Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (98.)
Január 23.
A kisebbségi
nyelvek védelme
– Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ET
PKGY) ülésén mutatták be a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és
támogatásával foglalkozó jelentést,[1] amely komoly hangsúlyt helyez az identitás
megőrzése szempontjából kiemelkedő fontossággal bíró oktatás kérdésére. Bár
jogi súlya nincs, a jelentést mérföldkőnek nevezték a magyar képviselők az
európai kisebbségi jogvédelem területén.
Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő, jelentéstevő
szerint a jelentés elfogadása kiemelkedő jelentőségű a határon túl élő
kisebbségek megsegítése szempontjából. Mint fogalmazott, a jelentés kitér az
anyanyelvű oktatás jelentőségére, a megfelelő tanárképzés megszervezésének
fontosságára, az anyanyelvi tankönyvek alkalmazásnak szükségességére, valamint
arra, hogy az államnyelvet hatékony módon sajátíthassák el a nyelvi kisebbségben
élő közösségek. Kiemelte annak fontosságát, hogy a különböző nyelvi és regionális
kisebbségek képviselői vegyenek részt a velük kapcsolatos döntések
meghozatalában mind az oktatás, a közigazgatási nyelvhasználat, a média,
valamint a kultúra területén.
A képviselő szerint a jelentés az
Európa Tanács valamennyi tagállamára vonatkozóan szakmai érvekkel alátámasztott
ajánlásokat[2] fogalmazott meg egyebek mellett a kisebbségek
jogainak és nyelvhasználatának elismerésére, valamint a kisebbségi nyelv
oktatásban történő használatának biztosítása érdekében.
A jelentés az Európa Tanács által
1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában
megfogalmazottakon túl is előremutató kezdeményeseket tartalmaz például az
on-line tartalmakra és az internetre vonatkozóan. Az egyezmény megszövegezése
óta bekövetkezett nagyléptékű technológiai fejlődésnek köszönhetően már új
eszközök állnak rendelkezésre az információk eljuttatására. Ezek szabályozása
során is fontos, hogy az államok és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok
tekintettel legyenek a regionális és kisebbségi nyelvekre – emelte ki a
képviselő.[3]
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes
elnöke, az esemény kapcsán nyilatkozva, arra mutatott rá, hogy „a jelentés
további normákat vezetett be a kisebbségek védelme érdekében, amelyek – a remények
szerint – az Európa Tanács 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek
Európai Kartájának részévé válnak. Ilyen például a helyi második hivatalos
nyelv bevezetése, amely a sűrűn lakott magyar településeken fontos előrelépés
lehet a kisebbségi nyelvhasználat elősegítésében”.[4]
Mivel a Regionális és Kisebbségi
Nyelvek Európai Kartája 2006. június 1-jétől Szerbiára nézve is hatályos,[5]
a most elfogadott normák (elő)segíthetik a magyar (kisebbségi) nyelv
helyzetének javulását is. Ha nem ilyen képviselőink lesznek, mint jelenleg…
A nyelvi sokféleség a közös
európai kulturális örökség része; ezen (nemzeti kisebbségi – B. A.) nyelvek
fejlődésének védelme és támogatása ezért alapvető európai érték – fogalmaz az
ET PKGY 2196 (2018) számú határozata.[6]
Január 23.
A VMSZ alelnöke az Európa Tanácsban
Kovács Elvira (Szentmihály, 1982), a VMSZ alelnöke, a párt köztársasági
parlamenti képviselője, Strasbourgban átvette az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlése esélyegyenlőségi és megkülönböztetés-mentességi bizottságának elnöki
tisztségét.[7]
A Magyar Szónak – vagyis pártja szócsövének – nyilatkozva, Kovács
elmondta, hogy „a néhány évvel ezelőtti reformok után a kisebbségi jogok, tehát
a hagyományos nemzeti kisebbségi jogok is ennek a bizottságnak a fennhatósága
alá kerültek”.[8] – Jómagam azt szeretném,
ha még nagyobb hangsúlyt fektetnénk ezekre a kérdésekre – mondta a képviselő
asszony. Lesz-e nekünk ebből bármi hasznunk?
Kovács megválasztásának még örülhetnénk is, hogy – a testület
elnökeként – az Európa Tanácsban lesz, aki kiáll a délvidéki magyarok
érdekeiért, ha nem lenne néhány zavaró körülmény is.
Szerbiának hét tagot számláló állandó küldöttsége van Strasbourgban. A
küldöttség vezetője a Szerb Haladó Párti (SNP/SZHP) Tomić Aleksandra. A tagok között van még a SZHP két másik tagja, a
Szerb Szocialista Párt (SPS), a Radikális Párt (SRS – az 1993-ban született
egyetemi hallgató Šešelj Aleksandar, a
csetnikvajda Vojislav Šešelj fia személyében),[9]
az Elég volt (Dosta je bilo) egy-egy tagja és Kovács Elvira a VMSZ képviselője[10]
(aki „valamiért” nem vette még
fel férje, Voislav Milosavljević nevét).[11]
Világos, hogy ilyen összetételben Kovács Elvira – még ha ilyen szándéka
lenne is – a küldöttségen belüli felhatalmazásokon és utasításokon kívül, éppen
semmit nem, vagy alig tehet valamit a vajdasági magyarok érdekében. Úgyszólván,
labdába sem rúghat. Azt kell képviselnie, amit (meg)mondanak neki.
Kovács 2007. közepétől – tehát tíz éven át folyamatosan – parlamenti
képviselő a Szerbiai Képviselőházban, valamint az Európa Tanács Parlamentáris
Közgyűlésének tagja. Az Európai integrációs bizottság elnökhelyettese,
frakcióvezető-helyettes, az Emberi-, kisebbségjogi és nemek közötti egyenjogúsággal
foglalkozó, valamint a Gyermekjogi bizottság tagja.[12]
Nincs tudomásom azonban arról, hogy ezekben a szerepekben Kovács valami
említésre méltót is lendített volna az itteni magyarok jogainak hatékonyabb
érvényesítése terén. Hacsak azt nem vegyük tekintetbe, hogy – több tisztséget
is egyszerre ellátva – nagyobb jövedelemre tett szert. Erről persze a
Magyar Szó már nem tartotta érdemesnek írni.
Január 24.
Magyar vagy szerb nyelven?
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségi tagja,
köztársasági képviselő, a Szerbiai RTV reggel híradójának nyilatkozott annak
kapcsán, hogy új törvénytervezet készül a nemzeti kisebbségek jogainak és
szabadságainak védelméről.
A javaslatban – sajtóhírek szerint – az is szerepel, hogy „azon
képviselők, akik olyan nemzeti kisebbséghez tartoznak, melyek lélekszáma
Szerbiában eléri a populáció 2 százalékát már az idén anyanyelvükön
szólalhatnak fel a képviselőházban”.[13]
A híradóban megkérdezett roma tisztségviselő pozitívan értékelte
javaslatot és elmondta, hogy a két roma nemzetiségű parlamenti képviselő élni
kíván vele.
Ezzel szemben Pásztor olyan értelemben nyilatkozott, hogy ő továbbra is
szerb nyelven fog felszólalni a képviselőházban, mivel „a fordítás soha nem
lehet olyan pontos, mint az eredeti”. Márpedig ezen a nyelven „jobban szót ért
a képviselőtársaival” – mondta.
A képviselő nem azt mondta, hogy a magyar, vagyis az anyanyelvén tudja
a legjobban kifejezni magát, hanem úgy tartja, számára a szerb nyelv a
kommunikációs nyelv. Nyilatkozatával rossz példát mutatott: hogyan nem kell
élni a törvény adta jogainkkal, lehetőségeinkkel. Nem csoda, ha megszüntetik
ezeket.
Pásztor Bálint – a kijelentéséből ítélve – nem ismeri a regionális és kisebbségi
nyelvek védelmére és támogatására vonatkozó európai elveket sem. Egyáltalán
kit, mit képvisel?
Január 26. [16:38]
Nem szándékozik lemondani?
Miután befejeződött a szigetelési munkálatok
első fázisa, Nyilas Mihály, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és
Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkár, a VMSZ elnökségi tagja, alkalmi műsor keretében adta át a
bácskossuthfalvai id. Kovács Gyula Általános Iskola főépületét.[14]
Ismereteim szerint, ez volt Nyilas első közszereplése 2017. december 28. óta, amikor Skoda Superb típusú szolgálati gépjárművével halálra gázolt Békovánál egy helyi lakost.[15]
A 021 Rádió értesülései szerint január 23-án kellett megérkeznie a szabadkai Alapfokú Ügyészségre annak a bűnvádi feljelentésnek, amely Nyilast „a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekménnyel terhelik, amiért egytől nyolc év börtönbüntetés róható ki”.[16]
Eddig nem akadtam olyan információra, hogy Nyilas a szerencsétlenségről nyilatkozott volna. A jelekből ítélve, nem szándékozik lemondani.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. január 28.
[1] Report. The protection and promotion of regional or minority languages in Europe. Doc. 14466, 09-01-2018 http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-DocDetails-en.asp?FileID=24280&lang=en
[2] The protection and promotion of regional or minority languages in Europe. Recommendation 2118 (2018) Provisional version. http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-en.asp?fileid=24412&lang=en
[3] ET-jelentés a kisebbségi nyelvek védelméről: mérföldkő az európai jogvédelemben. http://felvidek.ma/2018/01/et-jelentes-a-kisebbsegi-nyelvek-vedelmerol-merfoldko-az-europai-jogvedelemben/, 2018. január 26. Lásd még: Az Európa Tanács elfogadta a kisebbségi nyelvek védelmét szorgalmazó jelentést. (MTI) Magyar Szó, 2018. január 24. 3.
[4] Mérföldkő az európai jogvédelemben. Magyar
Szó, 2018. január 26. 3.
[5] Chart of signatures and ratifications of Treaty 148. https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/treaty/148/signatures?p_auth=nlx2KGoL, 2018. január 28.
[6] Resolution 2196 (2018) Provisional version. http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-EN.asp?fileid=24410&lang=en
[7] mh: Nagyobb figyelmet a nemzeti kisebbségi
jogoknak. Magyar Szó, 2018. január 25.4.
[8] Uo.
[9] Beta: Šešeljev sin Aleksandar postao poslanik u Skupštini Srbije [Šešelj fia Szerbia parlameneti képviselője lett]. http://rs.n1info.com/a329527/Vesti/Vesti/Seseljev-sin-Aleksandar-poslanik-u-Skupstini-Srbije.html
[11] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja? http://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, 2017. április 29.
[12] Kovács Elvira. http://www.vmsz.org.rs/politikus/kovacs-elvira-vmsz-alelnoke
[13] Új törvényjavaslattal rendezik a nemzeti
szimbólumok és jelképek használatát. Magyar Szó, 2018. január 19. 4.
[14] Komáromi Gizella: Bácskossuthfalva: Befejeződtek az iskola szigetelési munkálatai. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22131/Bacskossuthfalva-Befejezodtek-az-iskola-szigetelesi-munkalatai.html, 2018. január 26. [16:38]
[15] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése