A Magyar Mozgalom a
három társelnök kézjegyével ellátott levelet intézett Orbán Viktorhoz,
amelyben két olyan fejleményre – a nemzeti tanácsokról szóló törvény
módosításának közvitán levő tervezetére, illetve a
vagyon-visszaszármaztatás körüli, a magyar embereket hátrányosan érintő
visszásságokra – hívja fel Magyarország miniszterelnökének figyelmét,
amelyekkel kapcsolatban a Magyar Kormány segítségét kéri.
Levelükben a társelnökök rámutatnak arra, hogy a 2017 november 27-én közvitára bocsátott törvénymódosítás munkaváltozata „látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség”, és hogy a javasolt megoldások „a történelem során legjobbnak minősített magyar-szerb államközi kapcsolatoknak a megcsúfolását is jelentik.” A Magyar Mozgalom álláspontja szerint a napvilágot látott tervezet a délvidéki magyar közösségre nézve egyszersmind sértő és megalázó, mert annak számos rendelkezése csorbítja, szűkíti, illetve megszünteti a nemzeti tanácsok – így a Magyar Nemzeti Tanács – hatásköreit és jogosítványait, ezzel pedig gyakorlatilag kiskorúsítja és gyámság alá helyezi az itt élő magyarság legfelsőbb önigazgatási szervét.
A magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatásának folyamatával kapcsolatban a Magyar Mozgalom arra hívja fel Magyarország miniszterelnökének figyelmét, hogy a vajdasági magyar kérelmezők többsége esetében, kevés kivételtől eltekintve a bírósági rehabilitációs eljárásokban kedvező ítéletek születtek ugyan, ugyanakkor, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség sorra utasítja el a jogerős bírósági ítéletekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit, azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét. „A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség tehát sorra bírálja felül a jogerős rehabilitációs bírósági ítéleteket, ami homlokegyenest ellentétes a jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel szemben”, állapítja meg levelében a Magyar Mozgalom.
A Mozgalom levele még egy visszásságra felhívja a figyelmet, ami elsősorban a vagyon-visszaszármaztatásban érdekelt magyarországi állampolgárokat érinti hátrányosan: „A szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mondvacsinált dilemmák okán, ugyanakkor halogatja a magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását is. Egyrészt, a vonatkozó szerb törvény csak abban az esetben biztosít jogot a külföldi kérelmezőnek vagyon-visszaszármaztatásra, illetve kárpótlásra, amennyiben erre vonatkozóan viszonosság áll fenn kérelmező állampolgársága szerinti állam és Szerbia között. Másrészt, az Ügynökség a természetben történő vagyon-visszaszármaztatás lehetősége tekintetében sem látja igazoltnak a viszonosságot. A magyar állampolgárságú kérelmezőknek viszont elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy ne válhasson kétségessé ebbéli jogosultságuk, másrészt ahhoz is, hogy ne rostálódjanak ki a természetben történő vagyon-visszaszármaztatásból. A szerbiai törvény értelmében ugyan a természetben történő visszaszolgáltatás - lehetőség szerint - prioritást élvez, azonban annak hiányában 15 év futamidejű államkötvények révén történik majd meg a kárpótlás. Ennek kedvezőtlen következménye viszont az lesz, hogy - lévén, hogy a rendelkezésre álló fedezet az elvett vagyon reálértékének 1/7 részére lesz elég - az államkötvénnyel kárpótoltak csak a töredékét kapján annak, amit a természetbeni visszaszármaztatásban részesült kérelmezők nyerhetnek el. „
Fentiek ismeretében a Magyar Mozgalom, mint a délvidéki magyar közösség egyik legitim, politikai tevékenységet folytató civil szervezete arra kéri Magyarország Kormányát, hogy jelezze Szerbiának, a Magyar Nemzeti Tanács autonómiájának további leépítését és a délvidéki magyarok vagyon-visszaszármaztatásának kormányzati részről történő tudatos akadályozását nem tudja támogatni.
A levél egyben reflektál Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének nemrégi, nyilvánosan elhangzott becslésére is a vajdasági magyarok mai lélekszámára vonatkozóan, mely szerint még „mindig jóval, jóval 200 ezer felett vagyunk, közelebb a 250 ezerhez, mint a 200 ezerhez.”
„Az évről évre csökkenő diáklétszám, a magyarlakta településeken üresen álló és eladó házak és a betöltetlen álláshirdetések száma mind-mind arra utalnak, hogy az itt elő magyarság lélekszáma 200 ezer fő alá csökkent és közelebb van a 150 ezerhez, mint a 200 ezerhez, a csökkenés üteme pedig tovább gyorsul. Szervezetünk helyzetértékelése szerint a drámai méreteket öltő elvándorlás és természetes népességfogyás egyik alapvető oka, hogy a vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt elő magyar emberek. Bebizonyosodott, hogy a pénz önmagában nem alkalmas eszköz a közösségmegtartásra, amennyiben nem párosul az embereknek reményt adó személyes tartással és példamutatással.
Nap mint nap tapasztaljuk, hogyan hozza a Szerb Haladó Párt a Vajdasági Magyar Szövetséget és Pásztor Istvánt egyre megalázóbb helyzetekbe. A sorozatos közösségi megaláztatásokat látva a magyar közösség tagjai mára tömegesen veszítették el reményüket, hogy egyszer – akár egyénileg, akár egy nemzeti közösség tagjaként – megbecsült polgárai lehetnek Szerbiának”, áll ezzel kapcsolatban az Orbán Viktorhoz intézett levélben, amelyet a Magyar Mozgalom Magyarország valamennyi parlamenti politikai tényezőjéhez is eljuttat.
A Magyar Mozgalom Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett levele teljes terjedelmében elolvasható az alábbi linkre kattintva:
Dokumentum LetöltéseLevelükben a társelnökök rámutatnak arra, hogy a 2017 november 27-én közvitára bocsátott törvénymódosítás munkaváltozata „látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség”, és hogy a javasolt megoldások „a történelem során legjobbnak minősített magyar-szerb államközi kapcsolatoknak a megcsúfolását is jelentik.” A Magyar Mozgalom álláspontja szerint a napvilágot látott tervezet a délvidéki magyar közösségre nézve egyszersmind sértő és megalázó, mert annak számos rendelkezése csorbítja, szűkíti, illetve megszünteti a nemzeti tanácsok – így a Magyar Nemzeti Tanács – hatásköreit és jogosítványait, ezzel pedig gyakorlatilag kiskorúsítja és gyámság alá helyezi az itt élő magyarság legfelsőbb önigazgatási szervét.
A magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatásának folyamatával kapcsolatban a Magyar Mozgalom arra hívja fel Magyarország miniszterelnökének figyelmét, hogy a vajdasági magyar kérelmezők többsége esetében, kevés kivételtől eltekintve a bírósági rehabilitációs eljárásokban kedvező ítéletek születtek ugyan, ugyanakkor, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség sorra utasítja el a jogerős bírósági ítéletekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit, azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét. „A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség tehát sorra bírálja felül a jogerős rehabilitációs bírósági ítéleteket, ami homlokegyenest ellentétes a jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel szemben”, állapítja meg levelében a Magyar Mozgalom.
A Mozgalom levele még egy visszásságra felhívja a figyelmet, ami elsősorban a vagyon-visszaszármaztatásban érdekelt magyarországi állampolgárokat érinti hátrányosan: „A szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mondvacsinált dilemmák okán, ugyanakkor halogatja a magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását is. Egyrészt, a vonatkozó szerb törvény csak abban az esetben biztosít jogot a külföldi kérelmezőnek vagyon-visszaszármaztatásra, illetve kárpótlásra, amennyiben erre vonatkozóan viszonosság áll fenn kérelmező állampolgársága szerinti állam és Szerbia között. Másrészt, az Ügynökség a természetben történő vagyon-visszaszármaztatás lehetősége tekintetében sem látja igazoltnak a viszonosságot. A magyar állampolgárságú kérelmezőknek viszont elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy ne válhasson kétségessé ebbéli jogosultságuk, másrészt ahhoz is, hogy ne rostálódjanak ki a természetben történő vagyon-visszaszármaztatásból. A szerbiai törvény értelmében ugyan a természetben történő visszaszolgáltatás - lehetőség szerint - prioritást élvez, azonban annak hiányában 15 év futamidejű államkötvények révén történik majd meg a kárpótlás. Ennek kedvezőtlen következménye viszont az lesz, hogy - lévén, hogy a rendelkezésre álló fedezet az elvett vagyon reálértékének 1/7 részére lesz elég - az államkötvénnyel kárpótoltak csak a töredékét kapján annak, amit a természetbeni visszaszármaztatásban részesült kérelmezők nyerhetnek el. „
Fentiek ismeretében a Magyar Mozgalom, mint a délvidéki magyar közösség egyik legitim, politikai tevékenységet folytató civil szervezete arra kéri Magyarország Kormányát, hogy jelezze Szerbiának, a Magyar Nemzeti Tanács autonómiájának további leépítését és a délvidéki magyarok vagyon-visszaszármaztatásának kormányzati részről történő tudatos akadályozását nem tudja támogatni.
A levél egyben reflektál Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének nemrégi, nyilvánosan elhangzott becslésére is a vajdasági magyarok mai lélekszámára vonatkozóan, mely szerint még „mindig jóval, jóval 200 ezer felett vagyunk, közelebb a 250 ezerhez, mint a 200 ezerhez.”
„Az évről évre csökkenő diáklétszám, a magyarlakta településeken üresen álló és eladó házak és a betöltetlen álláshirdetések száma mind-mind arra utalnak, hogy az itt elő magyarság lélekszáma 200 ezer fő alá csökkent és közelebb van a 150 ezerhez, mint a 200 ezerhez, a csökkenés üteme pedig tovább gyorsul. Szervezetünk helyzetértékelése szerint a drámai méreteket öltő elvándorlás és természetes népességfogyás egyik alapvető oka, hogy a vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt elő magyar emberek. Bebizonyosodott, hogy a pénz önmagában nem alkalmas eszköz a közösségmegtartásra, amennyiben nem párosul az embereknek reményt adó személyes tartással és példamutatással.
Nap mint nap tapasztaljuk, hogyan hozza a Szerb Haladó Párt a Vajdasági Magyar Szövetséget és Pásztor Istvánt egyre megalázóbb helyzetekbe. A sorozatos közösségi megaláztatásokat látva a magyar közösség tagjai mára tömegesen veszítették el reményüket, hogy egyszer – akár egyénileg, akár egy nemzeti közösség tagjaként – megbecsült polgárai lehetnek Szerbiának”, áll ezzel kapcsolatban az Orbán Viktorhoz intézett levélben, amelyet a Magyar Mozgalom Magyarország valamennyi parlamenti politikai tényezőjéhez is eljuttat.
A Magyar Mozgalom Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett levele teljes terjedelmében elolvasható az alábbi linkre kattintva:
2017.12.19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése