A vajdasági magyarok politikai szervezetei a szerbiai politikai szintér ellenzéki erőivel együtt azért küzdöttek a kilencvenes évek során, hogy egy olyan társadalmi-politikai rendszer jöjjön létre, amely az egyetemes emberi jogok tiszteletére épül. Abban a meggyőződésben éltünk, hogy 2000-ben megteremtődtek az előfeltételei annak a folyamatnak, amely a kollektív felelősség elvének jogrendünkből való eltörlésével zárul majd.
Az október 5-ei változások után is tudtuk, hogy hosszú és küzdelmes időszak áll előttünk. Az első reménykeltő eredményt 2003. február 28-án sikerült elérnünk azzal, hogy Vajdaság AT Képviselőháza parlamenti határozatot hozott a kollektív bűnösség elutasításáról. A tartományi parlament határozatában „kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az egyes vajdasági nemzeti közösségeket terhelő kollektív felelősség eltörlése a nemzetek közötti tolerancia és megbecsülés erősítését szolgálja“.
A vajdasági magyar politikai pártok kezdeményezése alapján, az Ön és Sólyom László, a Magyar Köztársaság akkori elnökének személyes közbenjárására, megalakult az az akadémiaközi vegyesbizottság, amelynek feladata a második világháború során és után történt tragikus események feltárása. Megelégedettségünkre, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból álló vegyesbizottság 2011. márciusában megkezdte működését.
Pásztor istván, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke
Tisztelt Elnök Úr!
A vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény teljes mértékben értelmetlenné teszi népeink történelmi megbékélésére irányuló eddigi közös erőfeszítéseinket. Az elfogadott Vagyon-visszaszármaztatási törvény ugyanis a második világháború történéseivel kapcsolatban törvényerőre emeli a kollektív bűnösség elvét.
A törvény 5. szakasza alapján nem jogosult a vagyon-visszaszármaztatásra az a személy (és örökösei), aki a Szerbia területén állomásozó megszálló erő tagjaként részt vett a második világháborúban, függetlenül attól, hogy megállapító-e esetében bármilyen egyéni büntetőjogi felelősség.
Ezzel a megoldással a vagyon-vissszaszármaztatás folyamatából kizárásra kerülnek Szerbia azon állampolgárai is, akiket akaratuk ellenére, erőszakkal kényszerítettek arra, hogy a katonai behívót teljesítve váljanak a megszálló erők tagaivá. Kizárásra kerülnek abban az esetben is, ha a bíróság előtt lefolytatott rehabilitációs eljárásban bizonyították ártatlanságukat.
Szilárd meggyőződésünk, hogy a Vagyon-visszaszármaztatási törvény idézett rendelkezése súlyosan sérti Szerbia Alkotmányának alapvető jogelveit. Ezzel a megoldással közvetlen módon sérül az Alkotmány azon szakasza, amely tiltja Szerbia állampolgárainak bármilyen alapon történő, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését. A rendelkezéssel a törvényhozó durván megsérti az ártatlanság vélelmét, a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jogot, valamint az egyéni felelősség elvét is, amelyet Szerbia alaptörvénye és számos, az ország által elfogadott nemzetközi dokumentum tartalmaz.
Tisztelt Elnök Úr!
A fentiek alapján azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy utasítsa el a Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény kihirdetését és élve az Önt megillető alkotmányos felhatalmazással, utalja vissza a jogszabályt Szerbia Parlamentjének újratárgyalásra.
Szabadkán, 2011. 09. 26.
Tisztelettel:
Pásztor István,
a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/15400/Nyilt-level-Boris-Tadichoz--Szerbia-Koztarsasagi-Elnokehez.html, 2011. szeptember 26. [16:27]
A PARLAMENT ELFOGADTA A VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁSI TÖRVÉNYT
A szerbiai parlament ma elfogadta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely alapvető restitúciós modellként a természetbeni vagyon-visszaszármaztatási módot látja elő, ahol csak lehetséges.
A 154 jelenlévő képviselőből 117-en szavaztak a törvényre, míg a VMSZ és a DSS 23 képviselője ellene szavazott.
A VMSZ képviselői elégedetlenek, mert nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a restitúció alól csak a megszálló erőkhöz tartozó külföldi állampolgárok legyenek kivételek.
Ahol nem lehetséges a természetbeni visszaszármaztatás, az egykori tulajdonosokat pénzben és kötvényekben kárpótolják, mégpedig az elkobzott vagyon mai piaci értéke szerint. A kötvények értékét eleve euróban határozzák meg.
A szerbiai kormány elfogadta az LDP módosítási indítványát, mely szerint a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény vonatkozzon a holokauszt következményeként elkobzott vagyonokra is Szerbia területén.
A törvény szerint azok esetében, akiknek elkobozták a vagyonát a holokauszt következményeként, de nincsenek örököseik, külön törvény rendezi majd a jogviszonyokat olymódon, hogy emlékközpontot és ezt irányító alapot hoznak létre.
A Liberális Demokrata Pártnak (LDP) azt a módosítási indítványát is elfogadták, mely szerint a kárpótlási kötvények 15 éves futamidejűek lesznek és éves részletekben fizetik majd ki 2015-től kezdődően, kivéve a 65 illetve 70 évnél idősebb személyek esetében.
Mindazoknak, akik a törvény életbe lépésének napján idősebbek lesznek 70 évesnél, 5 éven belül, azoknak pedig akik ekkor 65 évnél lesznek idősebbek, 10 év alatt fizetik ki a kárpótlás teljes összegét.
Kárpótlásra nem lesznek jogosultak többek között azok a személyek, akik a Szerbia területén állomásozó megszálló erők kötelékeihez tartoztak a második világháború idején, akárcsak utódaik, míg a rehabilitált személyek jogosultak lesznek a kárpótlásra.
A vagyon-visszaszármaztatás feltételei azonosak lesznek a lakosság minden kategóriájában, a törvény elfogadásának pillanatától tilos a törvény alá eső vagyonnak az elidegenítése, kiváltképp a privatizációs folyamatokban.
Elfogadták a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) módosítási indítványát is, amely szerint az, aki 1945 és 1958 között adásvételi szerződést kötött az állami szervekkel, s ha bírósági eljárás keretében is bizonyítást nyer, hogy az adásvétel során meghatározott ár megkárosította a tulajdonost, akkor joga van kárpótlásra, amit az annak idején kifizetett összeggel csökkentenek. (Tanjug)
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/15401/A-parlament-elfogadta-a-vagyon-visszaszarmaztatasi-torvenyt-.html, 2011. szeptember 26. [18:28]
ELFOGADHATATLAN A VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁSI TÖRVÉNYJAVASLAT
A VMSZ a történelmi megbékélést szorgalmazza
A történelmi megbékélés szorgalmazása és a kollektív bűnösség elvének eltörlése a Vajdasági Magyar Szövetség politizálásának alapkövét képezi. Olyan európai értékek ezek, amelyeket semmilyen körülmények között nem fogunk feladni. Akkor sem, ha álláspontjainkkal időről időre egyedül maradunk Szerbia parlamentjében.
A vagyon-visszaszármaztatási törvény szavazás előtt álló javaslata a VMSZ számára teljességgel elfogadhatatlan. A kollektív bűnösség elvének törvényerőre emelése a civilizációs alapértékek semmibevételét jelenti. Az abszurditást határát súrolja, hogy a megszületendő törvény kizárja a kárpótlásból azokat is, akik önakaratukon kívül váltak – a törvény szóhasználatával élve – a megszálló erők tagjaivá. Abban az esetben is, ha bíróság előtt lefolytatott rehabilitációs eljárásban bizonyították ártatlanságukat.
A megbékélés előfeltétele a második világháború szörnyűségeivel való közös szembenézés. Az elmúlt napokban a vajdasági magyar közösségnek arra kellett rádöbbennie, hogy a többségi társadalom politikai elitje továbbra sem érett meg arra, hogy változtasson egyoldalú történelemszemléletén – olvasható a Vajdasági Magyar Szövetség tegnap kiadott közleményében, amit Pásztor István elnök írt alá.
Magyar Szó, 2011. szeptember 26., 1. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése