Kisebbségi „többletjogok”?

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (259.)

Február 2.
„A kisebbség jogai megmaradnak”

Pásztor Bálint (előtérben a fotón), egyetemi docens, Vajdasági Magyar Szövetség (Vučić Magyarjai Szövetség – VMSZ) köztársasági parlamenti képviselője, frakcióvezetője, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke, a párt alelnöke, az Újvidéki Egyetem Tanácsának tagja,[1] stb.) a köztársasági képviselőház ülésén „rámutatott, a pártokközi megállapodások során a törvények módosítására tett javaslatok további könnyítéseket jelentenek majd a kisebbségi pártok számára”.[2]
A junior Pásztor (nem kis szarkazmussal) a „sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar közösséget önálló listával csak a VMSZ képviseli majd. Mint mondta, szomorúsággal tölti el, hogy 5000 támogatói aláírás mellett sem vették a bátorságot más politikai pártok, hogy önállóan méressék meg magukat, hanem többségi, elsősorban ellenzéki pártok színeiben vesznek részt a választásokon.”[3]

A Magyar Szóban közölt, mh nevű szerző írásának a címe és tartalma között nincs összefüggés, nem fejezi ki azt. A törvénymódosítási javaslatok – az ifjú Pásztor szavai szerint ugyanis – nem a kisebbségi jogok „megmaradására”, hanem a nemzeti kisebbségi pártok választásokon való részvételéhez „további könnyítéseket jelentenek majd”.
A törvénymódosítások a választási feltételeknek a körülményekhez való jobb, de még mindig nem kellő/megfelelő hasonlítását, idomítását segítik. A nemzeti kisebbségi pártoknak eddig ugyanis 10 ezer aláírást kellett összegyűjteniük a választásokon való részvételhez, csakúgy, mint a többségi nemzethez tartozó pártoknak, amit most 5000-re csökkentettek.
A szükséges aláírások számának csökkentése a választásokon való részvételhez a nemzeti kisebbségi pártok esetében már régóta időszerű és – a képviselő Pásztor szavai szerint is – „a pártközi megállapodások” alatt elhangzott javaslatok, vagyis nem a VMSZ követelése nyomán kerültek a törvénybe.[4] A párt azonban, ezzel a megoldással Kovács Elvira, a VMSZ (egyik) alelnöke „egyetértett”.[5]

Érdekes mód, a Pásztor(ok)[6] a tavaszi választásokkal kapcsolatosan nem – mint ahogy a 2020. évi választások alkalmával sem vetették fel a – többi magyar párt, számos civil szervezet és magánszemély még 2012. szeptember 27-én – megfogalmazott – az arányos/biztosított/szavatolt mandátumok követelését[7] a képviselői testületekben a nemzeti kisebbségek számára (mind a három szinten). Annak ellenére, hogy a szerb alkotmány 180/4 szakasza ezt lehetővé teszi: „Azokban az autonóm tartományokban és helyi önkormányzatokban, amelyekben vegyes nemzetiségi összetételű lakosság él, a törvénnyel összhangban lehetőség van a nemzeti kisebbségek képviselőházban, illetve képviselő-testületben való arányos képviseletére.”[8]
Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója szavai szerint (a 2019. szeptember végi újvidéki látogatásakor) a szomszédos országok közül a szlovéniai és a horvátországi magyarok helyzete „jobb”, mint a vajdasági magyaroké. Ebben a két országban „a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik” és „alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a parlamentben”. [9]

Mikor lesznek a szerbiai nemzeti kisebbségeknek ilyen státusa, illetve jogai?

Február 3.
Szabadkán 15 éve nincs Nemzetiségi Viszonyok Tanácsa!

(Fotó: Magyar Szó)

Szabadka Város Képviselő-testülete (egyebek mellett) „Rendeletet hozott a Nemzetiségi Viszonyok Tanácsa hatásköréről, összetételéről, tagjainak megválasztásáról és működéséről szóló rendelet módosításáról”.[10]
Az ülést megelőző napon Pásztor Bálint (a fotón), a szabadkai városi képviselő-testület (VKT) elnöke etc. sajtótájékoztatót tartott, amelyen, ismertette a főbb napirendi pontokat.
– Az ülésen megteremtjük a jogalapját annak, hogy 15 év után Szabadkán újra létrejöjjön a Nemzetiségi Viszonyok Tanácsa. Ez egy olyan testület, amelynek megalapítása kötelező a többnemzetiségű önkormányzatokban, ennek ellenére az elmúlt másfél évtizedben itt Szabadkán erre nem került sor, ami az önkormányzat bizonyos hatáskörei gyakorlásának ellehetetlenítését, illetve lassítását okozta. Utoljára a 2004–2008-as ciklusban létezett ilyen tanács, és ezért rengeteg megalapozott kritika érte a várost. A jogalap megteremtését követően a lehető legrövidebb időn belül a tanács tagjait is kinevezzük – mondta VKT elnöke.[11]

A községi nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok megalakításának jogi alapját a helyi önkormányzatokról szóló 2007. évi törvény 98. szakasza képezi.[12]
Az idézett cikk alapján a vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatokban kötelező volt megalakítani „a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsot, mint önálló munkatestület, amely a szerb nép és a nemzeti kisebbségek képviselőiből áll”. Vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatnak pedig „az a helyi önkormányzat számít, melyben a Szerb Köztársaság legutóbbi népszámlálása alapján egy nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 5%-át, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 10%-át képezik”.
A tanács feladata, hogy megvitassa „a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdéseket”. Ebből pedig az következik, hogy a testületnek átfogó, az élet minden területére kiterjedő szakmai alapú elemzést kellett volna készíteni a nemzeti viszonyok alakulásáról és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséről – ha ilyen tanács létezett volna.
Pásztor Bálint szavaiból ugyanis arra lehet következtetni, hogy Szabadkán ennek a törvények az alapján egyáltalán nem állították fel a viszonyügyi tanácsot! Ebből az is következik, hogy a nemzeti egyenjogúság érvényesítésnek kérdéseivel a városban senki nem foglalkozott!
Ki is vett részt Szabadka hatalmi szerveiben, irányításában az elmúlt 15 évben?

Február 3.
Kisebbségi „többletjogok”?

Szakállas Zsolt és Igor Mirović (balról jobbra)

Color Media Communications csoportosulás és a Diplomacy & Commerce magazin Újvidéken Vajdaság 2022 néven értekezletet szervezett, amelyen „a tartomány lehetőségeit vitatták meg”.[13] A találkozón „többek között kiemelten foglalkoztak a Vajdaságban élő nemzeti közösségek jogaival is”.[14]
Szakállas Zsolt, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár, a tartományi kormány alelnöke, felszólalásában kiemelte, hogy „az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén elért többletjogok azok, amelyek megalapozzák a nemzeti közösségek fennmaradását. Ezen jogok biztosítására és fejlesztésére folyamatosan figyelni kell – emelte ki.[15]
– A kisebbségi oktatás Európában is három szinten valósul meg. A nemzeti közösségek számára legelőnyösebb anyanyelvi oktatás mellett követhető a két tannyelvű oktatás, de az anyanyelvápolás modellje is. Az oktatási titkárság hozzáállása megegyezik a Vajdasági Magyar Szövetség álláspontjával, miszerint a jövőben is az anyanyelvi oktatás érvényesítése mellett szállunk síkra. Figyelembe kell venni azonban a realitást is, a kisebbségi tannyelvű osztályokban ugyanis csökken a diákok létszáma. Ugyanakkor elképzelhetetlen egy olyan jövőkép, amelyben az anyanyelvi oktatást más modell váltaná fel Vajdaságban. Ez ugyanis nem megfelelő irányba terelné a nemzeti identitás kialakulását – mondta a tartományi titkár.[16]

Újságírói kérdésre, hogy melyek azok a területek területek „amelyeknek a fejlesztésére a jövőben szükség lesz”,[17] Szakállas a magyar művelődési egyesületek megőrzését és fejlesztését jelölte meg a közösség megtartásának feltételéül. – Az e területen érvényesíthető jogokra folyamatosan figyelnünk kell. Ugyanakkor dolgoznunk kell a részarányos foglalkoztatás területén is: az erre vonatkozó jogok érvényesítését ugyanis korlátozza a hatályban levő létszámstop – tette hozzá.[18]
Beszédében Igor Mirović tartományi kormányfő is „a Vajdaságban együtt élő nemzetekben rejlő lehetőségeket”[19] lehetőségeket emelte ki.
Mirović „szavai szerint az elmúlt hat évben a tartomány területén egy olyan összetűzés sem történt a nemzeti hovatartozás miatt. A békés együttélés pedig tapasztalható fejlődést eredményezett” – tette hozzá.[20]
– Optimizmussal lépünk a 2022. évbe mind gazdaságilag, mind a társadalmi stabilitás és Vajdaság jellegzetességeinek megőrzése tekintetében is. A tartomány az elmúlt években igencsak megerősödött, és ezt az utat kívánjuk folytatni a jövőben is – hangsúlyozta Mirović a konferencián.[21]

A két hatalmi vezető (Szakállas a Vajdasági Magyar Szövetség, Igor Mirović a Szerb Haladó Párt kádere) felszólalásából az olvasó arra megállapításra juthat, hogy Vajdaság az utóbbi hat évben „igencsak megerősödött”, „a békés együttélés pedig tapasztalható fejlődést eredményezett”, nemzeti hovatartozás alapján „összetűzés sem történt”.
Szakállas beszédéből megtudtuk azt is, hogy a nemzeti kisebbségeknek „többletjoguk” van az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén. Csak éppen azt nem hogy, melyek azok és miben nyilvánulnak meg?
Lehetséges, hogy Vajdaságban az utóbbi években nemzeti hovatartozás alapján nyílt összetűzés nem történt, a hivatalos szervek ilyen jellegű összetűzést nem jegyeztek. Arról azonban a konferencián említés sem történt, hogy a jelenlegi hatalom – a (nagy)szerb nemzetállam kialakításának útján, amelyben a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai többé nem lesznek egyenrangú polgárok![22] – több olyan törvényt fogadott el és egyéb intézkedést hozott, amely ellentétben áll nem csak a polgárok és nemzeti közösségek egyenrangúságával, de a soknemzetiségű, valamint multikulturális társadalom elképzelésével is. Ilyen, például, „a szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megőrzéséről” szóló törvény.[23]

Az sem világos, hogy Mirović mire alapozza állítását miszerint „a tartomány az elmúlt években igencsak megerősödött”?
Dragomir Jankov, újvidéki ügyvéd, aki Vajdaság – egy régió hanyatlása [Vojvodina – Propadanje jednog regiona][24] címmel könyvet is kiadott, a Danas belgrádi napilapban (a szerbek 1918 évi Nagy Nemzetgyűlése kapcsán) 103 év után hol tart Vajdaság? [Gde je Vojvodina posle 103 godine][25] címmel írja:
– A gazdasági fejlettsége tekintetében Vajdaság akkor megközelítette Szlovéniát és jóval megelőzte Horvátországot. Hogy a többiekről ne is beszéljünk. Gazdasági tekintetben hol tart ma Vajdaság?
Vajdaság a felismerhetetlenségig hanyatlott. 1989 óta Szerbia kizárólagos politikai keretében van (olvasd: vas ölelésében), miközben tőle nagyobb a GDP-je (Bruttó Hazai Terméke). A későbbi általános hanyatlás, a háborúk és a szankció idején, a kilencvenes években, amikor az egész Szerb Köztársaság a mélybe zuhant, Vajdaság Közép-Szerbiánál jelentősen nagyobb mértékben és gyorsabban hanyatlott (amit elhallgatnak). […]
A Vajdaság AT és a Szerb Köztársaság gazdasági trendjei című kiadvány [Ekonomska kretanja u AP Vojvodini i Republici Srbiji, Pokrajinski sektretarijat za privredu, Novi Sad 2018] adatai szerint, 2017-ben Szlovénia GDP-je fejenkénti 25.622 dollár volt (37. oldal), Vajdaságé pedig 5934 dollár fejenként. Vajdaság GDP-je mindössze 23 százaléka a szlovéniai GDP-nek. Vajdaság-Szlovénia aránya 1:4, vagyis Szlovénia négyszer fejlettebb Vajdaságnál.
És hol van Szerbia? „Megszabadulva Jugoszláviától”, az európai gazdasági létra aljára került, ahol korábban is volt. De most magával rántotta Vajdaságot is. Az igazságot Vajdaságról mindenek előtt a vajdaságiaknak kell kimondani és dokumentálni. Ha ezt nem teszik – akkor semmi – írta Jankov az idézett cikkben.
 

Mi értelme van az ilyen értekezleteknek, amelyekre a szakemberek és a más véleményen lévők nem kapnak meghívót, amelyen nem szólalhatnak fel?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2022. március 1.

__________
[1] Pásztor Bálint: Életrajz http://www.pasztorbalint.rs/hu/magamrol/eletrajz
[2] mh: A kisebbség jogai megmaradnak https://www.magyarszo.rs/hu/4842/kozelet/258871/A-kisebbs%C3%A9g-jogai-megmaradnak-parlament- , 2022. február 2. 19:48 >> 20:52
[3] Uo.
[4] Lidija Valtner: Šta se desilo sa manjinskim strankama u Sporazumu o izbornim uslovima [Mi történt a kisebbségi pártokal a választási feltételekről szóló egyezségben] https://www.danas.rs/vesti/politika/manjinske-svm-i-spp-zadovoljni-dogovorom/, 2021. november 2. 11:00
[5] Uo.
[6] Németh Ernő. Pásztor Bálint: Tárgyalunk a kisebbségi parlamenti küszöb esetleges csökkentéséről is. 2020. január 16. [11:02]
[7] A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI, http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert, 2012. szeptember 27.
Bővebben lásd az Öt helyett három százalék? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12288, 2020. január 24., és
https://delhir.info/2020/01/25/ot-helyett-harom-szazalek-a-vmsz-nem-kovetelte-a-szavatolt-kepviseloi-helyeket/, 2020. január 25.
[8] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven (3)
https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[9] v-ár: Készül a vajdasági restitúciós felmérés. Magyar Szó, 2019. október 2. 1. Lásd a „Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk”… c. írásom is. http://bozokiantal.blogspot.com/2019/10/messze-nem-olyan-meg-amilyet-szeretnenk.html, 2019. október 11. 18:39
[10] Szabadka Város Képviselő-testülete megtartott 19. ülését http://www.subotica.rs/index/page/lg/hu/id/14942 , 2022. február 3.
[11] B.em.: Szabadkán is megalakulhat a Nemzetiségi Viszonyok Tanácsa, Magyar Szó, 2022. február 3. 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4842/vajdasag_szabadka/258896/Szabadk%C3%A1n-is-megalakulhat-a-Nemzetis%C3%A9gi-Viszonyok-Tan%C3%A1csa.htm , 2022. február 3. 08:31
[12] ZAKON O LOKALNOJ SAMOUPRAVI "Sl. glasnik RS", br. 129/2007, 83/2014 - dr. zakon, 101/2016 - dr. zakon, 47/2018 i 111/2021 - dr. zakon https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
TÖRVÉNY A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 128/2007, 83/2014 – másik törvény és 47/2018 szám. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven
https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[13] Tóth D. Lívia: Erősíteni a többletjogokat! Magyar Szó, 2022. február 4. 1.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Tóth D. Lívia: Erősíteni a többletjogokat! https://www.magyarszo.rs/hu/4843/gazdasag/258925/Er%C5%91s%C3%ADteni-a-t%C3%B6bbletjogokat!.htm, 2022. február 4. 10:25
[18] Uo.
[19] Tóth D. Lívia, a 13-as alatt.
[20] Uo.
[21] Uo.
[22] Bővebben lásd A „Szerb Világ” alakítása c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13899, 2021. szeptember 18.
[23] Narodna skupština Republike Srbije [A Szerb Köztársaság Népképviselőháza]. Doneti zakoni [Elfogadott törvények]. З А К О Н О УПОТРЕБИ СРПСКОГ ЈЕЗИКА У ЈАВНОМ ЖИВОТУ И ЗАШТИТИ И ОЧУВАЊУ ЋИРИЛИЧКОГ ПИСМА [Törvény a szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megóvásáról] http://www.parlament.gov.rs/Закон о употреби српског језика у јавном животу и заштити и очувању ћириличког писма
[24] Dragomir Jankov: Vojvodina – Prodanje jednog regiona, Novi Sad 2005, SZR „WEST” Sremska Kamenica, p. 127
[25] Dragomir Jankov: Ggde je Vojvodina posle 103 godine? [Hol tart Vajdaség 103 év után?] Danas, 2021. november 25. 12.