Eközben lassan, de biztosan önként megszüntetik a kultúra intézményeit, a falusi könyvtárakat.
Néhány
hónappal ezelőtt olvashattak beszámolót a Zombor város falvaiban
előállott helyzetről, a falusi könyvtárosok elbocsátásáról, a falusi
könyvtárak munkaidejének csökkentéséről. Újabb helyzet állt elő,
Őrszálláson hetek óta senki nem jelenik meg a könyvtárban.
Hetente kétszeri nyitvatartásira
redukálták a falusi könyvtárak munkaidejét. Ez a gyakorlatban azt
jelenti, hogy minden faluban hetente kétszer kinyitnak a Zombori Városi
Könyvtár könyvraktárai, mert megszűnt a fiókkönyvtári státuszuk,
mondhatni mozgó könyvtárrá váltak.
Nem
szabad elhallgatni azt a tényt, hogy a három magyar VMSZ-es képviselő
mindezeket a falusi leépítéseket szemrebbenés nélkül megszavazza a
városi képviselő testületben, a hatalmi többség részeként!
Néhány hete Őrszálláson, a város harmadik legnagyobb falujában tüntetést szerveztek a helyiek.
Az őrszállási HK Tanácsa a tüntetés óta
nem ült össze, így nem hozott e témával kapcsolatban határozatot. A
közeljövőben bejelentet tanácsgyűlésen napirendi pont kellene, hogy
legyen.
Érdemes
itt megemlíteni, hogy az őrszállási helyi közösség tanácsában mind a 9
tanácstag a Haladó Párt színeiben nyerte meg választásokat.
Kétséges, hogy az azonos elveket valló falusi vezetők ellent mondanának
a városi hatalomnak, ahol úgyszintén ők vannak hatalmon.
Az Újvidéki Televízió zombori tudósítója
által készített riportban megszólal Bogdan Trifunović könyvtárosok
szövetségének elnöke. Aki beszámolt arról, hogy Szerbia másik területein
is a racionalizáció nevében könyvtárakat vontak össze és szüntettek
meg.
Kiemelte, hogy törvény kötelezi a
könyvtárak meglétét, alapítását községi, városi szinteken. Ez azonban
ragozni is lehet, mint a közép-szerbiai Arilje községben, ahol a
racionalizáció címszó alatt összevonták a községi sport, turisztikai
szervezeteteket a könyvtárral!
Bogdan Trifunović 2016-ban Zomborban
járt, amikor a város döntést hozott a falusi fiókkönyvtárak
megszüntetéséről, a munkaidő csökkentésről és a tíz falusi könyvtáros
elbocsátásáról.
Támogatták a város azon javaslatát, hogy
minden faluban heti két alkalommal megjelenjen egy könyvtáros és néhány
órára kinyissa a könyvtárat.
Ahelyett, hogy a közigazgatásban és a
kommunális közvállalatokban építették volna le a létszámot, a falusi
fiókkönyvtárakon vágtak eret, mert tudták, erős a megosztottság, s
könnyebben lenyelik a falusiak ezt a békát, mintha ez a városban történt
volna. Esetlegesen elbocsátott könyvtárosnak, aki hű a hatalomhoz,
saját pecsenyéjét is sütögetheti tovább egy szerződéses munkakörben,
természetesen függő viszonyban.
Újabb tüntetéseket irányzott elő az őrszállási megmozdulás szervezője.
Addig a könyvtárosok szövetségének
elnöke reménykedik, hogy győz a józan ész és hisz a városi hatalom
kompromisszum-készségében, a probléma megoldásában.
A Zombor Városi Karlo Bijelicki Könyvtár
igazgatója, aki végig vitte a racionalizációt a tíz falusi könyvtáros
elbocsátásával, így a városi hatalom és városi közigazgatáson
segítkezve, terhet levéve a vállukról, néhány hete már nem tölti be az
igazgatói pozíciót. Lejárt a mandátuma és a helyére mást neveztek ki.
Tudomásul
kell venni, hogy Szerbiában ma, a kultúrintézmények közül a
legnépesebbek a könyvtárak, ebből van legtöbb. Változnak az idők, az
elektronikus média, az internet nagy változásokat hozott. Ma a
könyvtárak kultúresemények színterei. Elsődleges funkciójuk, a
könyvkölcsönzés ma már teljesen másodlagossá vált, de ez nem jelenti
azt, hogy be kellene zárni!
Ellenkezőleg, tovább kellene fejleszteni. Mondjuk a helyi könyvtáros a könyvkölcsönzésen túl a kultúréletet szervezné a falvakban.
Keszég Kornél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése