból: Hajnal Jenő és csapata – közpénzekből – kirándult!
Mi haszon is lett, tehát, ebből a közép-bánáti látogatásból: Hajnal Jenő és csapata – közpénzekből – kirándult!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. június 12.
Torda, 2021. június 12.
[1] Nem férnek a bőrükbe: Ismét megrongálták a szőregi helységnévtáblát
https://delhir.info/2021/05/29/nem-fernek-a-borukbe-ismet-megrongaltak-a-szoregi-helysegnevtablat/
[2] Lefestették Szőreg magyar településnévtábláját
https://delhir.info/2021/05/14/lefestettek-szoreg-magyar-telepulesnevtablajat/
[3] Az 1-es alatti írás.
[4] Szőregen lefestették a helységnévtábla magyar feliratát
https://szabadmagyarszo.com/2021/05/14/szoregen-lefestettek-a-helysegnevtabla-magyar-feliratat/
[5] Uo.
[6] Kónya-Kovács Otília: Közép-bánáti körúton járt az MNT küldöttsége
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/26607/Kozep-banati-koruton-jart-az-MNT-kuldottsege.html, 2021. június 2. 20:35
[7] K.I.: Jelentős beruházások Közép-Bánátban. Magyar S, 2021. június 2. 1.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Közel-kép - Templombúcsú és falunap Tordán
https://www.youtube.com/watch?v=RFl1NEQh4b4, 2021. június 2.
[11] Uo.
[12] Lásd a 6-os alatti írást.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Lásd a 7-es alatt.
[16] Bővebben lásd a Mikor önállósodik a tordai és a magyarittabéi iskola? c. írásom. https://www.vajma.info/cikk/tukor/4258/Mikor-onallosodik-a-tordai-es-a-magyarittabei-iskola-.html, 2011. július 16. 21:30
[17] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2015. évi jelentése] http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html, 35-40.
Lásd még a MEGTŰRT INTÉZMÉNY c. írásomat http://bozokiantal.blogspot.com/2016/06/megturt-intezmeny.html, 2016. június 17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése