Varga László kilépett a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójából

Döntését a földtörvény elfogadása előzte meg

 

Varga László köztársasági parlamenti képviselő

Varga László képviselő a mai napon kilépett a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakciójából.
A képviselő kilépési nyilatkozata, amelyet Pásztor Bálint frakcióvezetőnek címzett, a Magyar Mozgalom civil szervezet címéről érkezett szerkesztőségünkhöz, ebben Varga László megindokolja a kilépését, azt hangsúlyozva, hogy szerinte a földtörvény megszavazása a VMSZ mezőgazdasági programjának durva megsértését jelenti.
„A Vajdasági Magyar Szövetség agrárpolitikája a párt megalakulása óta a családi gazdaságok fejlesztésére épült. A Földtörvény megszavazása a VMSZ mezőgazdasági programjának durva megsértését jelenti. A gazdálkodási év közepén bekövetkezett drasztikus támogatáselvonás elfogadásával és a nyilvános árverésen kiadható állami földterületek 30%-os csökkentésének a támogatásával, a VMSZ-frakció megszegte azokat az ígéreteket, amelyeket együtt tettünk a termelőknek az elmúlt választási kampányokban.
Mindössze hét hónappal ezelőtt, a Földtörvény kidolgozásával kapcsolatban megjelent hírekre reagálva, a VMSZ Elnöksége sajtónyilatkozatot tett. A 2015. május 20-ai sajtóközlemény, amelyet Ön állított össze, a következőképpen fogalmazott: »A VMSZ Elnöksége nem tud olyan esetleges jogi megoldásokat támogatni, amelyek gazdasági társaságoknak biztosítanának kedvezményeket.« Mi több, az Ön álláspontja akkoriban az volt, hogy egy ilyen megoldás alkotmányossági kételyeket is ébreszt.
Felesleges a valóságot szépíteni: a képviselőcsoport a Földtörvény megszavazásával a családi gazdaságok helyett, a belföldi és külföldi oligarchák oldalára állt.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a VMSZ-frakciója, azzal, hogy elfogadta a Mezőgazdasági Minisztérium kérését és javítást eszközölt a Földtörvény 7. szakaszára előzőleg benyújtott módosítási indítványának a szövegén, első ízben, a saját módosítási indítványával „érte el“, hogy a Kormány által eredetileg javasolt megoldásnál kedvezőtlenebb megoldás kerüljön bele egy törvénybe. Ezzel, szándékosan vagy súlyos gondatlanságból, a képviselőcsoport azt »harcolta ki«, hogy ne maradjon esély, hogy a bérleti előnyjog alapján kiadható, legfeljebb 30%-nyi állami földterületből, maradjanak olyan területrészek, amelyeket árverésen vehettek volna bérbe a családi gazdaságok.
Egészen ügyetlenek azok a magyarázkodások, melyek szerint ezzel a megoldással megnyílt annak a lehetősége, hogy a kistermelők egymással összefogva megjelenjenek potenciális bérlőként. Egyrészről, egy versenyképes jogi személy megalapítása nagyszámú és nem néhány kistermelő összefogását tenné szükségessé, aminek a gyakorlati megvalósulása valószínűtlen. A néhány termelő összefogásával létrejövő jogi személyek esélytelenek lennének a bérleti előnyjog megszerzésére az évek óta működő és több ezer vagy több tízezer hektáron gazdálkodó gazdasági társaságokkal szemben. Emellett, egy-egy jogi személy létrehozása önmagában nem jelentene megoldást a legsúlyosabb kihívásra: a tőkehiányra. A kistermelők számára elérhetetlen mennyiségű tőke nélkül pedig nem állítható össze és valósítható meg az a beruházási terv, amely előfeltétele a bérleti előnyjog elnyerésének.
A második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatása úgyszintén alapköve volt a VMSZ politizálásának. A Földtörvény megszavazásával értelmetlenné váltak mindazok az erőfeszítések, amelyeket együtt tettünk vagyon-visszaszármaztatás érdekében.
A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény 2011-ben került elfogadásra. A törvény alkalmazása óta mindössze 8 ezer hektár termőföldet származtattak vissza, miközben a benyújtott igények elérik a 100 ezer hektárt. Négy évvel ezelőtt készek voltunk arra is, hogy Magyarország Kormányát arra kérjük, hogy vétózza meg az Európai Tanácson belül Szerbia EU-tagjelölti státuszát a vagyon-visszaszármaztatási törvény azon rendelkezése miatt, amely a magyar közösség egy részét kizárta volna a kárpótlásból. Ma pedig, gondolkodás nélkül szavaznak egy olyan törvényre, amely a termőföldek esetében ellehetetleníti a vagyon-visszaszármaztatást.
A 30 éves bérbeadási szabály miatt, elvett földjeiket a korábbi tulajdonosok és leszármazottaik nagy része akkor sem tudja majd soha használatba venni, amennyiben az elkövetkező időszakban jogi értelemben sor is kerülne a visszaszármaztatásra.
Hosszú éves ismeretségünk okán, meggyőződésem, hogy sem Ön, sem a frakció többi tagja saját akaratából sohasem támogatta volna a Földtörvényt. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökének határtalan hatalomvágya kényszerítette rá a frakciót a törvény támogatására. A VMSZ elnöke abból a megfontolásból utasította erre a képviselőcsoportot, mert abban bízik, hogy az így kifejezett koalíciós lojalitás elegendő lesz ahhoz, hogy a soron következő tartományi választások után is megtarthassa a Vajdasági Parlament elnöki székét.
A VMSZ-frakció túl magas árat fizetett a Földtörvény támogatásával. A képviselőcsoport a mai napon végérvényesen elveszítette a legértékesebb jellemvonását: a következetességet. A következetesség volt az a tulajdonságunk, amely 2007. február 14-e óta, amióta újra parlamenti párttá vált a VMSZ, felismerhetővé tett bennünket a Szerbiai Parlamentben. Emlékezzen vissza, hány alkalommal vontuk együtt kérdőre más pártok képviselőit, amikor következetlenül viselkedtek és a tisztségek iránti ambícióikat helyezték a polgárok érdekei elé", írja Pásztor Bálint frakcióvezetőnek Varga László, majd értesíti arról, hogy a mai nappal kilép a VMSZ parlamenti képviselőcsoportjából.
Mint ismeretes: a szerbiai képviselőház mai ülésén fogadta el a földtörvény javaslatát, amely ellen a vajdasági gazdák több alkalommal tiltakoztak.
A Vajdasági Magyar Szövetségből korábban kizárt Varga Lászlónak a képviselőcsoportból történő távozása után öt tagja marad a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19533/Varga-Laszlo-kilepett-a-VMSZ-koztarsasagi-parlamenti-frakciojabol.html, 2015. december 29. [17:34]