Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (109.)
Március
20.
„Többség,
de mégis kisebbségben”
Megjelent
a Danas c. belgrádi napilap Minority News [Kisebbségi Hírek] c. külön
mellékletének újabb (3.) száma, amelyet a Migrációkutató Központtal közösen
készített. Az – ez úttal – (párhuzamos) szlovák nyelvű írásokat tartalmazó
mellékletet a bolgár külügyminisztérium támogatta.[1]
A
lap azon kevés szerbiai újság közé tartozik, amely különböző témákkal külön
mellékletben foglalkozik. Ilyen (időszaki)
melléklet közöl például a Suočavanje[2] [Sembesítés] címmel is, amely a délszláv háborús
bűnökről és az ezzel kapcsolatos perekről cikkezik.
Az
(újság)melléklet nagyon alkalmas és népszerű módja az olvasók részletesebb
tájékoztatásának valamely társadalmi, gazdasági, politikai, művelődés stb.
kérdésről. A Családi Kör hetilapban és a Magyar Szóban is voltak ilyen
mellékletek, amelyek közül jó néhányat magam is készítettem. Ez a gyakorlat
sajnos megszakadt.
Ez
a kis kitérő után lássuk, mit tartalmaz a Minorit News legújabb vezércikke?
A
„Többség, de mégis kisebbségben” c. írás[3] főleg azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy „a
nemzeti kisebbségekhez tartozók milyen mértékben élnek a jogaikkal”.
A
szerző szerint „mégis azt lehet mondani, hogy a polgárok elegendő mértékben
tájékozottak a jogaikról, de egyeseknél az anyanyelvű dokumentumok igénylésekor
még mindig fennáll a gyanú vagy a félelem bizonyos formája”.
A
cikkből megtudjuk, hogy a Tartományi Polgári Jogvédő által szervezett egyik
utóbbi ülésen[4] elhangzott, miszerint „a szakértők és a kisebbségi
önkormányzatok képviselői rámutattak, hogy – Vajdaság Autonóm Tartomány és az
egyes helyi önkormányzatok szervei kivételével – nem viselnek gondot a nemzeti
kisebbségek megfelelő képviseletéről a közszolgálati szervekben”.
–
Igen, egyes helyi önkormányzatok tekintettel vannak arra, hogy mennyi nemzeti
kisebbségit foglalkoztatnak, míg más önkormányzatokban annak a tények se
nincsen jelentős szerepe, hogy a kisebbségiek vannak többségben. Például
Antalfalva (Kovačica) és Petrőc (Bački
Petrovac) községekben, ahol a többséget a szlovák nemzeti
kisebbség képezi, a község első emberének tisztségét szerb nemzetiségű lája el.
Semmivel nem más a helyzet egyes (vajdasági – B. A.) községekben sem, ahol a
kisebbségiek vannak többségben, vagy ugyanannyian vannak (mint a többségi
nemzethez tartozók – B. A.) – olvasható a Minority News írásában.
A
szerző végül felteszi a kérdést: „A nemzeti kisebbségek képviselete az említett
tisztségeken miért nem egyenlő az ország minden részében és miért van jelen a
nemzeti kisebbségek iránt nyílt megkülönböztetés? A választ a kérdésre nem-e a
helyi önkormányzatok képviselőinél, vagy a vezető politikai pártoknál kellene megkeresni?
Vagy éppen a nemzeti kisebbségek képviselőinél, mert ezt a helyzetet, egyrészt,
a kisebbségnek a többség által való nem elegendő méltányolásaként lehet
felfogni, másrészt pedig érdektelenség vagy nem elegendő motivációként az évek
óta emlegetett jogokért való kitartásban” – olvasható a befejező részben.
A
nemzeti kisebbségek részarányos képviselete az élet minden területén, így a
hatósági szervekben is az egyenrangúság egyik követelménye. Az írásból is
kitűnik azonban, hogy még a többségében nemzeti kisebbségű lakosságú – ez
esetben szlovákok lakta – községekben sem az ott élő kisebbség adja a helyi
önkormányzat vezetőjét. Vagy a nemzeti kisebbségekhez tartozók sehol nem
lehetnek vezető tisztségben? Hiába a többség (a lakosságban), mégis kisebbségben
vannak (a hivatalokban). Nem-e az a tézis cseng ki ebből, hogy „a szerbek sehol
nem lehetnek kisebbségben”?
A
Tartományi Ombudsman 2017. évi jelentéséből[5] – az írással ellentétben – megtudjuk, hogy még Vajdaság
Autonóm Tartomány szervei sem viselnek gondot „a nemzeti kisebbségek megfelelő
képviseletéről a közszolgálati szervekben”.
A
tartományi szervekben ugyanis a szerb nemzetiségűek száma (73%) meghaladja a lakosságban
való részvételüket (66,76%). Ugyanez a helyzet a Ruszinok (1,3% és 0,7%) és a
montenegróiak esetében is (2,0% és 1,15%). Az alulképviseltség a magyarok
esetében a legnagyobb (5,05% és 13%), következnek a romák (0,4% és 2,19%), majd
a szlovákok (1,4% és 2,6%), a Horvátok 1,9% és 2,43% és a románok (0,9 és
1,32%).[6] (Az Ombudsman 2015. évi jelentése szerint, a tartományi
szervekben a foglalkoztatottak 6,14%-a volt magyar.[7] Ez azt jelenti, hogy a „részarányos foglalkoztatás”
a gyakorlatban nem, hogy nem valósul meg, hanem folyamatosan rosszabbodik.)
Most
már csak az a kérdés, hogy a Tartományi Ombudsman hol közölt téves adatokat, az
említett összejövetelen van a 2017. évi jelentésében?
A
Danas napilap kezdeményezése/projektuma mindenképpen támogatást érdemel. A
továbbiakban azonban Minority News-nak nem csak a hivatalos szervek és
tisztségviselők álláspontjait kellene közvetíteni az olvasóhoz, mint a
legutóbbi számban. Nyitni kellene az irányba is, hogy a nemzeti kisebbségi
jogok hogyan valósulnak meg, illetve hogyan nem érvényesülnek a mindennapi
gyakorlatban.
Március
23.
2017-ben az emberi jogok szerbiai állapotát a
nyilvános párbeszéd hiánya, a médiaszabadságok elfojtása, a bírálatok
ignorálása és a vélemények ütköztetésének kerülése jellemzi – derül ki a Médiaközpontban
bemutatott Belgrádi Emberi Jogi Központ (BCHR) jelentéséből.[9]
Vesna
Petrović, a Központ programigazgatója a jelentés bemutatásakor hangoztatta, hogy
„a párbeszéd hiányát kíméletlen támadások követik mindenki ellen, aki más
véleményt merészel elmondani, s ez a társadalomban nem jó légkört teremt”.
– A független intézmények elleni álláspontok tanúi
vagyunk, amiről ezen intézmények vezetőinek jelölésének és választásának módja
beszél, mondta Petrović, emlékeztetve, hogy ebben az évben esedékes a közérdekű
információk új biztosának választása, és hogy fontos lesz megvédeni ezt az
intézményt a politika befolyásától.
Az igazságügy helyzetét kommentálva, Ana Trkulja a Központ munkatársa
elmondta, hogy az igazságügy függetlensége jelentősen megnehezült a többi
hatalmi szervtől való pénzügyi függőség miatt.
– Azon kívül, hogy a(z Európai uniós csatlakozási – B.
A.) tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatos tevékenységek többsége késik, a
Népképviselőház 2016 közepétől halogatja a költségvetés eszközök átvitelét az
igazságügyi tanácsokra. Aggodalmat kelt, hogy ez mellett a bírákról olyan
törvényt hoz, amely lehetővé teszi ezekre a végrehajtó hatalom nagyobb
befolyását, hangoztatta Trkulja.
Ivan
Protić újságíró rámutatott, hogy az újságírók és a médiumok közé, amelyek az
emberi jogok védelmezői kellene, hogy legyenek, olyanokat is besorolnak,
amelyek sértik az emberi jogokat és PR (public relations/közkapcsolati – B. A.)
tevékenységet folytatnak a hatalom érdekében.
– Az emberi jogok védelmezőinek munkája néhány
hivatásos médiumra hárul, amelynek nem erősek és nagyok, és a hatalom mind
nagyobb nyomása alatt vannak, hogy PR újságírással, illetve agitprop
tevékenységgel foglalkozzanak, mutatott rá Protić.[10]
Az
Emberi jogok Szerbiában kiadvány fedőlapja
BCHR pártoktól független, nem politikai és nem profit
irányultságú polgári egyesület, amely az emberi jogok elméletének es
gyakorlatának előmozdításával foglalkozik. 1995-ben alakult és mostanáig az
egyik legjelentősebb szerbiai nem kormányzati szervé fejlődött.
Ha valamit fel lehet róni a 2017. évi (377 oldal terjedelmű) jelentésének,
akkor azt, hogy ez alkalommal külön nem foglalkozott a nemzeti kisebbségi jogok
állásával Szerbiában. Bizonyára ehhez megfelelő nyelvismerő káderei se
nincsenek.
Az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil
Egyesület 2018. március 22-i megszűnésével most már nincsen egyetlen magyar
civil szervezet sem, amelyik szakmai szinten foglalkozna a nemzeti kisebbségi
jogok érvényesülésével Szerbiában. A délvidéki/vajdasági magyar sajtó pedig nem
követi az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek munkáját, mint
amilyen például a Belgrádi Emberi jogi Központ, vagy az Emberi Jogok Szerbiai
Helsinki Bizottsága.[11] Így,
a nyilvánosság nem is értesülhet a szerb egyesületek küzdelméről az emberi jogok
érvényesüléséért az országban.
Március 24.
Struccegylet
Az écskai kastélyban, szerbiai és magyarországi
jogászok részvételével, Szakértői szemmel címen, jogászkonferenciát és bált
tartott a Vajdasági Magyar jogász Egylet (VMJE).
– A szakelőadásokon
magyarországi és a Szerbiában még kidolgozás alatt lévő polgárjogi
törvénykönyv, valamint a büntetőjogi törvénykönyv főbb elemeit ismertették az
előadók, dr. Szalma József és dr. Fejős István, majd prof. dr. Várady Tibor akadémikus
tartott előadást a választott bíráskodásról. A jelenlévők mgr. Fehér László igazságügyi szakértő munkájával ismerkedhettek
meg, Pásztor Bálint köztársasági
képviselő beszámolt a 2018-ban várható jelentősebb törvénymódosításokról, Čedomir Backović helyettes államtitkár
pedig az alkotmánymódosításról tartott előadást – tudjuk meg az összejövetelről
készül írásból.[12]
A rendezvényt
Nyilas Mihály, a VMJE elnöke nyitotta meg
A témák címe alapján azt lehet megállapítani, hogy a
VMJE (harmadik) konferenciáján nemhogy a délvidéki/vajdasági magyarok
helyzetéről, jogainak érvényesítéséről nem volt szó, de még az itteni
jogásztársadalmat érintő kérdésekről sem.
Volt, tehát, szakmai konferencia és jogászbál, csak
éppen „a Vajdaságban kevés
a magyar jogász” (– ez is a tudósító és
nem az Egylet megállapítása).[13]A
Tisza-menti magyar községekben pedig nincsen polgári jogvédő. Óbecsén három éve nem találnak olyan jogvédőt, aki a munkájában magyar
és a szerb nyelvet is képes volna egyenrangúan használni.[14] Az újvidéki Jogtudományi Karon még mindig
nincsen megoldva a magyar nyelvű felvételizés.[15] A
közszolgátokban folyamatosan csökken a magyarok száma.[16] Ezek
miatt is sérülnek a magyar nemzeti közösség jogai.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy az itteni
jogászoknak van egy politikailag semlegesnek tűnő, de a Vajdasági Magyar
Szövetség (VMSZ) tisztségviselői által irányított, a közösség ügyeiben
érdektelen egyesülete, amelynek a vezetője – az ellene folyamatban lévő bűnvádi
eljárás ellenére, halálos kimenetelű közúti szerencsétlenség okozása miatt[17] – nem mondott le
tisztségeiről és távozott a közéletből.
Az a megoldás, hogy ne vegyünk tudomást a problémákról, struccok módjára dugjuk a fejünket a homokba? A jogászoknak nem ez a feladata!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. április 2.
[1] Danas. Minority News. Specijalni dodatak
dnevnog lista Danas u saradnji sa Centrom za istraživanje migracija. 3.
szám, 2018.
március ] https://www.danas.rs/dodatak/specijalni-dodatak-minority-news-pdf-2/,
[2] Danas, 2018. március 30. 7.
[4] Vélhetően a 2018. február 22-én tartott kerekasztalra gondolt a
szerző, amelynek témája „a nemzeti
kisebbségeknek a közszolgálatokban való hatékony részvétele” volt.
Nephodno je delotvorno učešće
onalnih manjina u radu
organa javne vlasti [Szükséges a nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a
közhatalmi szervek munkájában]. Danas.
Minoriti News, 2018. március 20. 4.
[6] Uo., 28. Bővebben lásd a Részarányos foglalkoztatás c. írásom:
http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7951,
2016. június 24. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/55518-reszaranyos-foglalkoztatas-alulkepviselt-nemzeti-kisebbsegek,
2016. június 25. [22:31]
[7] Izveštaj Pokrajinskog
zaštitnika građana – ombudsmana za 2015.
godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő –
Ombudsman 2015. évi jelentése], 33. o. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html
[9] U.o. A Központ emberi jogokról szóló 2017. évi jelentését lásd a http://www.bgcentar.org.rs/godisnji-izvestaj-ljudska-prava-u-srbiji-2017/
honlapon.
[10] Uo.
[11] Helsinški
odbor za ljudska prava u Srbiji. http://www.helsinki.org.rs/serbian/index_s.html
[12] K.I.: A szakma népszerűsítése. Magyar Szó, 2018. március 26., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/3637/kozelet/180701/A-szakma-n%C3%A9pszer%C5%B1s%C3%ADt%C3%A9se.htm
és Szakértői szemmel c. tanácskozás.
[13] Lásd K. I. írásában, a 13-as alatt.
[14] Bővebben lásd a Miért „nincs polgári jogvédő”? c. 2018. március 24-i írásom. Civitas Europica Centralis (CEC):
Kisebbségi Sajtófókusz, 23018. március 27.; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11008, 2018.
március 25.
[15] ria: Sikeres év, új utak. Magyar Szó, 2018. március 28. 7.
[16] Lásd a március 20. alatti írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése