Mennyi szavazópolgár van Szerbiában?

 Miért nincs részarányos képviselet?

Szavazót keresünk: élve vagy halva.
A díj 2.000,00 dinár.
Ninus Nestorović 

A 2022. évi választások (Fotó: FoNet/Nenad Đorđević)

A december 17-ére kiírt rendkívüli köztársasági és tartományi parlamenti, valamint (66 Vajdaságon kívüli) városi és helyi önkormányzati választások nem lesznek se egyenrangúak, se tisztességesek. Szerbiában „az eddigi legpiszkosabb választási kampány”[1] folyik, nem is választás, hanem szavazás lesz.

A szavazással kapcsolatban gyanút keltő már a szavazásra jogosultak száma is.
A Köztársasági Választási Bizottság (KVB) döntése alapján a rendkívüli parlamenti választásokon való részvételre 6.500.165 polgár jogosult[2].
Szerbiának – a 2022-es népszámlálás adatai szerint – 6.647.003 lakosa volt[3]. Ezek szerint csak 146.838 polgárnak nincs szavazati joga, mert kiskorú.
Következzen egy kis matematika. A Köztársasági Statisztikai Hivatal [Republički zavod za statistiku – RZS] adatai szerint Szerbiában 61.626 csecsemő és 255.073 egytől négyéves korú gyermek van. Az 5-től 9 éves gyermekek száma 327.860. A 10-14 éves gyermekek száma 332.565, a 15 és 19 év közötti fiatalok száma pedig 355.333[4]!
Ez azt jelenti, hogy az országban – az RZS adatai szerint – 1.332.457 19 év alatti polgár van. Még ebben az estben is azonban, ha a 18 és a 19 év közötti lakosok feltételezett számát kivonjuk ebből, azoknak a száma, akik nem jogosultak a szavazáson való részvétele meghaladja az egymilliót – ami, ugye, csaknem hétszer több a 146.838-tól, ahogy a KVB állítja.

Nemanja Nenadić, az Átlátható Szerbia [Transparentnost Srbija] programigazgatója szerint „a választói névjegyzékből nem törlik ki azokat, akik külföldre távoztak”[5]. Mások azt állítják, hogy az elhunytak is a választási listán vannak, de „kettős” (akik, tartózkodási helyet változtattak) és ún. fantom-választók is vannak (akik a választások miatt látszólag cserélnek lakcímet[6]). Alapos a gyanú tehát a választó névjegyzék pontosságával kapcsolatban.
Aleksandar Martinović államigazgatási és önkormányzati miniszter ezt a jelentős különbséget azzal próbálta magyarázni, hogy „a népszámlálás a tényleges állapot összeírását jelenti, az egységes választói névjegyzék pedig azt, hogy a polgárok meghatározott lakcímre vannak bejelentkezve és így tartják őket nyilván az egységes választói névjegyzékben”[7]. – A népszámlálás tényleges állapot, az egységes választói névjegyzék pedig jogállás – magyarázta (volna) a miniszter[8].

A „Szerbia az erőszak ellen” balközép koalíció delegáltjai a választási bizottság sürgős összehívását követelik a csalások gyanúja miatt.
Tanasije Marinković, a szerbiai választási bizottság tagja és a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora „azt találta gyanúsnak, hogy nagyszámú hamis ajánlóívet találtak, és hogy sokan átjelentkeztek egy választási szempontból hasznosabb címre, hogy ott szavazhassanak”[9].
„Gordana Suša neves újságíró 2021 júniusában hunyt el, de egykori címére neki is megküldtek egy meghívót a december 17-i köztársasági és fővárosi választásokra – a hírt a lányai tették közzé”[10].
A közösségi hálón olyan bejegyzéseket is és fotókat is közzétettek, amelyeken látszik, hogy különböző címekre „arab nevű, nem ott lakó szavazópolgárok meghívói érkeznek”[11].
Most akkor Szerbiában mennyi is a választásokon való részvételre jogosultak száma? Vagy nem is az a fontos, hogy mennyien szavaznak, hanem, hogy ki számolja a szavazatokat?

Szerbiában nem csak a választási névjegyzékkel és a szavazópolgárok számával van gond, de a választási rendszer sem megfelelő.
Miloš Jovanović, a Szerbia Új Demokrata Pártja [Nova demokratska stranka Srbije] elnöke[12] egyik vezetője kiállt a választási rendszer megváltoztatása mellett, amelyik „lehetővé tenné, hogy a polgárok az önkormányzatoktól a köztársasági parlamentig a jelöltre név szerint, ne pedig pártlista alapján szavazzanak”[13]. – Az emberre, ne a pártlistára kelljen szavazni – mondta Jovanović.
– Az ország polgárainak végre tudniuk kellene, hogy kire szavaznak és kit küldenek a városi vagy a szerbiai népképviselőházba. Akkor a választóknak is nagyobb lenne a felelőssége és az embereknek meg kellene jelenni a polgárok előtt és bemutatni a programjukat, amelyikkel részt vesznek a választásokon – mondta Jovanović a november 27-ei zaječari látogatásakor. – Ezzel megszüntetnénk a Szerbia felett uralkodó párthatalmat – tette hozzá[14].

A képviselők területi megosztása sem megfelelő. Szerbiában nem csak községek, hanem egész országrészek is vannak, amelyeket nem képvisel senki.
A belgrádi Politika-tudományok Intézetének [Institut za političke studije] tanulmánya szerint, „a 2022-es választások eredményei azt mutatják, hogy a 12 (7 reguláris és 5 kisebbségi választási listán) mandátumhoz jutott 250 képviselő 72 helyi önkormányzatból került ki, és hogy 96 városnak, illetve községnek, vagyis a helyi önkormányzatok 57,14 százalékának, amelyeknek 1.409.459 lakosa volt, a köztársasági képviselőházban nem jutott képviselői hely”[15].
Bács, Csóka, Ópáva [Opovo] és Zichyfalva [Plandište] is azok közé a községek közé tartozik, amelyeknek „2000 óta nem volt köztársasági képviselője”[16]. Ezek szerint, a választások alkalmával „elhanyagolják főként a kisebb létszámú önkormányzatokat, amelynek 20 ezernél kevesebb lakosa van, és amelyek a fejlődésben lemaradnak”[17].
Ezzel szemben – a Nemzeti Koalíció a Decentralizálásért [Nacionalna koalicija za decentralizaciju] egy korábbi kutatatása szerint – a köztársasági képviselők 42 százaléka belgrádi volt, habár a lakosság számához viszonyítva egyharmaddal kevesebb kellett volna, hogy legyen”[18].

A szerb alkotmány 180/4 szakasza ezt lehetővé teszi, hogy „azokban az autonóm tartományokban és helyi önkormányzatokban, amelyekben vegyes nemzetiségi összetételű lakosság él, a törvénnyel összhangban lehetőség van a nemzeti kisebbségek képviselőházban, illetve képviselő-testületben való arányos képviseletére”[19].
Ennek ellenére Szerbiában továbbra sem biztosított a nemzeti kisebbségi közösségek számára az arányos képviseltség, az arányos számú képviselői helyek!
A délvidéki/vajdasági magyar pártok (a VMSZ kivételével!), számos civil szervezet és magánszemély még 2012. szeptember 27-én követelték az arányos/biztosított/szavatolt mandátumokat[20] a képviselői testületekben a nemzeti közösségek számára (mind a három szinten).
Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) volt igazgatójának szavai szerint (a 2019. szeptember végi újvidéki látogatásakor) a szomszédos országok közül a szlovéniai és a horvátországi magyarok helyzete „jobb”, mint a vajdasági magyaroké. Ebben a két országban „a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik” és „alanyi jogon jár képviselői hely számukra a parlamentben”[21].
Mikor lesznek a szerbiai nemzeti közösségeknek ilyen státusa, illetve jogai? Mikor valósul meg a nemzeti kisebbségek alkotmány által biztosított joga a képviselő-testületekben való arányos képviseletre? A VMSZ kétkulacsos képviselőit azonban ezek a kérdések soha nem foglalkoztatták, csak az Aleksandar Vučičtyal való, feltétel nélküli együttműködés és az államtitkári helyek, amiért nagy árat fizettünk!

Szerbiában a választási rendszert mielőbb meg kell változtatni.
Elfogadhatatlan, hogy pártlisták vetélkedjenek egymással, amelyekre – a pártvezetők személyes választása és kritériumai szerint – sok esetben olyan személyek is felkerülnek, akik legtöbbször semmivel nem érdemelték ki a képviselői tisztséget, kompetenciájuk nincs, legtöbben olyanok is, akikről – például a magyar közösséget illetően – korábban soha nem is lehetett hallani.
Azt is kimutatták, hogy a magyar jelöltek viszik a pálmát fiatalítás szempontjából, ami a annak tükre, hogy a VMSZ – a fekete listára helyezett értelmiségi réteg kiiktatása után – kénytelen tapasztalatlan fiatalok ölébe szórni a posztokat. Azok – mint a lottónyereményen – aggály nélkül kapnak is rajta!
A jelöltlista állítását nem előzi meg semmiféle előzetes verseny, válogatás. A legtöbb esetben nem a tudás és az eredmények alapján kerülnek a listára és pozícióba, hanem a pártvezérrel való személyes ismeretségük, rokoni kapcsolatuk vagy éppen az iránta való lojalitás, a pártszolgai képességek alapján.

Ennek a következménye, hogy a szavazópolgárok kénytelenek kontraszelekciós listákra szavazni és utána nincsenek megfelelően képviselve. Ezek a képviselők nem a közösség érdekét, hanem a pártérdeket reprezentálják – ami gyakran egyenlő a pártvezér érdekével.
Tipikus példa erre a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) köztársasági és tartományi képviselőházi frakciója, amelyik a koalíciós partner, a Szerb Haladó Párt (SNS) politikáját képviselte, annak a magyar hangja volt.
A Véemeszes képviselők sikeresen meg is szavaztak minden javaslatot, amit a SNS előterjesztett – volt annak értelme, vagy sem, a közösségünk hasznára volt, vagy nem.
Jól tudjuk, hogy a „magyar” frakcióban főleg olyan képviselők voltak, aki az üléseken fel sem szólaltak vagy (szerb nyelven) felolvasták, amit éppen a kezükbe adtak – a SNS javaslatainak támogatására.

A szerbiai választási rendszer már régen megérett a változásokra. Erről azonban csak egy új összetételű, nem a Szerb Haladó Párt által irányított képviselő-testület képes dönteni!
Aleksandar Vučić szerb elnök a Budućnost Srbije [Szerbia jövője] Instagram oldalon azt írta, „arra számít, hogy a soron következő választásokat fair és demokratikus feltételek mellett rendezzük meg”[22]. Csak azt nem említette, melyik következő választások lesznek ezek, mert biztosan nem a mostaniak.
December 17-én erről szavazunk!

BOZÓKI Antal

__________
[1] Nedim Sejdinović: Vlast i kampanja mržnje [A hatalom és a gyűlöletkampány]. https://www.vreme.com/vreme/nasilje-bez-granica/, 2023. november 16.
[2] Tamara Marković. RIK: Na predstojećim izborima pravo glasa imaće 6.500.165 građana [KVB: Az elkövetkező választásokon 6.500.165 polgárnak lesz szavazati joga] https://radiokim.net/vesti/politika/206064-rik-na-predstojecim-izborima-pravo-glasa-imace-6-500-165-gradjana/, 2023. december 3. 19:47
[3] Objavljeni konačni rezultati popisa: U Srbiji živi 6.647.003 stanovnika [Közölték a végső adatokat: Szerbiának 6.647.003 lakósa van]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/objavljeni-konacni-rezultati-popisa-u-srbiji-zivi-6-647-003-stanovnika/, 2023. április 28. 19:45
[4] RZS. Starosna piramida stanovništva 2022 [A lakosság öregségi piramisa 2022]. https://www.stat.gov.rs/sr-Latn/vizuelizacija/interaktivni-grafikoni/mapa
[5] Milica Radenković Jeremić. Izbori u Srbiji 2023 [Választások Szerbiában 2023]: Zašto se sumnja u birački spisak pred svako glasanje [Miért gyanús a választói névjegyzék minden választás előtt]. https://www.bbc.com/serbian/lat/srbija-67399682, 2023. november 22.
[6] Uo.
[7] (Tanjug) Martinović: U biračkom spisku građani upisani na osnovu prijavljene adrese [A választói névjegyzékbe a polgárok a bejelentett cím alapján vannak beírva]. https://www.021.rs/story/Info/Srbija/360330/Martinovic-U-birackom-spisku-gradjani-upisani-na-osnovu-prijavljene-adrese.html, 2023. december 5. 6:45
[8] Kako je moguće da razlika u broju stanovnika Srbije i birača bude oko 140.000? [Hogyan lehetséges, hogy Szerbia lakossága és a szavazók száma közötti különbség 140.000?]. https://www.021.rs/story/Info/Srbija/360537/Kako-je-moguce-da-razlika-u-broju-stanovnika-Srbije-i-biraca-bude-oko-140000.html, 2023. december 6. 19:48
[9] Varga Szilveszter: Csalások gyanúja merült fel, az ellenzéki tagok összerántanák a választási bizottságot. https://balk.hu/2023/12/11/csalasok-gyanu/, 2023. december 11.
[10] A két éve elhunyt újságírónőt is a szavazóurnákhoz várják. https://szmsz.press/2023/12/12/a-ket-eve-elhunyt-ujsagironot-is-a-szavazournakhoz-varjak/, 2023. december 12. 10:13
[11] Miskolczi József. https://www.facebook.com/profile.php?id=100004351655121, 2023. december 11. 10:23
[12] Нова Демократска странка Србије. https://www.novidss.rs/
[13] Jovanović: Glasati za čoveka, a ne partijsku listu [Az emberre, ne a pártlistára szavazni]. Danas, 2023. november 28. 5., vagy https://www.danas.rs/vesti/politika/izbori-2023/milos-jovanovic-glasati-za-coveka-ne-za-partijsku-listu/, 2023. november 28. 14:42
[14] Uo.
[15] Дејан Бурсаћ: Tериторијална репрезентативност Nародне скупштине након избора 2022. године [Dejan Burszaty: A területi képviseltség a 2022. évi Népképviselői választások után] 243. https://www.ips.ac.rs/publications/teritorijalna-reprezentativnost-narodne-skupstine-nakon-izbora-2022-godine/
[16] Uo. 244
[17] Uo.
[18] A.S.: Najmanje poslanika sa juga i istoka Srbije [A legkevesebb képviselő Szerbia déli és keleti részéről van]. https://www.juznevesti.com/Politika/Najmanje-poslanika-sa-juga-i-istoka-Srbije.sr.html, 2016. június 22.
[19] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven (3)
https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[20] A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI. http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert, 2012. szeptember 27. Bővebben lásd az Öt helyett három százalék? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12288, 2020. január 24., és a Kisebbségi „többletjogok”? („A kisebbség jogai megmaradnak”) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14298, 2022. március 1.
[21] v-ár: Készül a vajdasági restitúciós felmérés. Magyar Szó, 2019. október 2. 1. Lásd a „Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk”… c. írásom is. http://bozokiantal.blogspot.com/2019/10/messze-nem-olyan-meg-amilyet-szeretnenk.html, 2019. október 11. 18:39
[22] Vučić: A következő választásokat fair és demokratikus feltételek mellett rendezzük meg. https://szmsz.press/2023/12/11/vucic-a-kovetkezo-valasztasokat-fair-es-demokratikus-feltetelek-mellett-rendezzuk-meg/, 2023. december 11. 16:20