Mint ismeretes, a szerbek, a bunyevácok, a ruszinok, a szlovákok és más szláv nemzetek által létrehozott újvidéki Néptanács 99 évvel ezelőtt – 1918 november 25-én – kihirdette, hogy a Szerb Királysághoz csatolják, illetve ahogy ők mondják: “visszacsatolják” Bácskát, Bánátot, Szerémséget és Baranyát.
A szerb Nagy Nemzetgyűlés döntését 1920-ban a Trianoni békediktátum szentesítette.
Így került tehát a magyar föld, a Délvidék a Szerb Királysághoz.
Erre a határozatra 84 bunyevác küldött is rászavazott.
A Vajdasági Képviselőház alkotmányügyi
bizottságának tagjai: Slobodan Orlović, Zoran Vučević és Smiljana
Glamočanin Varga újabban kezdeményezik a tartomány egykori
népfelszabadító bizottsága 1945-en hozott dekrétumának a megszüntetését,
amely szerintük a bunyevácok horvátságba való beolvásztásáról szól.
Orlović úgy véli – amellett, hogy ez a dokumentum alkotmányellenes és emberi jogokat sértő – Szerbia
mindenképpen tartozik a bunyevácoknak a dekrétum érvénytelenítésével az
1918-as Nagy Nemzetgyűlésen való részvételük miatt.
A kezdeményezést Suzana Kujundžić
Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata előzte meg,
miszerint a bunyevácok már tíz éve kérik az assszimilációjukról szóló
okirat megszüntetését. Mint mondta, ezzel csak erkölcsi elégtételt
szeretnének elérni. Szavai szerint a Nagy Nemzetgyűlés ideje alatt több mint 100 ezer bunyevác élt ezen a területen, mára pedig hivatalosan 16 500-an maradtak.
Az igazsághoz tartozik viszont az is,
hogy elég sok bunyevác manapság szívesebben vallja magát horvátnak, sőt,
olyanok is akadnak, akik azt mondják magukról, hogy ők horvát
bunyevácok vagy bunyevác horvátok.
Tehát igencsak összetett kérdésről van szó, de ez az ő bajuk (amelyen azért egyes vélemények szerint a szerb hatalom is igyekszik profitálni).
Bennünk, magyarokban megmarad a Nagy Nemzetgyűlésen történt szavazás eredménye és annak következményei.
(Alapinformáció: rtv.rs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése