Jó napot kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink a hétvégén:
- Ki tud nagyobb kárt okozni a másiknak? Orosz-uniós energiaháború
- Az iskolákon spórol a kormány
- Hobbi és biznisz: az illegális fémkeresők
Angliában még a történelemkönyveket is meghamisították magyar illegális
kincskeresők. A „fémkeresősök” érmék ezreit, szobrokat, aranytárgyakat
árulnak, néha a határon túl is, néha hamisítva is. Egy érdekes
történelmi hobbi kulisszatitkai hétfő reggeli cikkünkben.
Jól halad az EU függetlenítése az orosz energiától
Ahogy veszteségek érik az oroszokat a hadszíntéren, úgy erősítenek bele
az európai közvélemény elbizonytalanításába. A magas infláció és
energiaárak nyomán Ukrajna támogatottsága meggyengülhet az EU-ban, ezt
célozza és erősíti az orosz dezinformáció. Céljuk, hogy destabilizálják a
társadalmakat, ha már a háborút nem tudják megnyerni.
Az Európai Bizottság külügyi szolgálatának egyik részlege a főként orosz
eredetű álhíreket gyűjti. A számláló most 14.377-en áll. Egyenlőtlen a
küzdelem: míg a külföldi állami támogatású dezinformációs csapatok
szinte korlátlan erőforrással rendelkeznek, addig az EU évente 11 millió
eurót költ erre a célra, és 41 embere küzd az álhírgyárakkal – írtuk cikkünkben.
Megállapodtak az európai uniós energiaügyi miniszterek pénteken az
energetikai válság csillapítását célzó javaslatokról, de gázársapka
bevezetésére továbbra sem kerül sor.
33 százalékos különadót vetnek ki a fosszilis energiahordozókkal
foglalkozó vállalatokra, és határt szabnak az áramot alacsony költségek
mellett előállító, s így a megnövekedett piaci árak haszonélvezőinek
számító vállalatok jövedelmének. Megawattóránként 180 euróban
korlátozzák a nukleáris és megújuló forrásokból származó energia árát.
Továbbá előírják a csúcsidőszak energiafogyasztásának legalább öt százalékos csökkentését.
Az EU hozzálátott a nyolcadik szankciós csomag összeállításához,
amelynek része lenne egy nemzetközi árplafon bevezetése az orosz
kőolajexportra - foglalta össze
brüsszeli szerzőnk a keddre várható uniós bizottsági javaslat hátterét.
Mivel az EU már nyáron döntött a nem vezetékes orosz kőolajimport év
végéig történő beszüntetéséről (augusztus közepe óta pedig már nem
vásárol szenet Oroszországtól), az olajársapka ezért azon harmadik
országokat érintené, amelyek a szankciókkal nem törődve továbbra is
vásárolnak kőolajat Moszkvától. Az intézkedés ugyanis megtiltaná az
európai biztosítóknak, hogy egy bizonyos ár fölött biztosítást kössenek
orosz kőolajat szállító, harmadik országbeli tankerhajókkal.
Ez jelentős bevételektől fosztaná meg az orosz költségvetést,
megnehezítve ezzel az orosz hadviselés költségeinek finanszírozását.
Lehetséges, hogy Kreml megtorlásként akár el is zárhatja az EU-ba
irányuló földgázszállítást, így, a tovább szűkülő kínálat nyomán a
gázárak viszont tovább nőnének.
Persze a Gazprom egy tucat európai országba már egyáltalán nem szállít
földgázt, más uniós tagállamokba is csak a leszerződött mennyiség
töredékét. Az EU földgázimportjából való orosz részesedés az év eleji
negyven százalékról mostanra kilenc százalékra esett vissza, így az
orosz gázszállításoktól való teljes függetlenedés – amit stratégiai
célként jelöltek meg a tagállamok vezetői, köztük a magyar
miniszterelnök is – valószínűleg gyorsabban bekövetkezik a tervezettnél.
Persze a Gazprom közben az egekbe szökő gázárak (egy év alatt ötszörös
emelkedés) miatt nagyjából ugyanannyi bevételre tett szert.
A belső energiapiac felfordulásától tartva viszont nem javasolja a
testület a 15 uniós tagállam által szorgalmazott általános, vagyis az
importra és a belső piacra egyaránt kiterjedő ársapka bevezetését.
A magyar kormány az ellátásbiztonságot féltve elutasítja majd az orosz
importföldgáz árának korlátozását, és – bár ez még nem teljesen biztos –
az olajársapkát is. A gázcsap elzárása esetén ugyanis a legtöbb uniós
tagállamnak lenne alternatívája (LNG és norvég gáz), Magyarországnak
azonban aligha.
Így a magyar kormány számára létszükséglet, hogy a déli irányból orosz
földgázt szállító Török Áramlaton keresztül Bulgária és Szerbia
érintésével töretlen legyen a gázszállítás, hiszen az Északi Áramlaton
és hamarosan Ukrajnán keresztül sem fog orosz földgáz érkezni a
térségbe.
Ha a keddre beharangozott bizottsági javaslatban kizárólag orosz (és nem
általános) gázárplafon fog szerepelni, akkor a magyar álláspont szerint
szankcióról lévén szó, a tanácsban a kormányoknak egyhangúlag és nem
minősített többséggel kell döntést hozniuk. Vagyis a kormány akár
egyedüliként is megvétózhatná a javaslatot.
Ha az eszkalációs logika folytatódik – ez tűnik a legvalószínűbbnek –,
Moszkvában heteken belül akár teljes földgázstopot is elrendelhetnek.
Kérdés, hogy az oroszoknak számos baráti gesztust tévő
Magyarország külön elbírálás alá esne-e. Ha igen, drágán meg kellene
fizetni az árát, de legalább lenne földgáz.
Jelentések Ukrajnából
A mezőgazdaság az ukrán gazdaság kritikusan fontos része – a háború
előtt a bruttó nemzeti termék húsz százalékát, az exportbevételek
negyven százalékát adta. Az országot gyakran nevezik Európa
éléskamrájának, és milliók függnek a (háború előtt) megfizethető gabona-
és napraforgóolaj-készletektől Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsia azon
részein, ahol sokan már most is éheznek.
Az ukrán mezőgazdaság közel egynegyedét emésztette el a háború – szerepel ukrán szerkesztőségünk összeállításában.
Több videóban mutattuk be most is az orosz-ukrán háború borzalmait. A háborúban végtagjukat vesztő ukrán veteránok egyedülálló terápiát kapnak: lovak segítik a rehabilitációjukat.
A tizenhárom éves Katerina és a nyolcéves Julia édesanyja a kramatorszki
vasútállomáson halt meg, amikor orosz légicsapás érte. A két lányt most
a nagymamájuk és nagynénjük neveli Kijevben.
A kelet-ukrajnai Izumene közelében a korábbi orosz katonai állások tele vannak elhagyott egyenruhákkal és élelmiszerrel. Az ukránok azt állítják, hogy elfogtak orosz katonákat, akik civil ruhában próbáltak elmenekülni.
Helyszíni riportban mutattuk be a katonakorú orosz férfiak menkülését az országból Putyin elnök mozgósítási rendelete nyomán.
A kormány ura a helyzetnek, csak…
Augusztusban a minisztériumban még tagadták, hogy tervben lenne az őszi
szünet eltörlése.Ehhez képest megint előzetes egyeztetés, a tanárok és
igazgatók tudta nélkül jelentették be az őszi szünetet eltörlő, a télit
meghosszabbító döntést – írtuk meg. A két és fél hetes téli szünet nem könnyíti meg a családok életét, igaz, a költségvetés spórolhat vele.
Debrecenben az iskolák összevonása miatt dühöngenek. A Debreceni
Szakképzési Centrum (DSZC) négy szakképző iskolát von össze négy
másikkal, hogy spóroljon a fűtési költségeken – írta meg a debreciner.hu. Hetente felváltva lesz délelőtti és délutáni tanítás, 35 percesre rövidített órákon.
Sokan kifogásolják, hogy így minden második héten a diákok nem tudnak
délutáni elfoglaltságaikra járni, például edzésre, különórára. A
délutáni tanítás végén, este 6 után a közlekedés is nehezebb a kisebb
településekről bejáró diákoknak – derül ki a panaszokból.
A kisgyermekes pedagógusok is gondban lesznek: ha 6-ig tanít valaki, akkor addig hol őrzik óvodás, iskolás gyermekét? “Több száz kisgyermekes család életét borítják fel egyik napról a másikra, mindenki oldja meg, ahogy tudja” – mondta egy érintett.
Energiamegtakarítás érdekében több kecskeméti középiskolát is összeköltöztethetnek a fűtési szezon alatt – írja a kecsup.hu.
A 18 fokra fűtött középiskolák ötlete is sok kritikát váltott ki,
ráadásul betartani sem lehet könnyen. A szünetekben szellőztetni kell,
ilyenkor akár 15 fokra is lehűlhetnek a termek, amelyek az óra alatt nem
melegednek vissza 18 fokra.
Egy kelet-magyarországi iskolaigazgató nem engedi, hogy fázzanak a diákok és a tanárok. „Nálam
meglesz a 22 fok rendelettől függetlenül. Mit tudnak velünk tenni? Ki
fogja rajtam kívül ellenőrizni, hogy hány fok van az iskolában?” – írta a Szabad Európának, hozzátéve, hogy a polgári engedetlenségnek sokféle formája létezik.
„Nem hagyom, hogy a gyerekek fázzanak, vagy a kollégáim a pénztelenség
mellett betegségekre is kényszerítve legyenek, mert megfáznak” –
fogalmazott.
A hétvége fontos hírei voltak még
Elérte a spórolási hullám a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is. A rektor
például két hónapos kollégium-bezárást, 18 fokos fűtészmaximálást,
uszoda-bezárást, távolléti vizsgáztatást, távoktatást, a víz hőfokának
csökkentését, kézszárítók kikötését, hősugárzók (és mobiltöltők)
betiltását rendelte el.
A V4-országok minden elnöke aláírta az orosz annexiót elítélő
nyilatkozatot, csak Novák Katalin nem. Ugyanakkor a kormányinfón
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely
miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, Magyarország nem
fogadja el az ukrajnai területek orosz annexióját.
Szombaton elkezdődött a népszámlálás Magyarországon, először online (az
első nap nem is bírta a rendszer), majd azokat, akik nem éltek vele,
számlálóbiztosok keresik fel. A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de
a nemzetiségi, vallási témájúakra nem. A Fidesz fő politikai lépéseinek
tízéves eredményeiről is képet kaphatunk.
Vasárnap hajnalban, 80. életévében elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, a
Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a magyar jazz
ikonikus alakja.
Kilép az MSZP-ből Ujhelyi István egykori alelnök, parlamenti képviselő,
jelenlegi EP-képviselő. Az MSZP felszólította, hogy rendezze a párt felé
felhalmozott tartozását, és adja vissza EP-mandátumát.
Az elmúlt időszak ellenzéki kudarcai után a budapesti II. kerületben a
DFK-s (közös) ellenzéki jelölt, Nagy Eszter magabiztosan nyert.
Pénteken a polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is
elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A diákok még
aznap estére tiltakozást szerveztek az iskola épülete előtt, és szerdán a
Parlament előtt is demonstráció lesz.
Szabad Európa plusz
Sevcsik M. Anna élete legnehezebb döntését hozta meg, amikor megtudta,
hogy kislánya, akit a szíve alatt visel, gyógyíthatatlan
Edwards-szindrómás. Amit átélt a kórházban, az késztette arra, hogy
létrehozza a Babagenetika Egyesületet, és segítséget nyújtson a
kétségbeesett kismamáknak. Podcastban mutattuk be a történetét.
És végül: „Kiemelt fontosságú, hogy az elitek döntése helyett az emberek véleményét hallgassák meg”
– mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely a legújabb nemzeti
konzultáció kapcsán. De nem csak a kormány, mi is kíváncsiak vagyunk az
Önök véleményére! Mennyit konzultálgathattunk már eddig? Mi volt ezeknek
a tétje? És mennyibe került mindez az adófizetőknek? Töltsék ki kvízünket!
Kellemes hétkezdést kívánok!
Kerényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése