Hatalmas
felháborodást váltott ki a tartományi kormány azon döntése mi szerint a
tartomány hivatalos közlönyét ezentúl csak szerb nyelven és cirill
írásmóddal jelentetik meg teljes terjedelmében,
míg a többi hivatalosan használt nyelveken - magyar, horvát, ruszin,
román, szlovák- csak az “általános” részét fordítják ezekre a nyelvekre.
Ezzel megszüntettek egy majd 40-en éves hagyományt, és csorbították a
nemzeti közösségek alkotmányban is szavatolt nyelvhasználati (szerzett)
jogát.
Hogy
még döbbenetesebb legyen az egész, magát a határozatot a Tartományi
Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti
Közösségi titkár terjesztette be, aki egy olyan pártnak az alelnöke, és
egyben a tartományi kormány alelnöke, akik elvileg a kisebbségi jogok
megvalósításáért küzdenek. Az ülést meg annak a pártnak az elnöke
vezette aki állítólag szövetségben van a délvidéki magyarsággal, de nem
tartotta fontosnak kifejteni a véleményét jogcsorbításról van-e szó,
vagy csak a mi jogtolmácsolásunk a téves.
A
titkár úr a nyilvánvaló jogcsorbítást azzal indokolta, hogy a fordító
szolgálat nem tudja utolérni magát és ezért kell “lemondani” a hivatalos
lap teljes fordításáról.
Tartományi
képviselőnk Csonka Áron, hiába mutatott rá arra lehetőségre, hogy ezt a
tevékenységet külsősök alkalmazásával is meg lehet oldani, vagy akár
úgy is, hogy nem alkalmaznak boldog-boldogtalan pártkádert hanem valóban
oda vesznek fel embereket ahol ez szükséges: a fordítószolgálatba. Nem
hallgattak rá, nem volt meg a politikai akarat a rendes fordításhoz.
Ennek
kapcsán Tari István is fordult a Magyar Nemzeti Tanácshoz, megkérdezvén
annak elnökét Hajnal Jenőt mit kívánnak tenni ebben a kérdésben. Ha már
van hatáskörük, akkor teszteljük működik-e az. Vagy ez is csak egy
kirakat amit szépen mutogatunk az EU felé.
Válaszának
megérkezésével, azt kell mondanunk nem csalódtunk! Ugyanis, az MNT
elnöke beállt a mundérbecsületet védők közé és válaszában a tartományi hivatalos lap- teljes egészében- magyarra való fordítását “üres példája a nyelvi jogaink megvalósításának” nevezte.
Ezek
után mit is mondjunk? Ha az MNT elnöke és a pártjához tartozó
tisztségviselők így viszonyulnak a nyelvi jogaink megvalósításához,
megőrzéséhez akkor mit is várjunk el a polgároktól? Vagy ez már nem is
fontos? Csak a szerb koalíciós partner akarata?
VMDK PRESS
2017. december 7. [11:51]
Az MNT elnökének írásos válasza
Tari István kérdése és Hajnal Jenő válasza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése