2018. április 26., csütörtök

„Mi vagyunk a többség!”


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (112.)

Április 14-21.
„Mi vagyunk a többség!”

Százezres tömeg állt ki április 14-én a demokráciáért Budapesten. Este fél kilenckor, a Himnusz és az Örömóda lejátszásával véget ért ugyan a hivatalos program, de a tömeg tovább skandálta: „Mi vagyunk a többség!”[1]

Eközben a kormányoldali lapok arról írnak, hogy „őrjöngnek Soros hívei, feldúlnák a várost”, illetve: „a rendőrség felkészült az anarchista provokációra.” Nos, őrjöngésről, városdúlásról szó sem volt.
A szervezők a választás szavazatainak újraszámolását, tisztességes választást és új választási törvényt, valamint gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát követeltek.[2]

Április 21-én „újra tízezrek a budapesti utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak”.[3] Bár kevesebben voltak, mint egy héttel korábban, az újabb budapesti tüntetés a résztvevők szerint mégis jobban sikerült az előzőnél. Márki-Zay Péter[4] volt az este sztárja, szónoklata programbeszédnek is beillett. Azt mondta, nem biztos, hogy négy évet kell várni a rendszer bukására, és nem marad el az elszámoltatás sem, majd harcot hirdetett az ellenzékbe beépített ügynökök és a megfélemlítés ellen.[5]

A tüntetésen lejátszották a Wellhello együttes egyik számát, miután a közmédia letiltotta az együttest. A 444 kiszúrta, hogy a Petőfi Rádió újra játszik Wellhellót, ezt tehát már elérte a tömeg.[6]

Május 8-ra újabb tüntetést jelentettek be a „senkik forradalmát” szervezők.[7]
A budapesti demonstrációk után kormányellenes tüntetést tartottak több városban is: Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron és (előzőleg, április 20-án) Szegeden is.[8]
Bebizonyosodott, hogy a kétharmad nem túl szerencsés az ország irányításához. „Vesszen a kétharmad!” – hangzott el egyebek között az április 14-i budapesti tüntetésen.
Nem lehet még csak megjósolni sem, hogyan végződnek a tüntetések. Lehetséges, hogy a tüntetők kifulladnak, de az is, hogy nem.  Egy dolog azonban biztosnak látszik, Magyarország és a Fidesz kormányzása többé nem lesz olyan, mint az április 8-i választások előtt. Az ország, sajnos, politikailag erősen megosztott.
A választási rendszer furcsaságai közé tartozik az is, hogy az országos listákon a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt a voksok 48,51 százalékát szerezte meg az országgyűlési választáson. (A szavazópolgárok 68,13 százaléka adta le voksát.)[9] Ezzel 133 képviselői helyet szerzett (a 199-ből),[10] vagyis újra kétharmada van a magyar országgyűlésben.
A politikusok általában elfelejtik Petőfi Sándor Föltámadott a tenger c. versének tanulságát:
„Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”


Április 16.
A hivatalos nyelvhasználat támogatása
A tartományi költségvetés 9,5 millió dinárral támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány területén működő nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatát. A 83 nyertes pályázóval Igor Mirović tartományi kormányfő és Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár jelenlétében írták alá a szerződéseket.
Igor Mirović tartományi kormányfő köszöntőbeszédében kifejtette, a tartományi kormány egyik legfontosabb prioritása a nemzeti közösségek nyelvhasználatának támogatása. „A tartományi titkárság külön figyelemmel, energiával és mindenekelőtt pénzügyi támogatással járul hozzá a nemzeti közösségek nyelvhasználatához. Ezek a mi értékeink és ezt én a tartományi kormány programjában, ami szigorúan és méltóságteljesen tiszteletben tartja mindezt, úgy határoztam meg, mint az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb prioritást”.
Nyilas Mihály elmondta, elsősorban a különböző többnyelvű táblák elhelyezését támogatták. „Helyi közösségek, önkormányzatok, intézmények pályáztak eredményesen, de ugyanúgy többnyelvű publikációk, űrlapok kidolgozására is pályáztak számos helyről”, mondta Nyilas.[11]

Igor Mirović tartományi kormányfő köszönti az egybegyűlteket
Fotó: Ternovácz Fanni

A tartományi kormánynak kötelessége (a belföldi jogszabályok, de Szerbia nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségei alapján is), hogy támogassa a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. Ez a támogatás, tehát, Nem az Igor Mirović (Kruševac,1968, korábban a Szerb Radikális Párt – SRS kádere)[12] vezette Szerb Haladópárti (SNS) tartományi kormány valamiféle kisebbségbarát politikájának az eredménye. Eközben készül „a hivatalos nyelvhasználatról szóló új törvény, amelynek fő célja, hogy a cirill betűs, mint ’alapvető’ írásmódot kiterjessze a hivatalos használat teljes területére (az oktatási intézményekre, a sajtóra, a gazdasági vállalatokra és a közintézmények minden formájára), a latin betűs, mint ’segéd’ írásmódnak pedig vissza kellene húzódnia minden területről és gyakorlatilag a magánhasználatra szűkülne”.[13]
Hogy a 9,5 millió dinár sok-e vagy kevés, és hogy eljutott-e mindenhová, ahol biztosítani kell(ene) a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatát, arról csak a mindennapi gyakorlat részletes elemzése után lehetne értekezni. Ilyen elemzésről viszont huzamosabb ideje nem hallottam. Az összegeket azoknak adják, akik részt vesznek a pályázaton. Ez részben lehet jó, de lehetővé teszi például azt is, hogy azok részesülnek támogatásban, akik jobban értesültek, vagy „közelebb ülnek a tűzhöz”, nem pedig azok az önkormányzatok, szervezetek, stb., ahol esetleg nagyobb szükség lenne rá.


Április 16.
„Győztünk!”[14]
–  Sokszor a feladás szélén állva, két és fél évig tartó peres küzdelmet követően, három év törvényszegés, sok megaláztatás és igazságtalanság után egy nagyon kacifántos peres eljárás végére tehettünk ma pontot.
Jogerős: az újvidéki Jogtudományi Karnak az idei évtől magyar nyelvű felvételi vizsgát is kell szerveznie. Partnereinkkel közösen elértük, hogy Vajdaságban minden egyetemi karon legyen magyar nyelven és a többi nemzeti kisebbség nyelvén is felvételi vizsga, a törvénnyel összhangban.
Győzött az összefogás, diadalmaskodott a józan ész! Egy magyar diákszervezet kivívta az igazságot a Jogtudományi Karral szemben – közölte a Vajdasági Magyar Diákszövetség – VaMaDiSz a Facebookon.[15]
– Nagyon sokan támadtak bennünket. Az első vesztes ítélet után személy szerint engemet támadtak leginkább. Olyanok, akik egyébként az ügy megoldása érdekében semmit sem tettek. Ekkor Bozóki Antal is bírált egy cikkben, miszerint jól választottam-e meg a partnereimet. Az ügy kimeneteléért engemet hibáztatott.  Akkor sem értettem és ma sem értem, hogy miért tette ezt, hiszen mi egy olyan ügyet vállaltunk be, ami tőlünk sokszorta nagyobb szervezeteknek, intézményeknek is nagy falatot jelentett volna – nyilatkozta Sóti Attila a Jó reggelt Vajdaság című, magát véleményportálnak nevező honlapnak.[16]

Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke a Jogi Kar előtt

A pert állandó figyelemmel és aggodalommal kísértem, ami – a két elutasító ítélet után – nem volt alaptalan. A Vesztésre áll a VaMaDiSz – Jól választotta-e meg Sóti Attila a partnereit? című, 2017. május 21-i írásomban, amire Sóti utal, elemezni próbáltam – a sokéves ügyvédi tapasztalatom alapján – az üggyel kapcsolatban közreadott „rendkívüli nyilatkozatát”, és azt, hogy milyen kedvezőtlen következményei lehetnek a közösségre nézve az esetleges elutasító ítéletnek.[17] Most ezt sérelmezi szükségtelenül, habár a per ideje alatt már "a feladás szélén állt".

Az említett írásban kérdeztem – egyebek között –, miért hallgatott Sóti a 2017. április 13-án hozott (elutasító) ítéletről május 19-ig, vagyis több mint egy hónapon át, éppen a Szerbiáról szóló országjelentés megvitatása idején az Európai Parlamentben? Miért a magyarországi médiából szerezhettünk tudomást az elutasító ítéletről? Miért nem hallatta hangját a perről az MNT és VMSZ? Feltettem azt a kérdést is, hogy „Sóti miért a bírósági pert választotta és miért nem a közigazgatási eljárást”, ami egyszerűbb és gyorsabb? Az ilyen eljárás során éppen Nyilas Mihálynak kellett volna eljárni, aki nem intézkedett a magyar diákok anyanyelvi felvételizésének biztosítás érdekében az újvidéki Jogtudományi Karon. Vagy Nyilas nem kívánt összetűzésbe kerülni pártja koalíciós partnerével? Ezért volt szükség a perre? Sóti most Nyilast mégis úgy említi, mint „akinek a segítsége nélkül nem sikerült volna végigvinni a per”.[18] Csak épen nem tudni, hogy ez a „segítség” miből állt. Ilyen összefüggésben most is teljesen jogosnak tartom a VaMaDiSz partnereire vonatkozó kérdést.

Sótinak egy dologban viszont igaza van: Valóban „semmit sem tettem az ügy megoldása érdekében”, de erre – a hatalmi pozícióban lévők „támogatása” mellet – sem igény, sem lehetőség nem volt, de nem is az én tisztem volt.

Szerencsére pert nyert a Diákszövetség, amelyben a bíróság kimondta, hogy a Jogi Kar „2015-ben, 2016-ban és 2017-ben, a hatályos törvényekkel ellentétben, nemzeti alapon diszkriminálta a magyar ajkú jelentkezőket!”[19] Ez a per egyúttal precedens értékű is, olyan értelemben is, hogy a nemzeti kisebbségi jogsérelmek ellen érdemes és szükséges is jogi eszközökhöz/eljárásokhoz folyamodni. Erre a Délvidéken/a Vajdaságban eddig nemigen volt példa. Ebből pedig az is következik, hogy a magyar ügyvédi irodáknak is fel kell készülni a jogvédelemre, a nemzeti kisebbségi jogokért való közdelemre. 

Most a Jogi Kar lépése következik. Nem kell azonban továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták a rektor által vezetett dékáni értekezleten”.[20] 

A Sóti április 17-én – Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt", "de csak a portásfülkéig engedték”[21]…

És még valami: Aki (lásd Sóti) a „továbblépését mindenképpen közéleti vonalon tudja elképzelni”,[22] annak, sajnos, a bírálatokra is fel kell készülnie.


Április 21.
Háttéri alkudozás?
Ellentétes hírek vannak a nemzeti tanácsi törvény módosításáról.
– Az utolsó simításokat végzik az illetékesek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetének munkaváltozatán – közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lapja.[23]  
A terjedelmes (több mint egész oldalas) írás célja talán a közvélemény felkészítése arra, hogy a módosításokkal „a kultúra és a tájékoztatás területén veszítheti a magyar közösség a legtöbbet”.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke arra is rámutatott, hogy a két említett területen „tetten érhető a magyar közösség szerzett jogainak csorbulása”. Ugyanakkor Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter „a lapnak nyilatkozva aláhúzta: a szerzett jogok nem csorbulhatnak és nem is fognak csorbulni”.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos „konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek”.[24]
A mostani tervezet kidolgozásában részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, de Csonka szerint semmilyen előrelépést nem sikerült elérniük.
„A nemzeti tanácsokat kivették abból az állami apparátusból, a közigazgatási részből, s gyakorlatilag az egész nemzeti tanácsok intézményét, mint egy civil szervezetet kezelnek, amelynek itt-ott állami feladatokat is szánnak” – mondta Csonka, aki arra is kitért, hogy Pásztor Bálint a Vajdasági Televízió Napjaink című műsorában azt mondta, hogy csak a Vajdasági Magyar Szövetség tesz valamit, hogy a törvénytervezetet ne ebben a formában kerüljön a képviselők elé. A VMDK elnöke felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita kerekedjen.[25]
A magyar közösségben és az MNT-ben is mindeddig elmaradt a vita a nemzeti tanácsi törvény módosításairól. Hajnal és Nyilas kerülték az ezzel kapcsolatos testületi és közösségi disputát, kisajátítva maguknak a törvénymódosításokkal kapcsolatos állásfoglalást. Ez ellentétben van a demokrácia alapvető elveivel. Ugyanakkor kettejükre hárítja a teljes felelősséget a magyar közösség esetleges jogainak csorbításáért.
Elképzelhető, hogy a VMSZ (illetve a tisztségviselői) valamiféle tárgyalásokat folytatnak a háttérben a miniszterrel, amire Csonka is utalt. Ez csak növeli a hatalommal való tárgyalásokban részes magyarok felelősségét.
A szerb alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdése szerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.
A magyar közösség számára nem megfelelő törvényi megoldások elfogadása esetére a szerb parlamentben, fel kell készülni azoknak az alkotmánybíróság, a nemzetközi szervezetek és intézmények elé terjesztésére is… 

 

Április 23.

Deli contra Macron
– Komolyan veszélyezteti az Európai Unió szavahihetőségét Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kijelentése, miszerint addig nem lehet a bővítéssel foglalkozni, amíg az Európai Unió belső reformjai be nem fejeződtek” – hívta fel a figyelmet Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő a 2018-as nyugat-balkáni országjelentések bemutatása során az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén – olvasható Deli Honlapján.[26]
 
Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője

,,Olvasva a nyugat-balkáni médiában megjelent csalódott véleményeket és a régió politikusainak reakcióit, kijelenthetem: komoly visszalépést jelent a bővítési politikában Macron francia elnök állítása, mely az EP múlt heti plenáris ülésén hangzott el. Macron elnök úr nincs tekintettel az Európai Bizottság erőfeszítéseire, a bolgár elnökség igyekezetére, sem pedig egyes tagállamok és az Európai Parlament elkötelezettségére a bővítés mellett. Figyelmen kívül hagyja továbbá azt a tényt, hogy a régiónak politikai stabilitására van szüksége, ami elengedhetetlen feltétele Európa biztonságnak is” – mondta el felszólalásában a néppárti politikus
,,Az elhangzott kijelentés hatalmas károkat okozott, jelentősen veszélyezteti az Európai Unió hitelességet és szavahihetőségét a tagjelölt országok polgárai és politikusai körében. Magyarország kormányának következetes politikájával összhangban a Fidesz-KDNP EP-delegációja továbbra is határozottan kiáll az Unió nyugat-balkáni bővítése mellett” – tette hozzá Deli Andor.
A Délvidékről érkezett jól fizetett politikusként Deli Szerbiától nem az uniós csatlakozási feltételek maradék nélküli teljesítését, az itteni magyarság helyzetének javítását követeli, az EU-ban meghatározott tagfelvételi kritériumokkal összhangban, hanem – bizonyára Fideszes utasításra – feltétel nélküli EU-csatlakozását támogatja. Ez viszont nem  az itteni magyarok helyzetének javítását szolgálja. Kit is képvisel egyáltalán Deli?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. április 26.

[1] D.J.: Százezres tömeg állt ki a demokráciáért, jövő szombaton újabb demonstráció lesz. http://delhir.info/2018/04/14/szazezres-tomeg-tuntetett-demokraciaert-jovo-szombaton-ujabb-demonstracio-lesz/, 2018. április 14, és D. J.: Budapest: Több tízezren tüntetnek Orbán kormánya ellen. http://delhir.info/2018/04/14/budapest-tobb-tizezren-tuntetnek-az-orban-fele-kormany-ellen/, 2018. április 14. és Új választásért és ellenzéki összefogásért demonstráltak Budapesten. (MTI)
https://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/18621/Uj-valasztasert-es-ellenzeki-osszefogasert-demonstraltak-Budapesten.html, 2018. Április 14. [ 21:19]
[2] Uo.

[3] Újra tízezrek a budapesti utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak. http://hvg.hu/itthon/20180422_Ujra_tizezrek_a_budapesti_utcakon__Orban_ellen_es_egy_uj_ellenzekert_vonultak_az_emberek, 2018. április 22. [0:23]

[4] Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely,[2] 1972. május 9. –) villamosmérnök, közgazdász, marketingszakember, politikus és történész, 2018 óta Hódmezővásárhely polgármestere, https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rki-Zay_P%C3%A9ter

[6] A szombati tüntetés első sikere: újra megy Wellhello a Petőfi Rádióban. http://hvg.hu/kultura/20180422_A_szombati_tuntetes_elso_sikere_ujra_megy_Wellhello_a_Petofi_Radioban, 2018. április 22. [12:03]

[7] Két hét múlva újra tüntetnek a kormány ellen. http://hvg.hu/itthon/20180421_ket_het_mulva_ujra_tuntetnek_a_kormany_ellen, 2018. április 21. [21:11]

[8] Herczeg Márk: Több városban is tüntettek a kormány ellen. https://444.hu/2018/04/22/tobb-varosban-is-tuntettek-a-kormany-ellen, 2018. április 22. [20:37]

[9] A szavazatok mintegy 50 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szavazatok-mintegy-50-szazalekat-szerezte-meg-fidesz-kdnp, 2018. április 9. [7:20]

[10]  Választás 2018: itt vannak az eredmények – Ki mit szerzett meg, hogy néz ki ezután a pártok listája. A 199 országgyűlési képviselő megoszlása a Parlamentben. http://www.blikk.hu/aktualis/politika/valasztas-2018-eredmenyek-vegeredmeny-parlament-partok-gyoztes-vesztes/sdq8svm, 2018. április 9. [10:59]
[11] Ternovácz Fanni: Újvidék: Tartományi támogatás a nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatához.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22361/Ujvidek-Tartomanyi-tamogatas-a-nemzeti-kozossegek-hivatalos-nyelvhasznalatahoz.html, 2018. április 16. [15:20]. Lásd még lau: Közös értéket képviselünk. Magyar Szó, 2018. április 17. 1. és 5.
[13] Marjana M. Stevanović: Priče o ugroženosti ćirilice služe da prikriju veliki broj nepismenih [A cirill betű veszélyeztetéséről szóló mesék a nagyszámú írástudatlan elrejtésére szolgálnak]. Danas, 2018. április 10. 11.
[15] Uo.

[16] Erdődi Edvina: Dávid és Góliát, meg ami mögötte van. http://www.joreggeltvajdasag.com/interju/david-es-goliat-meg-ami-mogotte-van

[18] „Partnerként tekintünk a Jogtudományi Karra”. Magyar Szó, 2018. április 21. 12.
[19] Uo. Lásd még: N1: A jogi karnak magyarul is meg kell szerveznie a felvételit. Magyar Szó, 2018. április 17. 8.; R. D.: Obavezujuća presuda za pravni fakultet u Novom Sadu. Danas, 2017. április 20. 18.;
U. Z.: Jogerős!!! Az újvidéki Jogi Kar diszkriminatív bánásmódban részesítette a magyar ajkú jelentkezőket! http://delhir.info/2018/04/16/jogeros-az-ujvideki-jogi-kar-diszkriminativ-banasmodban-reszesitette-magyar-ajku-jelentkezoket/ és Bírósági ítélet: Az újvidéki Jogi Kar szervezze meg a felvételit magyarul is. (Beta) https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22362/Birosagi-itelet-Az-ujvideki-Jogi-Kar-szervezze-meg-a-felvetelit-magyarul-is.html, 2018. április 16. [16:20]
[21] https://www.facebook.com/VaMaDisz/, 2018. április 17 [12:08]
[22] Lásd a 16-os alatti nyilatkozatot.
[23] Pesevszky Evelin: Birkózás a szerzett jogokért. Magyar Szó 2018. április 21. 1. és 4. 

[24] Miről tárgyal a VMSZ a miniszterrel?Szabad Magyar Szó,

https://szabadmagyarszo.com/2018/04/13/nemzeti-tanacsok-torvenytervezet-mirol-targyal-a-vmsz-a-miniszterrel/, 2018. április 13. [19:50]. Lásd még: P. E. Hamarosan nemzeti tanácsi törvény. Magyar Szó, 2018. április 17. 4.

[25] Uo.

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)