A németek és a vagyon-visszaszármaztatás

Mit mond Božidar Đelić és mit a németek?

A vagyon-visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló szerbiai törvényjavaslattal kapcsolatos közvita során elhangzott olyan állítás is is, hogy Brant és Tito rendezték az elkobzott német vagyon kérdését.
Mit mondanak erről kérdésről és a törvényjavaslatról az újvidéki Donau Német Egyesület, Rudolf Weis, a Német Nemzeti Tanács alelnöke és Zoran Janjetović történész?

Magyar Szó, 2011. szeptember 9., 9. o.

Brandt és Tito nem rendezte a német vagyon elvételének kérdését

Az egykori Jugoszláviában a második világháború után elkobzott német vagyonra vonatkozó kérdéseket nem rendezhette Josip Broz Tito és Willy Brandt kancellár, jelentette ki Rudolf Weiss, a Német Nemzeti Tanács alelnöke, a szabadkai Német Népi Szövetség elnöke. Weiss ezt Božidar Đelić, a szerbiai kormány alelnökének azon kijelentésére reagálva nyilatkozta, miszerint a németek vagyonára vonatkozó kérdéseket Tito és Brandt kancellár nemzetközi szerződéssel elrendezte a két ország között.
"Ilyen szerződése nincs sem Németországnak, sem Szerbiának, meg senki nem is tudhatja hogy Tito és Brandt miről beszélgettek annak idején négyszemközt. Egyébként Brandtot senki nem is hatalmazhatta fel, hogy döntsön a németek privát vagyonáról", fűzte hozzá Weiss.

Elmondta, hogy Németország kétszer is felmérte annak a vagyonnak a nagyságát, amelyet Jugoszláviában koboztak el a németektől .Az első felmérés 1980-ban, a második pedig 1991-ben volt. A második felmérés adatai szerint a németektől a második világháború után 65 milliárd dollár, azaz 50 milliárd eurónak megfelelő ingó és ingatlant vett el a kommunista rendszer, ebből Szerbiában 32,5 milliárd euró értékű vagyont.
"A vajdasági 3901, magát német nemzetiségű polgárnak vallóak közül most 400-an követelik vissza a vagyonukat, ez csak csepp a tengerben. Nem tudom, hogy az innen elüldözött németek közül hányan fogják visszakövetelni vagyonukat, a német nemzeti közösség állásfoglalása az, hogy mindenkinek egyedül, név szerint kell kiharcolnia, hogy visszakapja az igazságtalanul elkobzott vagyonát. Ha ez Szerbiában sikertelen lenne, marad Strasbourg", mondta Weiss.
Elmondta, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezetével abból a szempontból elégedettek a vajdasági németek, hogy vallási és nemzeti alapon nem tesz különbséget a németek és a más nemzetiségű szerbiai polgárok között. A törvénytervezetben viszont rossz megoldásnak tartják, hogy a vagyonelkobzás időpontját 1945. március 9-étől rendeli el. A vajdasági németek szerint ezt az időpontot 1944. novemberétől, vagy pedig 1941-től kellene számítani.

Marjanov Ezsébet
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4374/Brandt-es-Tito-nem-rendezte-a-nemet-vagyon-elvetelenek-kerdeset.html, 2011. szeptember 9. [21:43]

Magyar Szó, 2005. november 5., 6.