Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
(94.)
December 21.
„Bezárta kapuit”
Ünnepséggel és alkalmi
beszédekkel zárta be szimbolikusan kapuit a Volt Jugoszlávia Nemzetközi
Büntetőtörvényszék (ICTY – International Criminal Tribunal for the Former
Yugoslavia), az ún. hágai törvényszék.
Huszonnégy éves fennállása alatt
161 személy ellen emeltek vádat, és 84 személyt ítéltek el. A törvényszék 10 800 napon ülésezett, 4650 tanút hallgatott ki és 2,5
millió lapnyi periratot „termelt”.[1] (Hogy mennyibe került, arról nincs adatom.)
A törvényszék ötletgazdájának Klaus
Kinkel német külügyminisztert tartják. Megalakítása a Biztonsági
Tanács 1993. május 25-én meghozott 827-es határozata alapján vált lehetségessé.
A törvényszéknek négy, a volt Jugoszlávia területén 1991 és 1995 között
elkövetett bűncselekményi kör felett volt hatásköre: a Genfi Egyezmények súlyos
megsértése, a háborús szokásjogok megsértése, népirtás és emberiesség elleni
bűncselekmények. A törvényszék kizárólag személyeket vonhatott felelősségre,
intézményeket és kormányokat nem.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
2010-ben elfogadott 1966-os határozatának értelmében az ICTY és a Ruandai Nemzetközi
Büntetőtörvényszék (ICTR – International Criminal Tribunal for the Rwanda)
jogutódja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékek Apparátusa (MICT – Mechanism for International Criminal Tribunals).
Központja Hágában van, de a tanzániai Arushában is van hivatala.
A MICT feladatairól egyelőre
annyit tudni, hogy hatáskörébe a nem jogerős ítéletekre benyújtott panaszok
tartoznak majd, és a megkegyelmezés lehetőségének felülbírálása azoknak az
elítélteknek az esetében, akik már letöltötték büntetésük kétharmadát. A MICT
elnöke az ICTY jelenlegi elnöke lesz, bírákat viszont csak szükség esetén
alkalmaz majd, állandó alkalmazású bírákat nem foglalkoztat.[2]
Serge Brammertz hágai főügyész „alapvetően elégedett a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) munkájával”.[3] A Večernje Novosti című belgrádi napilapnak adott december 27-i interjújában kijelentette: sajnálja, hogy az NT felmentett egyes horvát, koszovói és jugoszláv vádlottakat.[4]
Az ICTY 24 éves működésének értékelése a történészekre és a jogászokra vár. A délszláv háborúkban részes országoknak pedig folytatni kell az elkövetett bűncselekmények vizsgálatát, ami néhány évtizedig is eltarthat, hiszen mostanában is egykori katonákat fognak el háborús bűncselekmények miatt.
A háborús bűncselekmények nem évülnek el.
December 25.
Kiadták Erdoğan hóhérainak
Cevdet Ayaz
– Az Aleksandar Vučić elnök, Ana
Brnabić miniszterelnök és Ivica
Dačić (szocialista) külügyminiszter vezette szerbiai kormányzat úgy
döntött, hogy Cevdet Ayaz kurd
aktivistát, akit a törökországi diktatúra bírósága 15 év fegyházra ítélt,
kiadja Törökországnak, annak ellenére, hogy az ENSZ egyik szakosított
szervezete arra kérte a szerb kormányt, hogy ne tegye. A szerbiai igazságügyi
minisztérium azt állította, hogy túl későn kapta meg az ENSZ kínzás elleni
bizottságának a kérelmét, ami sajnos nem igaz, lásd itt.[5]
Az Emberi Jogok Belgrádi
Központja (BCHR) leszögezi, hogy Cevdet Ayazt már korábban is megkínozták
Törökországban a hatóságok, ráadásul menedékkérelmének vizsgálata még nem
zárult le, márpedig az illetékes szerv döntése előtt őt nem lenne szabad
kiutasítani Szerbiából a törvény szerint. A központ az európai emberi jogi
konvenció 3. cikkelyére, a nemzetközi menekültügyi konvenció 33. cikkelyére és
a Szerb Köztársaság menekültügyi törvényének 6. cikkelyére hivatkozik – ezeket
Cevdet Ayaz kitoloncolása mind súlyosan sérti – írja Tamás Gáspár Miklós.[6]
A szerb hatóságok december 25-én
adták ki Ayazt Törökországnak – közölte a B92.[7]
Sonja Biserko, a Szerbiai Emberi Jogok Helsinki Bizottságának elnöke
úgy véli, hogy „Szerbiának nem lett volna szabad kiadni Ayaz,
tekintettel arra, hogyan viszonyulnak Törökországban az emberi jogok iránt,
mivel nagyon valószínű, hogy nem lenne tisztességes tárgyalása”. Kiemelte, hogy
„komoly állam nem adhat ki embert, mielőtt nem ellenőrzi, hogyan fog
viszonyulni hozzá, annak az országnak a bírósága, amelyiknek kiadja”.[8]
Goran Miletić, a Nyugat-balkáni Polgári Jogvédők [Civil
Rights Defenders – Western Balkans] programigazgatója hangoztatta, hogy a szerb
Igazságügy-minisztérium döntése „több mint botrányos”.
– Ez azt mutatja, hogy a szerbiai hatalom nincs tudatában az emberi
jogok lehetséges megsértésének, amivel valamely személy szembe találhatja magát
a szerbiai kiadatás után. Másrészt, a szerbiai bíróságok és állami szervek nem
alkalmazzák a helyi törvényeket és a nemzetközi mércéket, amelyek kötelezik
őket. Ebben az esetben a mulasztások listája hosszú – hogy megértse az
eljárást, és hogy fordítója legyen, az ügyvéddel való kapcsolattartás az
eljárás minden szakaszában, stb. Végezetül sérült az ENSZ kínzás elleni
bizottságának döntése, amelytől a Szerbiai iránti következmények függenek. Az,
ami veszélyes, hogy Szerbia az ilyen döntésekkel közelebb kerül azokhoz az
országokhoz, amelyek megsértik az emberi jogokat, és amelyekből a polgárok
menekülnek a nemzeti, vallási, politikai vagy valamilyen más alapon való
üldözés miatt – hangoztatta Miletić.[9]
Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy Szerbia ezzel a döntésével is
megmutatta, hogy mennyire (nem) tartja tiszteletben az emberi jogokkal
kapcsolatos nemzetközi, de a belső jogból eredő kötelezettségeit. Fontosabbnak
bizonyult az Erdoğannal való jó viszony. Kell-e ezen csodálkozni, amikor az igazságügyi
körökben teljesen ismeretlen személy került a tárca miniszteri pozíciójába?
December 28.
„Pásztor
István nyomdokain”[10]
(Fotó: Gradsubotica.co.rs)[11]
Este fél nyolc körül Nyilas Mihály tartományi alelnök, a VMSZ elnökségi tagja, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár Skoda Superb típusú szolgálati gépjárművével halálra gázolt Békovánál egy helyi lakost.[12]
Időközben a szabadkai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett Nyilas Mihály ellen.[13]
Nyilas Mihály civilben
ügyvéd, 1999-ben ő volt a halálos gázolás miatt 10 hónap, három évre
felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Pásztor István, a VMSZ elnökének
ügyvédje.[14]
A VMSZ másnap reggel sajtóközlemény
adott ki:
„A Vajdasági Magyar Szövetség együttérzését fejezi ki a tegnap este
történt közúti balesetben életét vesztett gyalogos családjának.
Nyilas Mihály tartományi
kormányfő-helyettes, a VMSZ elnökségi tagja vezette a balesetet okozó
szolgálati autót. A párt várja a baleset körülményeinek tisztázását, a sajtóban
megjelent értelmezéseket nem kívánja kommentálni, azonban lényeges körülménynek
tartja azt, hogy Nyilas Mihály alkoholt nem fogyasztott, mert tisztában volt
azzal – miután gépkocsivezetőjének magánjellegű elfoglaltsága okán szabadnapot
adott –, hogy maga fogja vezetni a szolgálati autót - áll a párt
közleményében.” [15]
A VMSZ a közlemény elején egy
mondat erejéig igyekezett kifejezni együttérzését az elhunyt családja iránt,
viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy azonnal Nyilas védelmére
keljen:
A második mondta ugyanis már azt
sugallja, hogy a balesetet nem Nyilas Mihály, hanem „szolgálati autó” okozta. A
következő mondat pedig megállapítja, hogy Nyilas „alkoholt nem fogyasztott”.
Honnan tudja ezt a VMSZ? Ez fontos mozzanata lehet az eljárásnak, de csak a
szakértői vélemény lehet a mérvadó.
A DélHír portál helyen állapítja
meg, hogy „ha Nyilas nem is ivott, az még nem felmentő ok számára”.[16]
Nyilas közlekedési balesetének ugyanis erkölcsi vonatkozása is van. Az pedig,
hogy egy magas rangú köztisztviselő (ez esetben a tartományi kormány alelnöke)
végezheti-e a tisztségeit, amikor bűnvádi eljárást kezdeményeztek ellen?
Az ártatlanság vélelme mindenkit
megillet, így Nyilast is. Az esetnek azonban halálos áldozata van. Ilyenkor az
erkölcs azt követelné meg, hogy azonnal mondjon le minden funkciójáról. Nyilas
azonban eddig – ismereteim szerint – nem hallatta a szavát. (Ezt annak idején Pásztor Istvánnak is meg
kellett volna tenni, de még most se késő.)
Nincs szerencséje a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), de a délvidéki magyaroknak se a vezető politikusaival.
Erről a Magyar Mozgalom (MM) társelnökei a következőt írták az Orbán Viktorhoz címzett, 2017. december 15-i levelükben: „A vajdasági magyar közösségnek nincs közmegbecsülésnek örvendő politikai ereje és vezetője, akire felnézhetnének, akit tisztelhetnének, akiben megbízhatnának az itt élő magyar emberek”.[17]
A közvélemény most éberen
figyeli, vonatkoznak-e a jogszabályok és az erkölcs a tisztségviselőkre?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. január 2.
[1] P.E.: Lezárul egy korszak. Magyar Szó, 2017. december 22. 1. és 4. vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3559/kozelet/176232/Lez%C3%A1rul-egy-korszak.htm,
2017. december 22. [08:21] >> 2017. december 22. [20:52]
Lásd még Markovics Annamária: A hágai Nemzetközi Törvényszék a vihar kapujában. ecember 30. [7:46]
[2] P.E. írása, az 1-es jegyzetben.
[3] Serge Brammertz: Nem meglepő, hogy a legtöbb
hágai elítélt szerb volt.
[4] Uo.
[5] Press release on the case of Cevdet Ayaz. http://azil.rs/en/press-release-on-the-case-of-cevdet-ayaz/
[6] Tamás Gáspár Miklós: A szerb állam kiadja a
kurd aktivistát Erdoğan hóhérainak. https://merce.hu/2017/12/28/a-szerb-allam-kiadja-a-kurd-aktivistat-erdogan-hoherainak/,
2017. december 28. [19:19]
[7] Uprkos preporuci UN, Srbija izručila Kurda Turskoj [Szerbia az ENSZ ajánlása ellenére kiadta a kurdot Törökországnak]. https://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2017&mm=12&dd=26&nav_category=12&nav_id=1340326, 2017. December 26. [10:26]
[8] J. Diković: Skandalozna odluka Srbija da
isporuči Kurda [Szerbia botrányos döntése a kurd kiadásáról]. Danas, 2017.
december 27. 5. és (Ne)legalno izrućenje [(Nem)legális kiadatás]. Danas, 2017.
december 27. 9.
[9] J. Diković, a 8-as alatti jegyzetben.
[11] D.J.: A szabadkai
ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett Nyilas Mihály ellen. http://delhir.info/2017/12/31/szabadkai-ugyeszseg-bunvadi-eljarast-kezdemenyezett-nyilas-mihaly-ellen/,
2017. december 31.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Halálra gázolt egy embert Nyilas Mihály vajdasági
magyar politikus. (444.hu)
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10724.
2017. december 31.
[15] A VMSZ együtt érez a közúti balesetben életét vesztett gyalogos családjával
[17] Magyar Mozgalom: A
nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol,
2017. december 19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése