Március 21.

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja (Međunarodni dan eliminacije rasne diskriminacije / International Day for the Elimination of Racial Discrimination, International Day Against Racism)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése – az 1966. október 26-i 2142(XXI) számú határozatával – március 21-ét jelölte ki a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem, az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket az 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben történt, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Az ENSZ-közgyűlés úgyszintén felszólította a nemzetközi közösséget, hogy növelje erőfeszítéseit a faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetése érdekében.
Ezen a napon arra próbálják irányítani a figyelmet, hogy vannak olyan folyamatok a világban, amelyek egyes embercsoportok kitaszítását kezdeményezik azoknak a köréből, akik hozzáférhetnek a mindannyiunkat megillető kulturális, és anyagi javakhoz. Az Antirasszista Világnap ezeknek a folyamatoknak a megállítására törekszik: a kultúrák egymás mellett élésének szükség- és törvényszerűségét kommunikálja, elősegíti egymás jobb megismerését és elfogadását, továbbá emléket állít azoknak, akik a rasszizmus elleni harcnak szentelték életüket.
A rasszizmus és a rasszista diszkrimináció elleni küzdelem első évtizede programjának keretében az ENSZ-közgyűlés 1979-ben felszólította a tagállamokat, hogy március 21-ével kezdődően tartsák meg a fajüldözés és a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel való szolidaritás hetét (32/24 számú határozat).



Erdők (Világ) Napja (Svetski dan šuma / World Forestry Day)

1976-tól ünneplik, az ENSZ kezdeményezésére, tekintettel az erdők jelentőségére és szerepére a környezetvédelemben.







A költészet világnapja (Svetski dan poezije / World Poetry Day)

Bevezetését Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban, amikor az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) intézett levelében javasolta a nemzetközi költészeti nap kijelölését. A végrehajtó tanács ajánlása alapján 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. A fő cél az, hogy a költői kifejezésmódok révén támogassák a nyelvi különbözőséget, esélyt adva a veszélyeztetett nyelveknek, hogy azok saját közösségükön belül hangjukat hallathassák. (Magyarország április 11-én, József Attila születésnapján ünnepli a magyar költészet napját.)


A planetáris tudat világnapja (Svetski dan planetarne svesti / World Day of Planetary Consciousness)

A planetáris tudat világnapja hagyományt teremtve ünnepli a globális tudatosságot, azt az eszmeiséget, hogy az ember felismeri és átérzi: az emberiség egységes. Úgynevezett napfelkelte-fesztiválokat rendeznek a tavaszi napéjegyenlőség napján. A fesztivál Új-Zélandon kezdődik, ahol a Nap először kel fel, és Szamoa szigetén fejeződik be. Az emberiség közös felelősségtudatának erősítését célul tűző Budapest Klub Alapítvány 2001. március 21-én először rendezte meg a világnap fesztiválját Magyarországon.