Jó napot kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- Hogyan ellenőrzi a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága a kormányt, ha az meg őt ellenőrzi?
- Elemző: „Nem fantasztikus ördögi terv, hanem kapkodás, ami a rezsi körül megy"
- EU-csúcs: mindenki gázárat csökkentene, de mindenki másképp
Kontrollált kontroll
Miért pont egy jobbikos képviselő nyújt be egy olyan törvényjavaslatot,
amely összecseng a Fidesz politikai érdekeivel? Miért pont a
Nemzetbiztonsági bizottság elnöke adta ezt be, és hogyan szűkíti a
Fidesz a bizottság mozgásterét?
Kérdésünkre Sas Zoltán a Jobbik képviselője azt mondta, akkor határozta el magát a törvénymódosítások, amikor szembesült azzal, hogy egyesületeken keresztül pártokhoz kerülhet pénz külföldről, akármilyen országból.
"De ne csak a mostani MMM-ügyre gondoljunk, hiszen keleti országok is igyekeznek Magyarországon befolyást szerezni. Ezt el kell zárni, a közéletnek befolyásmentesnek, átláthatónak kell lennie. A javaslatnak és az úgynevezett M.-Z. P.-ügynek nincs ok-okozati közvetlen kapcsolata egymással. Nem amiatt tettem ezt a javaslatot, de az ügy kapcsán konstatáltuk a joghézagot” – mondta lapunknak a Jobbik országgyűlési képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.
„Márki-Zay Péter bejelentése minket ugyanannyira meglepett, mint mindenki mást. Fontosnak tartjuk a kampányfinanszírozás átláthatóságát mind az ellenzék, mind a Fidesz esetében.” Kérdésünkre hozzátette: „A törvényjavaslatról természetesen nem volt egyeztetés a Fidesszel.” – mondta lapunknak Gyöngyösi Márton a Jobbik elnöke.
Cikkünkben kifejtjük azt is, hogy milyen politikai hatások alapján alakult át a Nemzetbiztonsági Bizottság összetétele az elmúlt években és hogyan ellenőrzi a kormány a bizottságot.
Nagyvárosokban bátrabbak a pedagógusok, a kisebb településeken azonban elakadhat a tiltakozáshullám, mondja Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó, akit a friss belpolitikai történéseinek elemzésére kértünk. Beszélünk arról is, hogy van-e esélye a diákoknak politikusok nélkül. Miért beszél az elemző két és fél ellenzéki pártról? Mit akar Gyurcsány Ferenc az árnyékkormánnyal?
Mindenki máshogy csinálja
Kérdésünkre Sas Zoltán a Jobbik képviselője azt mondta, akkor határozta el magát a törvénymódosítások, amikor szembesült azzal, hogy egyesületeken keresztül pártokhoz kerülhet pénz külföldről, akármilyen országból.
"De ne csak a mostani MMM-ügyre gondoljunk, hiszen keleti országok is igyekeznek Magyarországon befolyást szerezni. Ezt el kell zárni, a közéletnek befolyásmentesnek, átláthatónak kell lennie. A javaslatnak és az úgynevezett M.-Z. P.-ügynek nincs ok-okozati közvetlen kapcsolata egymással. Nem amiatt tettem ezt a javaslatot, de az ügy kapcsán konstatáltuk a joghézagot” – mondta lapunknak a Jobbik országgyűlési képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.
„Márki-Zay Péter bejelentése minket ugyanannyira meglepett, mint mindenki mást. Fontosnak tartjuk a kampányfinanszírozás átláthatóságát mind az ellenzék, mind a Fidesz esetében.” Kérdésünkre hozzátette: „A törvényjavaslatról természetesen nem volt egyeztetés a Fidesszel.” – mondta lapunknak Gyöngyösi Márton a Jobbik elnöke.
Cikkünkben kifejtjük azt is, hogy milyen politikai hatások alapján alakult át a Nemzetbiztonsági Bizottság összetétele az elmúlt években és hogyan ellenőrzi a kormány a bizottságot.
Nagyvárosokban bátrabbak a pedagógusok, a kisebb településeken azonban elakadhat a tiltakozáshullám, mondja Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó, akit a friss belpolitikai történéseinek elemzésére kértünk. Beszélünk arról is, hogy van-e esélye a diákoknak politikusok nélkül. Miért beszél az elemző két és fél ellenzéki pártról? Mit akar Gyurcsány Ferenc az árnyékkormánnyal?
Mindenki máshogy csinálja
A szárnyaló energiaárak leszorítása állt
a csütörtökön kezdődött kétnapos uniós csúcstalálkozó középpontjában.
Miközben a vezetők a földgáz árának letöréséről tárgyaltak, addig a
földgáz tőzsdei ára az augusztusi 350 euró/megawattóráról 150 euróra
esett le. Az európai gáztározók szinte csordultig tele vannak.
Orbán egy másik, EU-csúcsot megelőző twitter üzenetében arról írt, hogy az orosz gázellátás megszakadása esetén Magyarországnak nem lenne alternatívája, illetve „ezt még senki nem tudta megmondani, hogy miként tudná pótolni a kieső energiát”.
Egy nevének mellőzését kérő tagállami szakértő lapunknak nyilatkozva ugyan elismerte, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása valóban nehéz helyzet elé állítaná Közép-Európa tengeri kijárattal nem rendelkező országait, de ez szerinte nem jelentene megoldhatatlan problémát. A szakértő számításai szerint EU-szinten körülbelül 30 milliárd köbméter földgáz hiányozna a rendszerből, amiből 10 milliárd köbmétert az elegendő mennyiségű infrastruktúrán keresztül lehetne pótolni (Szlovákia például 70 százalékban már nem orosz földgázt használ), a fennmaradó 20 milliárd köbmétert pedig keresletcsökkentő intézkedésekkel és a gáztárolókból lehetne pótolni. „Még ha az orosz földgáz teljesen el is apadna, nem lenne gázkimaradás Európában” – vélekedett a Szabad Európának nyilatkozó tagállami szakértő.
A Politico értesülései szerint míg zajlott az energiakérdésekkel foglalkozó EU-csúcs, a magyar kormány váratlanul felmentette Baranyai Gábort, brüsszeli EU-nagykövetség második emberét, akihez az energiaügyek is tartoztak. Baranyainak másfél órát adtak, hogy összecsomagoljon és elhagyja a nagykövetséget. A lap szerint rendkívül szokatlan, hogy egy kulcsfontosságú EU-s csúcs idején rúgjanak ki egy uniós nagykövetet.
A rezsiárak öt-tíz-tizenötszörös emelkedése csődbe viheti a háziorvosok felét, akik saját maguk fizetik a számláikat, másik felük pedig attól retteg, hogy az önkormányzat mikor mondja azt, hogy többet kell fizetni. Az alapellátást ugyanakkor biztosítani kell, és háziorvosból is nagy a hiány, nem lehet őket csak úgy lecserélni, ha esetleg nem akarnak egy magasabb összegbe belemenni.
„Minden kolléga fel van háborodva, és dobálózik a számokkal. Az elmúlt napokban indult el a folyamat. Hogy mi lesz, azt nem tudni. Az önkormányzatok nem tudják a végletekig fizetni a rezsit a praxisok helyett. Ha a központi finanszírozásban nem tesznek bele egy nagyobb összeget erre, akkor a praxisok jelentős része kilátástalan helyzetbe kerül” – mondta lapunknak az egyik háziorvos.
A hvg.hu írta meg, hogy Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla. A városban eközben megszorításokat vezetett be az önkormányzat. „Ha jár, akkor jár. Maga mit tenne? Adjam vissza, vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?” – válaszolta a győri a politikus a lapnak.
Orbán egy másik, EU-csúcsot megelőző twitter üzenetében arról írt, hogy az orosz gázellátás megszakadása esetén Magyarországnak nem lenne alternatívája, illetve „ezt még senki nem tudta megmondani, hogy miként tudná pótolni a kieső energiát”.
Egy nevének mellőzését kérő tagállami szakértő lapunknak nyilatkozva ugyan elismerte, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása valóban nehéz helyzet elé állítaná Közép-Európa tengeri kijárattal nem rendelkező országait, de ez szerinte nem jelentene megoldhatatlan problémát. A szakértő számításai szerint EU-szinten körülbelül 30 milliárd köbméter földgáz hiányozna a rendszerből, amiből 10 milliárd köbmétert az elegendő mennyiségű infrastruktúrán keresztül lehetne pótolni (Szlovákia például 70 százalékban már nem orosz földgázt használ), a fennmaradó 20 milliárd köbmétert pedig keresletcsökkentő intézkedésekkel és a gáztárolókból lehetne pótolni. „Még ha az orosz földgáz teljesen el is apadna, nem lenne gázkimaradás Európában” – vélekedett a Szabad Európának nyilatkozó tagállami szakértő.
A Politico értesülései szerint míg zajlott az energiakérdésekkel foglalkozó EU-csúcs, a magyar kormány váratlanul felmentette Baranyai Gábort, brüsszeli EU-nagykövetség második emberét, akihez az energiaügyek is tartoztak. Baranyainak másfél órát adtak, hogy összecsomagoljon és elhagyja a nagykövetséget. A lap szerint rendkívül szokatlan, hogy egy kulcsfontosságú EU-s csúcs idején rúgjanak ki egy uniós nagykövetet.
A rezsiárak öt-tíz-tizenötszörös emelkedése csődbe viheti a háziorvosok felét, akik saját maguk fizetik a számláikat, másik felük pedig attól retteg, hogy az önkormányzat mikor mondja azt, hogy többet kell fizetni. Az alapellátást ugyanakkor biztosítani kell, és háziorvosból is nagy a hiány, nem lehet őket csak úgy lecserélni, ha esetleg nem akarnak egy magasabb összegbe belemenni.
„Minden kolléga fel van háborodva, és dobálózik a számokkal. Az elmúlt napokban indult el a folyamat. Hogy mi lesz, azt nem tudni. Az önkormányzatok nem tudják a végletekig fizetni a rezsit a praxisok helyett. Ha a központi finanszírozásban nem tesznek bele egy nagyobb összeget erre, akkor a praxisok jelentős része kilátástalan helyzetbe kerül” – mondta lapunknak az egyik háziorvos.
A hvg.hu írta meg, hogy Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla. A városban eközben megszorításokat vezetett be az önkormányzat. „Ha jár, akkor jár. Maga mit tenne? Adjam vissza, vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?” – válaszolta a győri a politikus a lapnak.
Kellemes napot kívánok!
Báthory Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése