Március 20.

Az alvás világnapja (Svetski dan spavanja / World Sleep Day)

A kezdeményezést amerikai szakemberek indították útnak 2008-ban. A dátum minden évben változik, mert a nyári időszámításhoz igazították. A kezdeményezés mára az egész világon elterjed. Célja, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára, a minőségi alvásra és az alvással kapcsolatos betegségek megelőzésének és kezelésének fontosságára. Ezen a napon a világ számos országában orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az alvászavar egyre inkább népbetegség, de kezelhető probléma.
A kutatók kimutatták, hogy agyunk alvás közben is serényen dolgozik. Az 1952-es év elején az alváskutatás úttörője, Aserinsky és oktatója, a Chiccagói Egyetem pszichológusa, Nathaniel Kleitman egyszer és mindenkorra megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az alvás idejére kikapcsol az agy.
Sokan azért alszunk kevesebbet, mert nem tudunk napközben mindet elvégezni, Tudatában vagyunk annak, hogy túl későn alszunk, de általában az utolsó óra az, amelyet magunkra tudunk fordítani. Vannak akik azt bizonygatják, hogy kevés alvás is elegendő számukra. A szellemi éberség hiánya és a fejfájás azonban nem azt jelzi, hogy jól bírják az alváshiányt. A legtöbb embernek naponta hét-nyolc óra alvásra van szüksége. Ha csupán egy órácskával kevesebbet alszunk éjszakánként, máris érezhetővé válik hogy romlik a koncentráció képességünk és a hangulatunk.
Szinte nincs is olyan ember, aki élete folyamán ne küszködne valamilyen alvásproblémával. Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30%-át érinthetik a különböző alvásbetegségek. Számtalan alvászavar létezik, melyek háttérét mindenképpen ki kell deríteni.
A leggyakoribb alvásbetegség az álmatlanság, ami nem is maga a betegség, hanem tünet. Lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot restorációjához. Alvásbetegség még az inszomnia, vagyis a kóros álmatlanság, a narkolepszia, azaz a hirtelen jelentkező alvásroham, elalvás. Fontos még megemlíteni az alvási apnoe szindrómát, azaz az alvásfüggő légzészavart, légzéskimaradást. Alvásbetegség a horkolás is.
Az alvászavarok ritkán fordulnak elő önálló jelenségként, az esetek többségében valamilyen betegséghez, pszichés problémához társulnak. Köztudott, hogy az alváshiány rontja az ember teljesítőképességét, csökkenti az immunrendszer védekező képességét és növeli a belestek kockázatát. Az is nyilvánvaló, hogy az alvásmegvonás halálhoz vezet.
Az alvás alatti folyamatok vizsgálata természetesen csak alvás alatt lehetséges, ezért ezeket a betegeket alváslaboratóriumban kell kivizsgálni: itt regisztrálják az agyi elektromos tevékenységet, légzést, pulzust, a vér oxigéntelítettségét, izomtónust és végtagmozgásokat.