„Még a macskáikat is ki kell irtani, ne nyávogjon itt nekünk magyarul” – mondta egy szenttamási partizán 1944-ben nem sokkal azután, hogy „felszabadították” a bácskai települést és nekikezdtek a helyi magyarság etnikai üldöztetésének és a kivégzés sorozatoknak.
A Vajdasági Magyar Szövetség ugyanis a Szerb Haladó Párttal és a Szerb Radikális Párttal és a partizán veteránokat tömörítő SUBNOR-al karöltve megünnepelte Szenttamás elcsatolásának napját, amely egyben ma a járás hivatalos ünnepnapja is.
Ezen „felszabadítás” után 1944-ben megkezdődött az a magyarellenes pogrom, amely kivégzéseinek és gyilkosságainak sorozatát a település máig nem heverte ki, olyannyira, hogy Szenttamás 1945-óta számít szórványtelepülésnek.
A VMSZ olyannyira részt vett a gyalázatos ünnepléssorozatban, hogy a városi koszorúzásra még a testvérváros Jánoshalma képviselőit is meghívták, hogy ezáltal az anyaországi település képviselőinek is széket kínálhassanak a délvidéki magyarság tömeggyilkosságai felett tort ülők asztalánál. A koszorúzáson jelen volt Czeller Zoltán a város Fidesz-KDNP-s polgármestere is, aki így a Šešelj csetnik vajda pártjával és a kommunistákat tömörítő szervezettel együtt tudott koszorúzni. Mondhatni, remek társaság.
Szenttamás 1944-es „agyon szabadítására” való megemlékezés a magyar szervezetek részéről azért is gyomorforgató, mivel Zombor, Csúrog, Szabadka és Újvidék mellett Szenttamás magyarsága egyik legnagyobb elszenvedője az 1944/45-ös eseményeknek, a településen ugyanis közel 2000 magyar áldozattal számolnak a legfrissebb kutatások.
Már csak az a kérdés, hogy lesz-e bőr a Vajdasági Magyar Szövetség politikusainak az arcán ahhoz is, hogy két hét múlva pedig a szenttamási katolikus temetőben is oda álljanak és ugyanúgy koszorúzzanak majd 1944/45-ös vérengzések áldozatainak emlékhelyénél, mint ahogy most megtették ezen gyilkosoknak dicsőséges emléket állító szobornál?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése