A politikai jelleg megvonása és állami ellenőrzés
December
18-án Belgrádban befejeződött a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény
módosítására készül javaslatokkal kapcsolatos „záró kerekasztal vita”.
A
belgrádi ülés részvevői
A „törvénymódosítás munkatervezetéről” Vajdaságban
– ahol a nemzeti kisebbségek túlnyomó többsége él – mindössze két „nyilvános
konzultatív vitát” tartottak. Az elsőt november 29-én, Újvidéken,[1]
a második, előre be nem tervezettet pedig december 15-én Szabadkán.
A szabadkai összejövetelről, amelyet (nem a Magyar
Nemzeti Tanács – MNT, hanem) az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati
Minisztérium szervezett, a Magyar Szó – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
által befolyásolt napilap – a Változtatni a kulturális autonómiáért címmel írt.[2]
A lap egyébként először szólat meg ebben a témában. Talán ezért, mivel a
szabadkai „konzultációt” már végkép nem lehetett elhallgatni.
Nyilas Mihály (VMSZ),
tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti
közösségi titkár szerint „ez a szöveg hiányos és kifejezetten rossz részei is
vannak, ami a kulturális autonómiát illeti”.[3]
Csonka Áron, a
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke elmondta: „Ezzel a
munkatervezettel végérvényesen bedőlt a fényes kirakat, amit kulturális
autonómiának hívnak. Ezzel a változattal beismerik, hogy a nemzeti tanácsokat
civil szervezetként kezelik, amelynek bizonyos különleges felhatalmazásai
vannak.”[4]
A tanácskozáson jelen volt Hajnal Jenő, az MNT elnöke is, de csak – másokkal egyetemben –
„köszöntötte az egybegyűlteket”.[5]
Más szóval, ez alkalommal sem foglalt állást a nemzeti tanácsi törvény
módosítási javaslatairól, holott Nyilas Mihállyal együtt tagja annak a
munkacsoportnak, amelyik kidolgozta ezeket, a nemzeti kisebbségi tanácsokat
hátrányosan érintő javaslatokat. Nem mellékes az sem, hogy az MNT elnöke a
Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének is az elnöke,[6]
vagyis az összes (21) szerbiai nemzeti tanácsot kellene, hogy képviselje!
A Magyar Mozgalom (MM) már korábban közleményébe
foglalta, hogy a törvény módosításának munkaváltozata „megalázó és elfogadhatatlan”.[7]
A tartományi tikár Szabadkán elmondta, hogy „a
VMSZ és az MNT is kidolgozott bizonyos módosításokat, viszont ezeknek csak egy
része került be a mostani szövegbe”.[8]
Azt viszont már nem említette, hogy ezek a javaslatok mire vonatkoztak és miért
nem tartották szükségesnek ismertetni azokat a nyilvánossággal? Vagyis, sem a pártnak, sem az MNT-nek nincsen
világos elképzelése a nemzeti kisebbségi autonómiáról!
Nem a Magyar Szóból, hanem a Vajdasági RTV (szerb
nyelvű) tudósításából tudjuk meg, a kisebbségek politikai képviselői úgy
értékelték, hogy „a nemzeti tanácsokról szóló törvény javasolt módosításai
csökkentik a jogaikat, a tanácsokat pedig tanácsadó testület szintjére
csökkentik. A szöveg szerzői viszont azt várják el, hogy „az új törvény tiszteletben
tartja az Alkotmányt és biztosítja a nagyobb átláthatóságot, valamint a
tanácsok depolitizálását”[9]
(politikai jellegének megvonását).
„A nemzeti kisebbségi önkormányzatok és politikai
szervezetek képviselői negatívan értékelték a nemzeti tanácsokról szóló törvény
módosításáról szóló munkadokumentum rendelkezéseit. Úgy vélik, hogy a szöveg,
amennyiben ebben a formában fogadják el, (meg)sérti a kisebbségek szerzett
jogait és követelik, hogy ezt hárítsák el” – közölte a VRTV.[10]
– Az a kívánságunk, hogy a nemzeti tanács hiteles
képviselő legyen, hogy a határozatokat teljes egyetértéssel hozzák meg, és ne
valamilyen politikai képviseleti testület legyen, ahogyan ez a gyakorlatban
eddig volt” – hangoztatta Ivan Bošnjak,
az illetékes minisztérium államtitkára.[11]
Hajnal Jenő, a december 18-án Belgrádban
megtartott „záró kerekasztal vitáról” nyilatkozva „a szerzett jogok megőrzését
és vádelmét emelte ki a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának
legfontosabb irányvonalaként, illetve azt, hogy a nemzeti tanácsok eddigi
ingerenciái meg is maradnak”.[12]
Az írásból azonban nem tudjuk meg, hogy Hajnal
Jenő ezt a vitában is elmondta-e, vagy csak a magyar sajtónak.
Az idézett írás alcímével kettős gond is van. Az MNT
elnöke szerint „állami feladat és kötelezettség kell, hogy legyen az oktatás, a
kultúra és a tájékoztatás működtetése”. Az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás
működtetése ugyanis – a nemzetközi és belső jogból eredően, függetlenül attól
is, hogy van-e vagy nincs nemzeti tanács – az állam alapvető kötelezettsége a
nemzeti kisebbségek iránt. Ide tartozik még az anyanyelv használati jog
biztosítása is a gyakorlatban, amit az elnök elfelejtett megemlíteni.
– Hajnal Jenő elmondta, az új törvényben fontos, hogy
egyrészt a szerzett jogok ne csorbuljanak, ugyanakkor az Alkotmánybíróság által
megcsorbított törvénybe visszakerüljenek mindazok az értékek (jogok? – B. A.),
amelyek jelentősek a kisebbségek számára. Kiemelte, az alkotmány (talán az
Alkotmánybíróság által – B. A.) kezdeményezett (inkább: megszabott – B. A.)
módosítások valamilyen formában megtalálhatók a nemzeti tanácsokról szóló
törvénymódosítás munkatervezetében, de azokat a szerzett jogokat kell
megerősíteni, amelyeket az alkotmány szavatol – olvasható Hajnal Jenő
nyilatkozatában.[13]
Ezzel a zavaros fogalmazással gond van olyan
értelemben is, hogy azok a rendelkezések, amelyekről a szerb Alkotmánybíróság (az
IUz-882/2010. számú 2014. évi január 16. határozatával),[14]
kimondta, hogy „nincsenek összhangban az alkotmánnyal”, azok bizony (sajnos)
nem fognak visszakerülni a törvénybe. Ha viszont ez mégis megtörténne, ismét akad
majd valaki, aki a törvényt a taláros testület elé terjeszti normakontrollra. És
akkor kezdődik minden elölről?
Ez is arra utal, hogy az MNT elnöke nincsen
teljesen tisztában a módosítások jellegével és céljával. Másrészt, Hajnal is
elismerte, hogy „a törvénymódosítás munkaváltozata olyan döntéseket is
tartalmaz, amelyek elsősorban egy szűk látókörű minisztériumi, hivatalnoki
gondolkodást tükröznek, a kisebbségvédelmi érdekek és szándék helyet”. Az testület
elnökének azonban ezt hivatalosan is közölnie kellene/kellett volna az
illetékesekkel. Annál is inkább, mivel a dokumentumot kidolgozó munkacsoport
tagja a kezdetektől fogva.
Az eddigi vitából jól látszik, hogy a Minisztérium
a nemzeti tanácsok depolitizálására és a tanácsok feletti teljes állami
ellenőrzés megvalósítására törekszik. Erre abból lehet következtetni, hogy –
egyrészt – a nemzeti tanácsoknak a továbbiakban többnyire véleményező, javaslattevő
és adminisztráló jogkört szabnak meg, ami kizár minden a nemzeti kisebbségi
jogokkal kapcsolatos politikai fellépést. Ivan Bošnjak államtitkár szavai („a
nemzeti tanácsokban működő személyek nem vállalhatnak politikai funkciót a
kisebbségi pártokban”)[15]
is ezt igazolják.
A jelenlegi radikálisból lett haladó és milošević-párti hatalom nem kisebbségbarát. Nem célja, hogy erősítse a nemzeti kisebbségi
önkormányzatot, a koszovói szerbek számára viszont követeli. Ezzel van a
koalícióban a VMSZ!
A következő két hónapban (ennyi időben szabták meg
törvénymódosítás kidolgozását) eldőlhet a nemzeti kisebbségi kulturális autonómia
sorsa. Ez döntő lehet a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SNS) további koalíciója,
valamint a VMSZ és az MNT tisztségviselőinek a további politikai sorsát illetően
is. Az autonómia ügyében vélhetően Magyarország sem marad érdektelen.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. december 21.
[1] Bővebben lásd au El kell utasítani című, 2017. december 14-i írásom: http://delhir.info/2017/12/14/el-kell-utasitani-nemzeti-kisebbsegek-nemzeti-tanacsairol-szolo-torveny-javasolt/,
2017. december 14.; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10666,
2017. december 14. és JOGI-INFO, 2017. december 14.
[2] B.em: Változtatni a kulturális autonómiáért. https://www.magyarszo.rs/hu/3553/kozelet/175913/V%C3%A1ltoztatni-a-kultur%C3%A1lis-auton%C3%B3mi%C3%A1%C3%A9rt.htm,
2017. december 15. [17:48] >>
2017. december 15. [20:37]
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] mh: A szerzett
kisebbségi jogok ne csorbuljanak. Magyar Szó, 2017. december 19 1., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3555/kozelet_politika/176078/A-szerzett-kisebbs%C3%A9gi-jogok-ne-csorbuljanak!.htm,
2017. december 19. [08:24]
[7] Megalázó és elfogadhatatlan. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/megalazo-es-elfogadhatatlan,
2017. december 8.
[8] Lásd a 2-es alatti írást.
[9] Boris Šuman:
Šta
donose izmene Zakona o nacionalnim savetima? http://www.rtv.rs/sr_lat/vojvodina/backa/sta-donose-izmene-zakona-o-nacionalnim-savetima_878378.html
2017. december 15.
[13:09; 22:53 |
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] mh: A szerzett kisebbségi jogok ne csorbuljanak. Magyar Szó, 2017.
december 19. 1.
[13] Uo.
[14] Az SZK Hivatalos Közlönye, 20/14. szám, 2014.
február 21., 36-64.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése