Újvidék - A Vajdasági Televízió hétfő esti
Fókuszban című műsora a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás során
felmerülő problémákat járta körül. Az adás stúdióvendégei számos
kritikát fogalmaztak meg a folyamat kapcsán, és felhívták a figyelmet a
restitúciós rendszer abszurditásaira is.
RTV
Az erre vonatkozó törvény 2011 októbere
óta van hatályban, 2014 márciusáig fogadták a kérelmeket, és mintegy 74
ezer igénylés érkezett az elkobzott vagyon visszaszármaztatására. A
folyamat tehát négy és fél éve tart.
A Fókuszban stúdióvendégei mgr. Bozóki
Antal nyugalmazott ügyvéd, Varga Attila újságíró, a Magvető
szerkesztője, Borál Egon és Buckó György ügyvédek voltak.
Mgr. Bozóki Antal ügyvéd a folyamat jogi
kerete kapcsán elmondta, hogy a vagyon-visszaszármaztatás egyik nagy
akadályának számít a rehabilitáció. A vonatkozó törvény ugyanis lehetővé
tette a restitúciót, de ennek előfeltétele a rehabilitálás, amelynek
kapcsán számos probléma merül fel.
RTV
Példaként említette a csúrogi, a zsablyai
és a mozsori magyarok helyzete kapcsán, hogy a szerb kormány hozott egy
rendeletet, amellyel hatályon kívül helyezte a három falu lakosságának a
háborús bűnösségéról szóló 1944-es határozatot, de ezt oly módon
fogalmazták meg, hogy a kollektív bűnösséget nem törölték el a rendelet
meghozatalától visszamenőleg, hanem annak csak a jövőben van joghatálya.
Így Bozóki szerint a kormány 2014. október 30-án (a rendelet
meghozatala napján) „el is törölte meg nem is” a három falu magyarjainak
a kollektív bűnösségét. Eltörölte a „jövőre nézve”, nem pedig a sérelem
elszenvedése pillanatától. Ha másként fogalmazták volna meg a
rendeletet, akkor a három falu esetében az érintetteknek már vissza
kellett volna kapniuk az elkobzott vagyonukat, ez azonban a mai napig
nem történt meg, hanem mindenkinek egyénileg kellett kérelmeznie a
rehabilitálást és a vagyon-visszaszármaztatást is, amelyek még mindig
folyamatban vannak.
RTV
Bágyi Ribár Renáta, a műsor szerkesztője
felhívta a figyelmet arra, hogy az illetékesek ígérete szerint az idén
be kell fejeződnie a természetben történő vagyon-visszaszármaztatásnak.
Borál Egon ügyvéd szerint ez nem
lehetséges. Példaként említette Nagybecskereket, ahol a hírek szerint
eddig mindössze 93 ingatlant adtak vissza, de több ezer erre vonatkozó
kérelem érkezett.
RTV
Szerinte is nagy gondot jelent a
rehabilitáció. Mint mondta, korábban sokakat csak azért ítéltek el, mert
egy másik nemzethez tartoztak, és a rehabilitációjuk már 4-5 éve tart.
Később azt is kiemelte, hogy az állam még mindig nem tudja pontosan,
hogy mennyi föld van a birtokában.
Varga Attila, a Magvető szerkesztője
elmondta, hogy körülbelül összesen 100 ezer hektár termőföldet
követelnek vissza a leszármazottak, míg egyes becslések szerint 600 ezer
hektár áll rendelkezésre, tehát van elegendő visszaigényelhető
földterület.
RTV
Szerinte az emberek tanácstalanok, és
felhívta a figyelmet a folyamat költségességére is, ami miatt, ahogyan
fogalmazott, akinek nincs pénze, nem számíthat arra, hogy visszakapja a
földjét. Hozzátette, hogy a vagyon-visszaszármaztatás a vajdasági
magyarok „egyik legégetőbb problémája, és nem magánügy”, ezért hiányol
egy ingyenes jogsegélyszolgálatot, amely segíthetne a polgároknak az
ügyintézésben. Szerinte sokan, feltételezve a rendszer akadályait, nem
is indították meg a vagyon-visszaszármaztatási folyamatot, hanem inkább
végleg lemondtak a földterületekről. Mint mondta, az egész restitúciós
folyamatot egy év alatt végre lehetne hajtani, ha volna rá akarat.
Buckó György ügyvéd szerint „nincs meg a
hajlandóság az állam részéről, hogy ezeket az ügyeket gyorsan intézze,
és mindenféle formális kifogást keresnek annak érdekében, hogy ne
kelljen visszaszolgáltatni a természetben a földeket”.
RTV
Elmondta, hogy az illetékes ügynökségben
dolgozó kollégáitól nem hivatalosan úgy tudja, utasítást kaptak, hogy
minden ügyben fellebbezniük kell. Így időt nyernek, az állam pedig
tovább használhatja a földeket, mert így azok csak később kerülhetnek
vissza jogos tulajdonosukhoz. Buckó elmondta, munkatársaitól úgy tudja,
utasítást kaptak arra vonatkozóan is, hogy keresniük kell „a kákán is a
csomót”, és minden lehetséges módon „kössenek bele a kérvényekbe, és
amit csak el lehet utasítani, utasítsák is el”. Az ügyvéd elmondta, hogy
ezt a gyakorlatban is tapasztalni lehet, és egyes ügyeket
„mondvacsinált okok miatt” utasítanak vissza. Megemlítette, hogy a
külföldi állampolgárokkal szemben is támasztanak „mondvacsinált”
akadályokat, úgy fogalmazott, hogy általában „a magyar állampolgárok
ügyeit elő se veszik”.
Bozóki Antal ezekre az információkra
reagálva megjegyezte, hogy neki is hasonló tapasztalatai vannak, és
ugyanilyen akadálygördítéseket lehetett tapasztalni a rehabilitációs
folyamat során is. Mint mondta, tud egy esetről, amelyben az illetékes
ügynökség a rehabilitáció kapcsán még a bírósági ítéletet sem akarta
elfogadni, ami elfogadhatatlan és nonszensz. Bozóki hiányolta az
„intézményes magyar érdekképviseletet” is a folyamat kapcsán.
A Fókuszban vendégei a folyamat kapcsán még számos problémára hívták fel a figyelmet. A teljes műsor itt tekinthető meg: http://media.rtv.rs/sr_lat/fokuszban/40517
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése