2023. december 11.
Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink az utóbbi napokból:
- Lekenyerezhető lesz-e Orbán Viktor?
- Elemzők: Jövő nyárig csökken az infláció, aztán ismét ugrik egyet
- Kovács Gergely: „Foglalkozni Gyurcsány Ferenccel? Ki az úristent érdekel?”
Lekenyerezhető lesz-e Orbán Viktor?
Döntő fontosságú hét következik Brüsszelben.
Már hétfőn összeülnek a tagállami külügyminiszterek, hogy Ukrajna
támogatásáról és az esetleges újabb szankciókról egyeztessenek, másnap
pedig az EU bővítésével kapcsolatban születhetnek döntések, de
valószínűleg egyik téren sem lesz előrelépés a december 14–15-i, évzáró
európai uniós csúcstalálkozó előtt.
Egy másik cikkünkben arról írtunk,
hogy egy héttel az EU-csúcs előtt már majdnem a felére fogyott a
költségvetési csomag, amelyről a magyar vétófenyegetés ellenére
rendületlenül folynak a tárgyalások, ezek kimenetele azonban továbbra is
bizonytalan.
Eközben ahogy arra számítani lehetett, az európai uniós pénzügyminiszteri tanács pénteken tizenkét másik tagállaméval együtt áldását adta a módosított magyar helyreállítási és azon belül a REPowerEU tervre
is. A jóváhagyás azt jelenti, hogy a kormány 2024-ben két részletben
összesen 920 millió euróról (a 4,6 milliárd euró összegű kölcsön húsz
százalékáról) állíthat ki számlát az Európai Bizottságnak.
Elemzők: Jövő nyárig csökken az infláció, aztán ismét ugrik egyet
Év végére hat százalékra szelídülhet az infláció, de így is 17 százalék felett lesz a 2023-as átlagos index.
Most még sokat segít a tavalyi magas bázis, viszont jövőre már nem. A
piaci szereplők eközben egyre kevésbé bíznak a magyar inflációs
mutatóban, és az európai uniós statisztikai hivatal is kérdéseket tett
fel, miután pont annyira csökkent az infláció októberben, ahogy a
kormány várta.
Kovács Gergely: „Foglalkozni Gyurcsány Ferenccel? Ki az úristent érdekel?”
Nem az a kérdés, hogy viccesek vagy komolyak vagyunk, hanem hogy kamuzunk vagy reális dolgokat ígérünk
– mondja Kovács Gergely. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke
szerint már nem ússzák meg a programalkotást, és lesz olyan népszerűségi
pont, amikor maguk ellen kell majd kampányolniuk, hogy ne erősödjenek
tovább. Szerinte nem Gyurcsány Ferenccel, hanem a közösségépítéssel kell
foglalkoznia egy ellenzéki pártnak, mert „ha már a kocsma is bezár, csak a paphoz lehet menni”.
Tényleg spórolhattak a távozó pedagógusok végkielégítésén
Beigazolódott a státusztörvény miatt távozó pedagógusok félelme:
sokan közülük nem kapták meg a törvény által előírt két- vagy háromhavi
végkielégítést, csak egyhavit – mondta a Szabad Európának egy, több
érintett tanárt is képviselő ügyvéd, aki szerint a tankerületek csak az
utolsó munkaviszony idejét vették alapul, nem a közoktatásban töltött
összes évet. A tankerületi központok szerint a hatályos jogszabályok
alapján jártak el.
Egy másik cikkünkben pedig arról írtunk, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a két pedagógus-szakszervezet frissített sztrájkköveteléseire,
amelyek lesöpört az asztalról, s kérésük ellenére sem jelölt meg
időpontot tárgyalások folytatására. Az érdekképviseletek szerint ez
törvénysértő, ezért ha a jövő héten nem kapnak időpontot, bírósághoz
fordulnak.
Egyszerűen: Hogy lett Karikó Katalinból Nobel-díjas?
Szegeden nem volt pénz a kutatásra, ezért az Egyesült Államokba
költözött. A Pennsylvaniai Egyetemen lefokozták, megvonták tőle a
támogatást, de Karikó Katalin nem adta fel, talán ennek is köszönheti,
hogy most róla beszél a fél világ. December 10-én vette át ünnepélyes
keretek között a több kitüntetett társaságában a Nobel-díjat, amelyet
hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.
Hogy jutott el Karikó Katalin a Nobel-díjig? Mutatjuk, egyszerűen.
A költő, aki annyi nyugtatót vett be az első felolvasóestjén, hogy majdnem elaludt a színpadon
A 45. születésnapján fogadta meg, hogy nem hazudik többet sem önmagának,
sem másoknak. Fél évvel ezután Izraelben a sivatagban kezdett el
verseket írni kendőzetlenül. Azt mindig is tudta, hogy nem úgy működik, mint mások,
és a társadalmi elvárások miatt – amiknek megpróbált megfelelni –
sehogy nem funkcionált Magyarországon. Barukh a Facebookon kezdte el
publikálni a verseit, és nem sokkal később ezek kapcsán több
pszichológus jelzése alapján derült ki, hogy ADHD-s és
Asperger-szindrómás.
Újra tömeges börtönperek jöhetnek, ha a BvOP nem számolja fel a plexifalakat
Pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a magyar állammal
szemben egy rab édesanyja és élettársa. A két asszony azért fordult
végül a strasbourgi bírósághoz, mert a rácsok mögött lévő
hozzátartozójukat 2017-ig fizikai elkülönítés nélkül látogathatták.
Azóta viszont csak plexi mögül láthatják egymást. Kádár András Kristóf, a
Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta a Szabad Európának: ha a BVoP nem változtat a rendszeren, akkor akár újra tömeges perek jöhetnek.
Törvénymódosítás Ukrajnában: szabadon lehet magyar nyelven is tanulni a kárpátaljai iskolákban
Elfogadta az ukrán parlament azt a törvényt, amely visszaállítja a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait.
Az iskolákban az ukrán nyelv és irodalom továbbra is kötelező marad, de
azon kívül bármilyen tantárgyat oktatnak az orosz kivételével bármely
kisebbségi nyelven.
Amit még tudni érdemes
Az évek óta migránsozó Orbán-kormány kiszolgáltatott ázsiai vendégmunkások tízezreivel rajzolja át a magyar munkaerőpiacot (Qubit)
Amilyen intenzíven ösztönzi a kormány az akkumulátorgyártáshoz
kapcsolódó beruházásokat, annyira nem találta ki, honnan lesznek
dolgozók az épülő gyárakban – mondta Czirfusz Márton közgazdász.
Az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása mindenkinek csak ártott (G7)
Az iskolakötelezettség 2012-es leszállításának hatására a lemorzsolódok
nem tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, cserébe nagyobb
lett a szegények között a leányanyák aránya. Az intézkedés növelte a
társadalmi különbségeket, és nem járt előnyös hatásokkal rövid távon,
sem az érintett fiatalok, sem a társadalom számára.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése