„Miért baj a magyarok, a horvátok és a bunyevácok számára, hogy a nemzeti tanácsok jegyzőkönyvei szerb nyelven készülnek majd? Netán attól tartanak, hogy nem fogják megérteni azokat?”
Ezt a kissé cinikus kérdést a belgrádi Novosti napilap teszi fel.
A magyarok, a horvátok és a bunyevácok
továbbá nehezményezik a nemzeti tanácsok tagjainak depolitizációját, a
hatáskörök csökkentését az oktatási és művelődési intézmények kapcsán,
valamint azt, hogy
a jövőben egyes határozatokról csak véleményt mondhatnak, javaslatokat már nem tehetnek,
vonta le a következtetést az említett újság.
– A nemzeti tanácsokról szóló törvény
tervezetének elkészítése során nem volt partnerviszony a törvényhozók és
a nemzeti tanácsok között. Ennélfogva a tervezet az alkotmánybíróság
határozatával való összeegyeztetésre, a jogi rések megállapítására és a szerzett kisebbségi jogok csökkentésére korlátozódik
– jelentette ki Martin Bačić, a Horvát Nemzeti Tanács elnöke, majd
hozzáfűzte: – Teljes abszurdum, hogy az esetleges törvényszegésekért a
tervezet szerint csak a nemzeti tanácsok felelnek, az állam nem.
A Novosti Csonka Áront, a VMDK elnökét
is megszólaltatta, aki kiemelte: az alkotmány értelmében minden nemzet
használhatja a saját nyelvét, ám ennek ellentmond az a javaslat,
miszerint a nemzeti tanácsok anyagainak eljuttatása szerb nyelven kell,
hogy történjen.
A VMSZ-es Nyilas Mihály tartományi
oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár azt
nyilatkozta a Novostinak, hogy maradt még elég idő a törvénytervezet
esetleges módosítására.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok
Szövetségének elnöke, aki egyébként a haladók embere, szintén
elégedetlen a szóban forgó dokumentummal, főleg azért, mert életbe
léptetése esetén a politikai pártok vezetőségi tagjai nem lehetnek majd
egyúttal a nemzeti tanácsok tagjai is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése