Nem tudjuk, hány magyar elsős volt a Vajdaságban (Szerbiában) a múlt iskolaévben. Azt sem tudjuk hányan voltak azelőtt? Mennyi a különbség, hogyan változnak ezek az adatok? Milyen ütemben gyorsul az asszimiláció éves lebontásban községenként? Pontosan hány szórványban élő családnál jártak a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jól fizetett emberei, s hány szülőt győztek meg arról, hogy magyar tagozatra írassa gyermekét? Hány iskolában nyílt meg a magyar osztály vagy tagozat, azok közül, amelyeket az MNT elnöke és munkatársai a „beiskolázási programban” beharangoztak?
Nincs. Nincs. Nincs. Mármint felelet. Sem nyomtatott formában, sem az MNT honlapján. Hogy a Magyar Szóról ne is beszéljünk. A tudósok és két-három éves (nem teljes) adatokkal dolgoznak. Ami biztos: fogyunk.
Eközben – az MNT elnöke és az illetékes szerb miniszter vígan kvaterkáznak – majd mindenki megy a maga útján, s történik az, amit a szerb tisztségviselő különben is eltervezett. Most például az, hogy az MNT óhajától függetlenül miniszteri döntés alapján karcsúsítják a magyar oktatást.
Félreértés ne essék! Nem gondolom, hogy az MNT oktatásügyben nem tüsténkedik. Az eredményt vélem túlságosan is szerénynek.
Nem tartom őket nagyra, de nem is becsülöm le a lehetőséget, amelyekkel az oktatás tekintetében az MNT a törvény értelmében rendelkezik. Csupán arra kívánok rámutatni, hogy a törvény (szándékosan) elborítja e testületet a döntési jog nélküli rész-jogkörökkel.
Az MNT nem rendelkezik a magyar nemzetrész általános politikai képviseletének jogosítványával. A szerb politikai elit – sajnos Korhecz egyetértésével is – nem adta meg a nemzeti tanácsoknak a politikai érdekérvényesítés alapvető jogosítványát. Azt, hogy feltárhassák, kifejezhessék, és legitimen képviselhessék az esetünkben a vajdasági magyarság identitása megőrzése szempontjából alapvetően fontos érdekeket.
Minderre az MNT-nek jelenleg nincs lehetősége.
De arra van, hogy honlapján közzétegye, amit az oktatásügyben a kimutatások tekintetében tud. Amivel rendelkezik. A többit meg – a magyar oktatás autonómiáját például – igyekezzen megszerezni.
Különben marad a szomorú helyzet. Mint annyiszor a vajdasági magyarság történetében, vak vezet világtalant.
Ágoston András
Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, IX. évf. 195. szám, 2011. szeptember 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése