Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (118.)
Június 6.
Hátralépés, vagy „elégedettség”?
A Pannon RTV közölte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) álláspontját,
miszerint „a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása nem felel meg a
délvidéki magyarság igényeinek”. A VMDK a jogszabály javaslatát „diszkriminatívnak
és komoly hátralépésnek tartja”. A párt szerint a módosítás „többek között nem
biztosítja a kulturális autonómiát és a nemzeti tanács közjogi illetékességét
és csökkenti a szerzett jogokat”.
– Pásztor
Bálint, a VMSZ- DCSP/PDD [Partija za
demokratsko delovanje/Demokratikus Cselekvés Pártja] frakcióvezetője a Pannon RTV-nek korábban azt
mondta, elégedettek a törvény módosítása terén elért eredményekkel, az eredeti,
tavaly ősszel megfogalmazott első javaslathoz képest. Hozzátette azt is, hogy
sikerült elérni, hogy az állam hivatalból frissítse a választói névjegyzéket az
ősszel esedékes nemzeti tanácsi választások akadálymentes lebonyolításához.
Sikerült a hatásköröket megőrizni, néhány hatáskört sikerült is visszaállítani,
és kikerültek olyan katasztrofális rendelkezések a szövegből, amelyek még benne
voltak néhány hónappal ezelőtt – olvasható a Pannon RTV honlapján.[1]
A hatalommal kollaboráló VMSZ elégedett a nemzeti tanácsokról szóló
törvény módosításával. Az eddigi elemzések – ezzel szemben – azt mutatják, hogy a törvény
„hátralépést” jelent a délvidéki/vajdasági magyarok autonómia törekvésének
megvalósításában.
A VMSZ vezetőinek és képviselőinek esze ágában se
nem volt – nehogy esetleg/véletlenül megsértsék a szövetségesüket, a Szerb
Haladó Pártot (SNP)! –, hogy ezzel törvénymódosítással olyan megoldásokat
szorgalmazzanak az itteni magyarok számára, mint amilyeneket Szerbia követel a
koszóvói szerbeknek. „A Koszovón élő szerbeknek joguk van megalakítani a
Szerb
Községek Közösségét, amit Szerbia teljes mértékben támogat”,[2] a
délvidéki/vajdasági magyaroktól pedig megvonják még a korlátozott kulturális
autonómiát is? Ha a VMSZ ezzel „elégedett”, ez nem jelenti azt, hogy az nekünk
is megfelel.
Június 7.
„100 évvel később”
Vajdaság és Szerbia – 100 évvel később (1918-2018)
címmel Újvidéken tanácskozást tartott a Vajdasági Klub (Vojvođanski klub) nem
kormányzati/civil szervezet.
A tanácskozás apropója bizonyára az volt, hogy
november 25-én lesz a Délvidéknek/Vajdaságnak a Szerb Királysághoz való
csatolásának 100 éve, aminek a megünneplésére a hivatalos Szerbia már javában
készül.
A tanácskozásra „26 tudományos dolgozó, politikus és elemző
készített beszámolót „Vajdaság helyzetéről Szerbiában és Jugoszláviában az
utóbbi száz évben”.[3]
A részvevők 13 pontból álló záradékot fogtak el,[4]
amelynek lényege a legjobban talán éppen az utolsó (13.) pontban fogalmazódott
meg, amely felhívást tartalmaz „minden
politikai párthoz és társadalmi erőhöz, hogy közös közdelemben egyesítsék
erejüket Vajdaság méltóságos és egyenrangú helyzetéért Szerbiában”.
Nemzeti kisebbségi szempontból fontos a tanácskozás záradéka 6.
pontjának 2. mondata, miszerint „70 év után megengedhetetlen tagadni a
többnemzetűséget, mint a Vajdaság lényeges jellemzőjét, mint ahogy
megengedhetetlen Vajdaságot kiegyenlíteni a ’szerb tartománnyal’, vagy
Vajdaságot ’szerbnek’ definiálni, mert ez tagadja a történelmet és lerombolja
az elért jogi, történelmi, társadalmi és művelődési elveket”.
Ilyen vonatkozásban fontos a záradék 7. pontja is, amely kimondja,
hogy „Vajdaság a Szerbiához való csatolás pillanatában többnemzetiségű, több
vallású és kultúrájú volt, ami – a nemzeti összetétel rendszeres
megváltoztatása ellenére – ma is. A tanácskozás részvevői nyomatékosítják, hogy
Szerbia egynemzetű definiálása nem fogadható el”.
Magyar felszólalót a tanácskozáson az információk nem említenek. Galambos László „történész, helykutató”
kérdésére – a Magyar Szó írása szerint –, hogy „a Vajdaságban élő magyarok
szempontjából is közérdekű téma kapcsán felkértek-e a magyar közéletből előadót
a részvételre”, Branislava Kostić, a VK elnöke azt válaszolta, hogy „több
személyiséget is megkerestek – közülük jelen is voltak a tanácskozáson –, de
elfoglaltságunkra hivatkozva, nem vállalták”.[5]
A VK tanácskozás részvevői
A Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar szerb vegyes párt vezetői,
mielőtt még szövetségre léptek volna Aleksandar
Vučić (radikálisból lett) Szerb Haladó Pártjával (SNP), rendre részt vettek
a Vajdasági Klub tevékenységeiben és „minden
vajdasági konvención”.[6]
Pásztor
István, a Vajdasági Magyar
Szövetség (VMSZ) elnökének minőségében (vendégként) részt vett és felszólalt a
2012. április 1-jén megtartott Negyedik Vajdasági Konvención. – Mi is, a magunk
részéről viselni kívánjuk ezeknek a (változásoknak) a terhét, hogy partnerek
legyünk, és hogy ezen dolgozzunk” – mondta akkor Pásztor.[7]
Azóta (meg)változtak a VMSZ partnerei és céljai is. Csak az elnöke
maradt…
Június 10.
Alákérdezős
újságírás
„Száz
évvel az I. világháború befejezését követően és néhány nappal a trianoni békeszerződés
aláírásának évfordulója után” interjút késztett Pintér Attila, Magyarország belgrádi
nagykövetével az egyik ismert
vajdasági magyar újságíró.[8]
Az interjú a
jelenlegi „történelmi csúcsponton”[9]
lévő szerb-magyar kapcsolatok szellemében készült: Az újságíró és a nagykövet
is rendre elkerülték/megkerülték a délvidéki/vajdasági
magyarok helyzetével, jogainak érvényesítésével kapcsolatos nyílt kérdések
feltevését, illetve megválaszolást. (Bizonyára nem akartak „ünneprontók” lenni.)
Az
interjúban – amelyben főleg a gazdasági kérdések kerültek előtérbe – a nagykövet
úr egyértelművé tette: „A hivatalos Budapest továbbra is teljes
vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását és szorgalmazza a magyar
beruházásokat Szerbiában”. Megtudtuk azt is, hogy „adottak a feltételek:
továbbra is jól alakulnak a két ország közötti kapcsolatok”.
A 100 évvel „és néhány nappal” Trianon után készült interjúban a
„Délvidék” kifejezés még a számítógépes keresőprogrammal sem található meg. Az
viszont igen, hogy „a vajdasági magyarok
közel háromnegyed része élt a könnyített úton történő honosítás lehetőségével”
(a 250 ezer közül, amennyien voltunk a legutóbbi népszámlálás
szerint). A
viszont már nem, hogy ezek közül hányan költöztek külföldre.
No, persze, tisztában kell lenni azzal, hogy a
nagykövet vendég Szerbiában, és hogy azt kell tennie, mondania, amire utasítást
kap a magyar külügyminisztériumtól (és persze, ami megfelel a vendéglátó ország
politikájának is). Ez eddig rendjén is
van. Így neki még talán meg is lehet bocsátani.
Aggasztó viszont a vajdasági magyar tájékoztatás
és az újságírás, amely az alákérdezős interjúktól, írásoktól nem jutott tovább.
Néhány bátor, a munkahelyét is kockáztató újságíró kivételével – alig készül(t)
tényfeltáró riport, elemző írás a közállapotokról, a magyar közösség kollektív
és tagjai egyéni jogainak érvényesüléséről. Ez nélkül pedig nem lesz semmilyen
javulás, előrehaladás! Hazudunk önmagunknak is. El kellene gondolkozni ezen.
Június 14.
Az államtitkár a
Facebookon értesül
Vicsek Annamária oktatási államtitkár „fontos információt” közölt az ötödik
osztályosok osztályfőnökeinek:
„A Hivatalos Közlöny hibásan
nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát,
ugyanis nincs elég hely, hogy a korábbihoz hasonló módon, mindkét nyelven be
lehessen írni az osztálytatot.
A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkárral és a Magyar Nemzeti
Tanáccsal való egyeztetés után a javaslatom az, hogy a bizonyítvány adott
mezőjébe apró betűkkel, rövidítve, de mindkét nyelven töltsék ki.
Ami az én feladatom lesz, hogy államtitkárként forduljak a H.
Közlönyhöz, hogy a hibát javítsák. A javításra most már az idei osztályok
számára nincs idő, de a jövő évi pontos lesz.”[10]
A tavalyi ötödikes bizonyítvány, amelyen még volt hely beírni magyarul a
jegyet:[11]
Az idei ötödikes bizonyítvány:[12]
A VMSZ jóvoltából magas állami tisztségbe került
államtitkár nevéhez számos vajdasági magyar oktatási probléma fűződik.
A 2017/18-es tanévben az ötödik
osztályos magyar tanulók számára csak november közepén juttatták el az
iskolákba a naplót![13]
A most
befejeződött tanév kezdete előtt a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományos és
Technológiai Fejlesztési Minisztérium
(amelyikben Vicsek az államtitkár – B. A.) 11 magyar tannyelvű középiskolai szakot
szüntetett be. A szabadkai Svetozar Marković
Gimnáziumban a 2015/16-os – tanévben jóváhagyott első, a 2017/18-as tanévben
már második
osztályt a Minisztérium tanév közben, november 13-án, indoklás nélkül szüntette
meg.[14]
„Az előző
tanévek során is nem egy példa volt arra, hogy a Minisztérium (amelyikben
nevezett az államtitkár – B. A.) azzal a
feltétellel hirdette
meg a magyar osztályok indítását, hogyha lesz elég jelentkező.
Ez bizonytalanságot okozott és
ennek
következtében nem jelentkezett elég diák, tehát a Minisztérium hivatkozhatott
arra, hogy miért nincs magyar
osztály”.[15]
Voltak
más problémák is, mint például az, hogy a szentmihályi általános iskola a 2016-ban
átadott tornatermét „még most sem használhatják komoly tervezési hibák miatt”.[16] „Fűtési
gondok miatt 2017. november 21. és december 11. között szünetelt a tanítás a
tordai Ady Endre
Általános Iskolában. 120 gyermek volt kénytelen 3 hétig kimaradni az
oktatásból.”[17] (Az
iskola az idén tavasszal kezdett javítási munkálatai jelenleg – az állítólagos
pénzhiány miatt – szünetelnek.)
Vicsek csak az
iskolaév utolsó tanítási napján (június 14-én) és a Facebookon (!!??) közölte az ötödikes osztályfőnökökkel
az információt, hogy a „Hivatalos
Közlöny hibásan nyomtatta ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok
formanyomtatványát”.
Már az is elfogadhatatlan, hogy Vicsek a
Facebookon kommunikál az osztályfőnökökkel. Miért nem ellenőrizte inkább, hogy
rendben van-e a bizonyítványokkal minden, mielőtt azok nyomatásba kerültek
volna? Ha pedig megtörtént a hiba – amiről az államtitkár asszony a Facebookon értesült! [18] –, miért nem követelte a
bizonyítványok újranyomtatását? Azt a néhány száz bizonyítványt – a mai
nyomdatechnikával – néhány óra alatt ki lehetett volna cserélni! A költségeket, természetesen, Vicseknek a saját zsebéből kellett volna kifizetni.
Sorolhatnánk
tovább a Vicsek államtitkárkodása alatt halmozott oktatási hibákat, problémákat,
csak nem érdemes. Egy jogállamban – alkalmatlanság miatt – már régen távoznia
kellett volna tisztségéből. Vagy ha nem, minden valamire való párt már visszahívta
volna.
Szerbiában
ahhoz, hogy valaki államtitkár legyen elég, ha párttag – ez esetben a VMSZ
tagság.
„A
javaslatom az”, hogy ezentúl az államtitkár nevét is „apró betűkkel, rövidítve” írják: vi.
an.!
BOZÓKI Antal
Torda, 2018. június 17.
[1] VMDK: Hátralépés a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása.
Pannon RTV: https://pannonrtv.com/rovatok/politika/vmdk-hatralepes-nemzeti-tanacsokrol-szolo-torveny-modositasa.
2018. június 6 [12:36 > 12:43]
[2] Đurić: A koszovói szerbeknek jogukban áll
megalakítani a Szerb Községek Közösségét. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/duric-koszovoi-szerbeknek-jogukban-all-megalakitani-szerb-kozsegek-kozosseget,
2018. március 29. [16:37 és 17:19]
[3] Agenda savetovanja o „100 godina posle” [A „100 évvel
később” tanácskozás napirendje]. http://vojvodjanskiklub.rs/agenda-savetovanja-o-100-godina-posle/
Ezek egy részéről a Vajdasági Klub honlapján olvasható: Savetovanje uspešno
održano [A tanácskozás sikeresen megtartásra került] http://vojvodjanskiklub.rs/savetovanje-uspesno-odrzano/.
Lásd még Branislava Kostić: Nije dobro Vojvođanima bagrenje lomiti [Nem jó a vajdaságiak orgonáit
letörni] Danas, 2018. június 14. 7. és : „Vajdaság Szerbiához való hozzácsatolása egyenlő a
tartomány megszállásával”. http://delhir.info/2018/06/10/vajdasag-szerbiahoz-valo-hozzacsatolasa-egyenlo-tartomany-megszallasaval/
[4] Zaključci savetovanja „Vojvodina i Srbija – 100 godina posle”. http://vojvodjanskiklub.rs/zakljucci-savetovanja-vojvodina-i-srbija-100-godina-posle/
[5] VK. ¨ S. T. G.: „Vagyonvédelem, jog
a szabadságra, a becsületre”. Magyar Szó, 2018. június 8. 10.
[6]
Lásd Pásztor István felszólalását a Negyedik Vajdasági Konvención [Četvrta
vojvođanska konvencija – Nova vojvođanska ustavna incijativa/Negyedik Vajdasági
Konvenció]. Mala knjiga, Novi Sad, ISBN 978-86-908047-2-6 37-41 (39)
[7]
Uo. 41.
[8] Ternovácz
István: Vajdaságból eddig 180 ezren szereztek magyar
állampolgárságot. https://www.vajma.info/cikk/valasz/66/Vajdasagbol-eddig-180-ezren-szereztek-magyar-allampolgarsagot.html.
2018. június 10. [15:35]
[9] Szijjártó Belgrádban: A szerb-magyar
kapcsolatok történelmi csúcsponton.
[10] Oktatás és politika - Vicsek
Annamária oktatási államtitkár oldala, 2018. június
14. [12:56]
[11] Ötödikes bizonyítványok: Nincs hely magyarul beírni a jegyet. https://szabadmagyarszo.com/2018/06/15/otodikes-bizonyitvanyok-nincs-hely-magyarul-beirni-a-jegyet/, 2018. június 15. 15:36 |
[12]
Uo.
[13] Vajdasági magyar oktatási gondok. http://www.vmpe.org.rs/, 2018. március 9., és H.C.: Miért nincs magyar ötödik osztályos napló? http://delhir.info/2017/10/12/miert-nincs-magyar-otodik-osztalyos-naplo/, 2017. október 12.
[14]
Vajdasági magyar oktatási gondok. http://www.vmpe.org.rs/,
2018. március 9.
[15]
Uo.
[16]
Uo.
[17]
Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése