Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (105.)
Február 28.
Nyilvánosság nélkül a nyelvhasználatról?
Dr. Melanie Wagner vezetésével
Zomborban járt az Európa Tanács (ET) küldöttsége, hogy „a kisebbségi nyelvhasználatról
érdeklődjön, különös tekintettel a közigazgatásban, az iskolákban, a
közvállalatokban és a közintézményekben”.[1]
A látogatás
apropója az volt, hogy Szerbia megtette negyedik jelentését az Európa Tanácsnak
a Regionális és kisebbségi nyelvek európai kartája tiszteletben tartásáról,
amellyel kapcsolatban az ország számos kötelezettséget is vállalt.
Az ET képviselői
találkoztak a bunyevác, a magyar, a német és a horvát nemzeti tanács
képviselőivel, akik „vajdasági szinten ismertették a nyelvhasználat, az oktatás
és a tájékoztatás jelenlegi állapotát”.[2]
Az ET delegációja a zombori házigazdákkal
(Fotó: sombor.rs.)
A Magyar Nemzeti
Tanács (MNT) képviseletében Hajnal Jenő,
a tanács elnöke, Szlákó József, a
testület zombori tagja és Lulić Emil,
a tanács munkatársa „tájékoztatta a vendégeket az érintett témáknak a vajdasági
magyarságra kivetülő problémáiról, a privatizáció sajnálatos következményeiről
a tájékoztatásban”.[3]
Az MNT-t képviselők
„egyebek között fölvetették, hogy nagyon kevés a hivatalos fordító, és nem
hagyták szó nélkül a sajnálatos zombori eseményt, amikor a magyar könyvtárosok
munka nélkül maradtak a létszámleépítést előirányzó városi rendelet miatt”. [4]
– Az találkozóra a
sajtó nem kapott meghívást, de Szlákó elmondása szerint az MNT képviselői
nyíltan beszéltek a Karta tiszteletben tartásában fölmerülő problémákról” –
olvasható az idézett írásban.
A Regionális és kisebbségi
nyelvek európai kartájának 15. cikke alapján az aláíró államok kötelezettsége,
hogy időszakonként jelentést nyújtsanak be az ET főtitkárának, a Kartának
„megfelelően követett nyelvhasználati politikájukról” és a „rendelkezések
végrehajtására tett intézkedésekről”. A jelentéseket szakértői bizottság
vizsgálja meg.
Az MNT
küldöttségének részvételével kapcsolatban nem tudni, hogy erre a fontos
találkozóra készült-e írásos elemzés/felmérés a három említett témakörben, amit
az MNT-nek is meg kellett volna vitatni, vagy a részvevők csak a saját
álláspontjaikat/nézeteiket ismertették, úgymond improvizáltak?
Hajnal Jenőnek most
az lenne a kötelessége, hogy az MNT első következő ülésén írásban számoljon be
a Zomborban elhangzottakról és kérje ahhoz a testület jóváhagyását. Nem mindegy
ugyanis, hogy az ET – a küldöttség jelentése nyomán is – milyen „javaslatokat
fogalmaz meg a kisebbségi nyelvek szerbiai népszerűsítése javítására”.[5] (Itt jegyzem meg, hogy a Karta nem „a kisebbségi nyelvek
népszerűsítésének javításáról” szól, hanem a „nyelveknek, mint a kulturális
gazdaság kifejezésének az elismerését” alapította meg.)
Mit mondott Hajnal
Jenő Zomborban és az MNT mit tett/tesz „a Karta tiszteletben tartásában
felmerülő problémák” rendezése érdekében? Miért nem tárgyalt erről az MNT?
Hogyan lehetséges
az, hogy Hajnal a délvidéki magyarokat érintő fontos kérdésben, mint például a
nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv, a
nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, vagy Szerbiának a kisebbségi
nyelvhasználatról szóló jelentése, stb. rendre megkerüli a testületet?
Az Kartát aláíró
országokban „jogszerűen létesült testületek vagy egyesületek felhívhatják a szakértői
bizottság figyelmét az aláíró fél vállalt kötelezettségeit illető kérdésekre”
(16. cikk). Megtették-e ezt az MNT képviselői?
Miért nem lehet a
nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás problémáiról nyilvánosan – a sajtó
képviselői előtt is – beszélni, amikor ezek a nemzeti azonosság fontos
megnyilvánulásai?
Most kíváncsin
várjuk az ET-nek a jelentésről szóló vizsgálatát. Ebből megtudjuk, hogyan
képviselték Hajnal és társai a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit.
2018. március 1.
„Szerbiában
jobban bánnak a magyar kisebbséggel”…
A fideszes Szijjártó Péter
(a fotón), magyar külgazdasági és külügyminiszter a
Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti irodája
által szervezett konferencián a Nyugat-Balkán (ezen belül pedig Szerbia) uniós
csatlakozásának gazdasági vetületeiről beszélt.
– A miniszter által elmondottak ismét
bebizonyították, hogy a Fidesz-kormány politikájában nyoma sincs a (még
meglévő) külhoni magyarság politikai, nemzeti, de gazdasági érdekeinek nyomon
követéséről, felkarolásáról sem – írja a DélHír portál.[6]
Nincsen Szijjártó szavaiban semmi meglepő. Sok mindet lehet mondani
róla, csak azt nem, hogy nem következetes. Amióta a miniszteri pozícióba került
– ismereteim szerint – egyetlen alkalommal nem foglalkozott komolyan a
délvidéki/vajdasági magyarok sorsával/megoldatlan problémáival. Azzal, hogy helyzetünk
javítását bármivel is elősegítette volna.
Szijjártót
„sokkolta, amikor elolvasta az Európai Bizottság beszámolóját, amely 2025-re
jelezte reálisnak a csatlakozási folyamatban legjobban álló két állam,
Montenegró és Szerbia tagfelvételét”.[7] Visszautasította, hogy az uniós országok
bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatta, mondván, hogy „Szerbiában
jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós
tagállamokban”. Ez arra utal, hogy
Szijjártó nem tesz különbséget a „bánásmód” és a jogok
alkalmazása/érvényesítése között.
A magyar minisztert
úgy látszik nem érdekli, hogy Szerbia mit tesz a csatlakozás érdekében, hogy
teljesíti-e a tagfelvételi követelményeket, hanem csak az, hogy mielőbb
felvegyék az Unióba. Azt viszont teljesen szem elől téveszti, hogy a felvétel
után az Uniót a nemzeti kisebbségi kérdések és az itteni magyarok sorsa már nem
érdeklik.
Csak az április 8-án megtartásra kerülő országgyűlési választásoktól remélhetünk változást…
Március 3.
Milyen az anyanyelvű tájékoztatás Temerinben?
A polgárok
csoportja részéről alakított temerini Promóciós és Fejlesztési Központ (CEPRO)
a Szerbiai Független Újságírók Egyesületének és más nemkormányzati
szervezeteknek a közreműködésével az elmúlt év végén név nélküli (anonim)
felmérést készített a polgárok tájékozottságáról a községben. A felmérésben 354-en
vettek részt, fele-fele arányban internetes és közvetlen megkérdezés formájában
– tudjuk meg az erről szóló írásból.[8]
Az eredmények azt
mutatják, hogy a megkérdezettek 72 százaléka kíséri figyelemmel a községben
zajló eseményeket, 26 százaléka csak időnként, 2 százaléka nem. Mivel több
médiumot is meg lehetett jelölni, a megkérdezettek legtöbbje, 83 százaléka az
internetről tájékozódik, 42,3 százaléka újságokból, 6,3 százaléka a
hirdetőtáblákról, 4,5 százaléka a rádióból és a tévéből, 2 százalékuk pedig
sehonnan sem.
Temerin főutcája
– A megkérdezettek
44 százaléka gondolja, hogy a hatalmon levők korlátozzák a bíráló írások
megjelentetését a helyi médiában, 31 százaléka szerint csak részben, 22
százaléka nem tudja, és csak 3 százalék véli úgy, hogy nincs korlátozás. Arra a
kérdésre viszont, hogy mit hiányolnak a helyi médiából, a válaszadók 37
százaléka azt felelte, hogy mindent megtalál, ami érdekli, 34 százalék nem
tudott mit mondani, 29 százalék pedig mintegy száz különböző témát sorolt fel –
közli az idézett írás.
Az adatokból nem
lehet megállapítani, hogy a felmérésben milyen számban/arányban vettek részt,
vagy egyáltalán vettek-e részt magyar nemzetiségű polgárok. A cikkíró szerint is
„kérdéses, hogy a megkérdezettek mennyiben tükrözik a község nemzeti összetételét.
Ezért az eredményt mindenképpen fenntartással kell fogadni.”[9]
A felmérésből az sem
látszik, hogy a temerini polgárok milyen nyelven tájékozódnak? Tájékozódnak-e
az anyanyelvükön, milyen véleménnyel vannak a magyar nyelvű nyomtatott és
elektromos sajtóról? Ilyen szempontból a felmérés adós maradt. Ezt a mulasztást a jövőben mindenképpen pótolni
kell(ene).
BOZÓKI
Antal
Újvidék,
2018. március 18.
[1] JJ: A kisebbségi nyelvhasználatról Zomborban. Magyar Szó, 2018.
március 2. 6.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Magyar
külügyminiszter: „Szerbia a stabilitás pillére a Nyugat-Balkánon, jobban bánnak
a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamok”. http://delhir.info/2018/03/02/magyar-kulugyminiszter-szerbia-stabilitas-pillere-nyugat-balkanon-jobban-bannak-magyar-kisebbseggel-mint-szomszedos-unios-tagallamok/,
2018. március 2.
[7] Uo.
[8] G.B.: Honnan tájékozódnak a temeriniek? Magyar
Szó, 2018. március 3. 9., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3618/vajdasag_temerin/179493/Honnan-t%C3%A1j%C3%A9koz%C3%B3dnak-a-temeriniek.htm,
2018. március 4. [09:49]
[9] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése