Belgrádnak továbbra is sok a teendője

Elfogadta az Európai Parlament a Szerbiáról, Koszovóról és Montenegróról szóló bővítési jelentést

Az Európai Parlament (EP) csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén elfogadták azokat a jelentéseket, amelyek a szerb, a koszovói és a montenegrói EU-integrációs folyamat eddigi eredményeit és a további teendőket tekinti át. A Szerbiáról szóló, elsöprő többséggel – 542 szavazattal, 59 ellenében, 47 tartózkodás mellett – elfogadott EP-dokumentum elismeréssel szól a háborús bűnösök Hágának történt kiadásáról, a Koszovóval megkezdett párbeszédről, és kiemeli a Szerbiának március elején megadott tagjelölti státus jelentőségét.
A szavazást követő nyilatkozatában Schöpflin György fideszes EP-képviselő, a Szerbia-jelentés európai néppárti frakciófelelőse megállapította: a dokumentum kiváló kézikönyv lesz a következő szerb kormány számára az Európai Unióhoz vezető úton. Szerbiában május 6-án tartanak parlamenti választásokat. Schöpflin szerint bár dicséret illeti Szerbiát az eddigi teljesítményei alapján, Belgrádnak továbbra is sok a teendője.

„Számos terület van, amelyen a szerb kormányzati rendszernek és még inkább a kormánynak javítania, változtatnia kell ahhoz, hogy az EU kritériumainak megfeleljen” – hangsúlyozta, a stabil jogrendszer, a jogállamiság megteremtését nevezve a legfontosabb feladatnak.Az előző nap folytatott vitában Schöpflin kitért arra is, hogy minden EU-csatlakozásra törekvő országnak rendezett viszonyt kell ápolnia szomszédaival. Ezzel összefüggésben kijelentette: „Szerbiának szembe kell néznie Koszovó függetlenségével, és fel kell adnia azt az illúziót, hogy valamilyen módon, egy napon majd Koszovó ismét a szerb állam részévé válik.” A képviselő szerint ez nem fog megtörténni, legyen ez bármennyire is fájdalmas a szerbek számára.
A szintén fideszes Gál Kinga hangot adott azon örömének, hogy a vajdasági magyar közösség számára fontos szempontok is bekerülhettek az EP-állásfoglalásába. Ezek – mondta – olyan elvárások Szerbiával szemben, amelyeknek a betartása segítheti a közösségek boldogulását szülőföldjükön. Kiemelte, hogy a most elfogadott jelentés lényeges eleme lett a nemzeti kisebbségi jogok védelmének szükségessége, és ennek nyomán az ezzel kapcsolatos koppenhágai kritérium „végre megfelelő figyelmet és hangsúlyt nyert”. „Fontos, hogy Szerbia ne essen abba a hibába, hogy csupán a csatlakozás érdekében, átmenetileg tartja szem előtt a nemzeti közösségek érdekeit” – figyelmeztetett Gál Kinga.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélekedett: Szerbia uniós integrációja kettős szempontból is érdeke Magyarországnak: „ezzel garantálhatjuk a vajdasági magyar közösség biztonságát és gyarapodását, illetve így szavatolható hazánk déli szomszédságának stabilitása”.

A koszovói kérdésről szólva a szocialista politikus kiemelte: nem lehet teljesíthetetlen feltételeket támasztani Szerbiával szemben, az ország stabilitása ugyanis kiemelten fontos az egész nyugat-balkáni térség szempontjából. Szerb és koszovói részről egyaránt kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a gyakorlatias előrehaladás érdekében – mondta Tabajdi, aki szerint a májusi választásokat követően felálló új szerb kormánynak folytatnia kell a pragmatikus együttműködést Koszovóval, „de hasonló elvárásokat kell támasztanunk a koszovói féllel szemben is”.

A Szerbiától való elszakadását 2008-ban kimondó Koszovóról szóló jelentést a Szerbia-állásfoglalásnál lényegesen kisebb, de így is meggyőző többséggel – 375 igen szavazattal, 97 ellenében, 76 tartózkodás mellett – szavazták meg az EP-képviselők. Ebben a dokumentumban felszólították Koszovó elismerésére azt az öt EU-tagországot – Ciprust, Görögországot, Romániát, Spanyolországot és Szlovákiát –, amely ezt még nem tette meg. Üdvözölték a januárban megkezdett EU-koszovói vízumliberalizációs célú párbeszédet, és támogatásukról biztosították azt a célkitűzést, hogy az Európai Bizottság idén őszre készítse el a Koszovóval kötendő stabilizációs és társulási megállapodás megvalósíthatósági tanulmányát.
Az állásfoglalás szerint Koszovónak biztosítania kell a menekültek és elűzöttek hazatérését, küzdenie kell a korrupció ellen, valamint javítania kell az északi, többségében szerbek lakta térségben a jelenlegi bizonytalan és feszült helyzeten. Sürgős alkotmányos és választójogi reformra is szükség van – olvasható a dokumentumban.
Brüsszel tárgyaláskezdést javasolhat Szerbiának ősszel

Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését fogja javasolni az Európai Bizottság ősszel, ha Belgrád tartja magát az eddigi megállapodásokhoz és javítja a kapcsolatait Koszovóval – közölte a bővítési EU-biztos, a Szerbia bővítési kilátásait értékelő európai parlamenti jelentés vitájában.

Bő fél évvel az után, hogy Szerbia megkapta az Európai Tanácstól az uniós tagjelölti státust, az Európai Bizottság ősszel javasolhatja is a csatlakozási tárgyalások megkezdését Belgráddal – vetítette előre szerdán a bővítéspolitikáért felelős EU-biztos. Štefan Füle az Európai Parlament plenáris ülésén a Szerbiát értékelő EP-jelentés vitájában felidézte, hogy a tagállami vezetők a március 1-jei csúcstalálkozójukon adták meg a tagjelöltséget Szerbiának, a következő lépés legkorábban csak ősszel jöhet, amikor az Európai Bizottság bemutatja a szokásos éves bővítési jelentését.

MTI
Magyar Szó, 2012. március 30., 1. és 2. o.