Jó napot kívánok!
Az elmúlt 24 órában ezek voltak a legfontosabb témáink:
- Diák és pedagógus-tiltakozásra nyugdíjemelés
- Újból műkincsvadászaton a Szabad Európa
- Szijjártó Péter is megszavazta a nyolcadik uniós szankciós csomagot
„Hiszel benne, hogy eléritek a céljaitokat? Jó lenne, de szerintem nem.”
Egy diáklány válaszolt így kollégánk kérdésére a szerda reggel tüntető
élőláncban. A budapesti tüntetést civilek szervezték a polgári
engedetlenségi akciók miatt kirúgott tanárokkal való szolidaritásból.
Több ezer résztvevő volt, a Keletitől a Széll Kálmán térig tartott az
élőlánc. Videós hangulatjelentésünket itt nézhetik meg.
Tüntetések Magyarországon és Iránban
A Belső-Pesti Tankerületi Központ cáfolta azokat
a sajtóban megjelent híreket, hogy bekérték volna az iskoláktól a
szerdán hiányzó diákok névsorát. Korábban arról számoltunk be több
lapértesülés alapján, hogy a tankerület így próbálhatja összegyűjteni,
hogy mely diákok vettek részt a tiltakozásokban.
„Minden köznevelési intézmény a saját házirendje szerint köteles a
tanulói hiányzások rögzítését és igazolását naprakészen követni és
kezelni…A Belső-Pesti Tankerületi Központ nem kért a mai napon (sem)
külön eljárásban személyi adatokat tartalmazó adatszolgáltatást az
iskolai hiányzások kapcsán a fenntartásában működő intézményektől"- közölte Serfőző Andrea, a Belső-Pesti Tankerületi Központ sajtóreferense a 168.hu-val.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint egy tankerület
gyűjthet statisztikai adatokat az iskolai hiányzásokról, de ha a
tankerület csak a szerdai nap hiányzóira kíváncsi, amikor a diákok
tiltakozó akciói zajlanak, gyanús, hogy a hivatal valójában nem a
tankötelezettséget akarja ellenőrizni, hanem kifejezetten listázni
akarja a tanulókat politikai véleményük alapján - mondta a Szabad
Európának Hegyi Szabolcs.
Ha a már idézett magyar diáklány nem bízik céljaik elérésében, akkor mit mondjanak az Iránban országszerte tiltakozó nők?
Olyan videófelvételek kerültek nyilvánosságra,
amelyeken dühös iráni diáklányok – némelyikük fedetlen hajjal –
állítólag az iráni oktatási minisztérium egyik tisztviselőjével szállnak
szembe, és kizavarják az iskolájukból a Teherántól nyugatra fekvő Karaj
városában. Iránban többtucatnyian haltak meg azóta, hogy szeptember
16-án országos tüntetések kezdődtek egy 22 éves nő hatósági őrizetben
bekövetkezett halála után. Mahsza Aminit az erkölcsrendészet állította
elő, mert szerintük nem viselte megfelelően a fejkendőjét, vagyis a
hidzsábot.
Ha igaz, hogy a 2026-os szavazókból negyvenezren voltak a szerda esti
hídfoglaláson és parlamenti tüntetésen, akkor érthető, hogy a kormány a
szűkös erőforrásokat inkább a meglévő haderői biztosítására fordítja –
mint az oroszok augusztusban Herszonnál -, és nyugdíjat emel.
Ami 4,5 százalékkal emelkedik - derült ki a szerdai Magyar Közlönyben
közzétett kormányrendeletből. Az emelés januártól visszamenőlegesen jár.
Az emelés megfelel annak a rendelkezésnek, hogy ha az infláció magasabb
annál az értéknél, amely a nyugdíjemelés alapja, akkor az államnak
visszamenőlegesen korrigálnia kell az emelést, méghozzá a
január-augusztusi inflációs adat figyelembevételével. Mivel az 5
százalékos év eleji emeléshez képest 3,9 százalékos pótlólagos
nyugdíjemelés már történt ebben az évben, a Portfolio számítása szerint a
kormánynak 1,8 százalékos újbóli emelést kellett volna megállapítania,
ehhez képest jóval többet kapnak a nyugdíjasok. Ezt magyarázhatja az,
hogy az év végén mindenki a korábbiaknál is magasabb, 20 százalék körüli
szinten várja a fogyasztói árak emelkedésének tetőzését.
Megjegyzés: a legfrissebb hírek szerint az orosz védekezés Herszonnál is összeomlóban van.
Szankciós uniós olajsapka, cserében az OPEC-olajtermelés visszafogása az ár magasan tartása végett
Megszületett
a nyolcadik uniós Oroszország elleni szankciós csomag. Érdekessége,
hogy a magyar kormány elengedte az olajárplafont, és megszavazta azt.
Persze a magyar vezetékes kőolajimportot nem érinti, Magyarország
csővezetéken keresztül továbbra is behozhat orosz kőolajat és bizonyos
olajipari termékeket is. Az új intézkedés nem változtat azon a korábbi
döntésen, amely alapján az EU az év végéig teljesen leállítja a tengeri
orosz kőolajimportot. Az olajembargó alól kivételt képez a csővezetéken
keresztül az EU-ba (alapvetően Magyarországra, Szlovákiába és
Csehországba) szállított orosz kőolaj.
Egyébként a korábbi szankciós csomagokhoz hasonlóan számos tagállam
kivételezést kért és kapott az intézkedések alól. Kirill pátriárka
megint megúszta.
Az olajtermelő államok szövetsége, az OPEC miniszterei napi 2 millió hordós kitermelés-csökkenésről egyeztek meg ülésükön.
A részben Szaúd-Arábia és Oroszország által szorgalmazott
termelésvisszafogással a kőolaj árának utóbbi időszakban tapasztalt
csökkenését kívánják megállítani. Szaúd-Arábia attól tart, hogy az
oroszok jelentős mértékben csökkentik a kitermelést, miután a szankciók
miatt nem tudják eladni az olajat. Másrészt a szankciók miatt
Oroszország gyakran árengedményekre kényszerül a piacon.
Ez épp ellentétes Biden elnök érdekeivel, akinek a novemberi
választásokra készülve kiemelten fontos, hogy mennyibe kerül egy gallon
benzin. A demokraták máris bírálják az elképzelést: “Putyin kezére játszik Szaúd-Arábia” – mondta egy képviselőjük.
Az Európai Parlament és a Bizottság hét eleji, Magyarországgal kapcsolatos munkájáról írt összefoglalót tudósítónk.
Az EP Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság együttes
ülést tartott hétfőn, kedd délután plenáris ülésen foglalkoztak a
Magyarország elleni szankciókkal, és aznap a pénzügyminiszterek tanácsa
is ülésezett.
Az Európai Bizottság szeptember 18-án ismertetett javaslatáról az utóbbi
fog dönteni, de a bizottsági javaslat nem került a testület elé. Éltek a
rendkívüli határidő-hosszabbítás lehetőségével, így a magyar kormány
november 19-ig teljesítheti 17 pontos vállalását, és majd annak
ismeretében hozhassák meg döntésüket a miniszterek.
Visszatérve a Parlamentre: a magyar demokráciával kapcsolatos vitában
egyszerűsödnek az érvek: az Orbán-kormányt bírálók szerint a magyar
kormányfő és kiszolgálói lopnak és hazudnak, az ellentábor szerint
mindez szemenszedett rágalom. A tét ugyanakkor továbbra is az, hogy
hozzáfér-e az ország az uniós forrásokhoz. 7,5 milliárd euró
felfüggesztését javasolta a bizottság.
Daniel Freund német zöldpárti képviselő szerint ez csak 15 százaléka annak a pénznek, ami Magyarországnak járna. „A
17 intézkedés papíron kész lesz, de hogy lehet november 19-ig
ellenőrizni, hogy működnek-e majd? Orbánnak hinni ennyi év után
nevetséges naivitás” – jelentette ki.
Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt politikusa –a Fidesz volt szövetségese, hiszen a német CDU képviselője – kijelentette: „Olyan sebességgel zajlik Magyarországon az oligarchásodás, amit még sehol máshol nem láttunk.”
Eider Gardiazabal Rubial szociáldemokrata képviselő szerint a magyar kormány válaszút előtt áll: „Jogállamiság vagy az alapok befagyasztása: Magyarországnak kell ezt a döntést meghoznia” – mondta.
Érdekes helyzet: míg a Fidesz tulajdonképpen támogatta az Európai
Bizottság javaslatát, a magyar ellenzéki Molnár Csaba DK-s képviselő
bírálta azt.
Újból műkincsvadászaton a Szabad Európa
Már 2011 óta tudhattak arról a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei,
hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének több mint fele
eltűnt, azonban nem verték nagydobra – írtuk meg.
Kérdéseink nyomán belső vizsgálatot indított a múzeum igazgatója,
miután felhívtuk a figyelmét arra, hogy az 1969-ben Mohácson megtalált
1. számú éremleletből 10.450, míg a 2. számúból 3762 ezüstdénár
hiányzik. Az 53 éve megtalált kincset az 1526-os mohácsi csata miatt
áshatták el. 2015-ben Nagy Balázs régész-numizmatikus is dolgozott a
kinccsel, de nem szólt senkinek arról, hogy több ezer darab hiányzik
belőle, csak konstatálta. Egyelőre nem tudni, hova tűnt Magyarország
legnagyobb és legjelentősebb éremleletének nagy része
Milyen kihívásokkal néznek szembe az ellenzéki pártok, ha 2026-ban
eséllyel szeretnének nekifutni a választásnak? Erre keresték a választ
meghívott elemzők a Republikon Intézet konferenciáján.
Szükség van tehát valamiféle tömbösödésre az ellenzéki oldalon, de hogy
ez hogyan és mikor fog elkezdődni, azt ma még nem látni. Ezen túl meg
kell fogalmazniuk egy sokaknak vonzó jövőképet Magyarországról, és az se
ártana, ha volna egy karizmatikus vezető, aki valóban meg tudja
szólítani a társadalom többségét.
Kollégáink egy olyan összeállítással jelentkeztek szeptember 28-án, a
biztonságos abortusz világnapján egyik legmegosztóbb társadalmi témáról,
amelyben statisztikák és tanulmányok bemutatása mellett több érintettet
is megszólaltattak. Az anyag, a téma háttéréről beszéltek Sztoriban című műsorunkban.
Ma szép időnk lesz, olvasgassák a Szabad Európát a szabadban, ha tehetik!
Kerényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése