Az MNT 36. ülésének margójára
Az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) legutóbbi,
2018. szeptember 14-én megtartott „rendes” ülésének teljes felvétele csak a
Youtobon található meg.[1]
Innen értesültem Hajnal Jenő, az MNT elnökének felszólalásáról
Tari István (VMDK–Csonka Áron) képviselő „sürgősségi indítványával”
kapcsolatban, amellyel javasolta „a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek
képviseletéről Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában” c. határozati
javaslatának a megvitatását.
Az MNT elnöke a javaslattal kapcsolatban [1:51,13
–] egyebek között ezt is mondta:
– Arra is emlékezzünk, hogy itt,
ebben a teremben, Tari István is, Bozóki
Antal is, Korhecz Tamás és jó
néhányan itt ültek az Akcióterv kidolgozása folyamatában.
A legjobb szakembereket, vagy a
leginkább illetékeseket, de párthovatartozás nélkül, meghívtuk, hogy mondják el
a véleményüket.
Egyetlen olyan konkrét javaslat
nem érkezett, amely az Akcióterv pontosítását segítette volna.
A lényeg csak arról szólt, hogyan
lehet, hogyan tudjuk valamilyen módon félrevezetni közösségünket. Elhitetni
velük, hogy ha mi valami nagyot mondunk, akkor abban a pillanatban megváltozik
minden. Ilyen nagyotmondás az, hogy a szerb nyelvet, a szerb nyelv használókat
arra kényszerítsük, hogy a cirill írásmód mellett latin betűvel is írjanak –
mondta Hajnal.[2]
Az idézett szöveggel
kapcsolatban, mivel az elnök úr a nevemet is említette, szükségesnek tartom
elmondani, hogy az pontatlanságot, téves állítást és félrevezetést is
tartalmaz:
Eleget téve a Magyar Nemzeti
Tanács elnöke meghívásának, a 2015. november 11-én részt vettem a szabadkai
Magyar Házban megtartott „zártkörű értekezleten”.
A tervvel kapcsolatban (A
JELENLEGI TARTALOMMAL) NEM FOGADHATÓ EL címmel külön elemzést készítettem, amelyben
a dokumentum tartalmi, szerkezeti és terminológia hibáira hívtam fel a
figyelmet, valamint számos konkrét megjegyzést is megfogalmaztam.[3]
A dokumentumra vonatkozó megjegyzéseimet
már korábban elküldtem az MNT-nek – amit elnök úrnak ismét szíves figyelmébe
ajánlok –, de elmondtam ezeket az említett összejövetelen is, csak annak éppen
semmilyen foganatja nem volt. Azt hittem (naivan), hogy azokat
meghallgatják és figyelembe veszik a dokumentum végső kidolgozásakor.
Az MNT-ben ugyancsak teljesen
figyelmen kívül hagyták a magyar közösség azonossága megőrzésének és
fejlődésnek alapkövetelményeit tartalmazó felhívást, amit a vajdasági magyar
pártok (a VMSZ kivételével), a civil szervezetek és magánszemélyek fogalmaztak
meg és intéztek 2012. szeptember 27-én a magyar képviselőkhöz, az anyaországi
vezetőihez és az Európai Unió magyar képviselőihez.[4]
Számomra máig nem világos, hogy
miért kellett „zártkörű értekezleten” megvitatni egy, a teljes közösséget
érintő dokumentumot, amit aztán az MNT soha nem tűzött a napirendjére. (Annak
ellenére, hogy a VMSZ többségű tagság úgyis azt fogadta volna el, amit Hajnal
javasolt volna, vagyis a már kész dokumentumot.)
A 2015. december 21-én megtartott
„zártkörű értekezletről (második egyeztetésről)” való távolmaradásomat az egy
nappal korábbi keltezésű, az MNT elnökének címzett e-mailban indokoltam meg.
Ebben kifejtettem, hogy „a meghívásnak legalább két okból nem tudok eleget
tenni. Az egyik – munkanapról lévén szó – a már korábban vállalt hivatali
elfoglaltságom, a másik pedig elvi jellegű”. – Semmilyen zártkörű értekezlet
nem helyettesítheti az MNT állásfoglalását” – írtam Hajnalnak. Ugyanakkor
rámutattam, hogy „az akcióterv tartalma az MNT vezetőségnek a politikai
felelőssége”. Minderről, persze, írásos dokumentumok is léteznek.
Az ülés más részvevőinek is
voltak észrevételei és javaslatai a dokumentummal kapcsolatban. Ezeket össze
kellett volna foglalni és állásfoglalás végett az MNT elé terjeszteni, majd
megküldeni a cselekvési terv kidolgozására alakított „külön munkacsoportnak”.
Erre azonban nem volt politikai akarat/szándék, vagy tudás.
Nem helytálló tehát, Hajnal Jenő
állítása, miszerint „egyetlen olyan konkrét javaslat nem érkezett, amely az
Akcióterv pontosítását segítette volna”.
A dokumentumot – két nappal később – 2015.
december 23-án egy „külön munkacsoport” véglegesítette, ahogyan azt Belgrádban
megfogalmazták. Ennek Hajnal Jenő és – az emlékezetem szerint – Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi
titkár is a tagja volt. A szabadkai ülésen pedig Deli Andor, a Fidesz/VMSZ EP-képviselő is a munkaelnökségben szerepelt.
A Cselekvési tervre tett javaslatok
és megjegyzések semmibe vétele komoly politikai hiba volt, első sorban Hajnal
Jenő részéről. Talán vissza nem térő alkalom
is a magyar közösség helyzetének legális rendezésére. Tari István (VMDK–Csonka Áron) képviselő – egyebek között – ezt
próbálta tudatosítani az MNT 2018. szeptember 14-ei 36. „rendes” ülésén, csak
éppen nem talált semmilyen megértésre.
Hajnal úr ezen az ülésen még azt is sugalmazta, hogy „a lényeg csak arról szólt, hogyan lehet, hogyan tudjuk
valamilyen módon félrevezetni közösségünket”.
Most látszik, ki vezette és vezeti félre a
közösséget, és hogy abból milyen károk keletkeztek/keletkeznek. Akkor még nem tudhattuk, hogy ez is egy megalkuvó és megalázó politikának lesz a része.
Hajnal idézett szavai szerint
valaki, vagy valakik el akarja/akarják hitetni velünk, hogy „ha mi valami
nagyot mondunk, akkor abban a pillanatban megváltozik minden. Ilyen
nagyotmondás az, hogy a szerb nyelvet, a szerb nyelv használókat arra
kényszerítsük, hogy a cirill írásmód mellett latin betűvel is írjanak”.
Lehet, hogy mondta ezt valaki, de
személyesen csak Hajnal Jenőnek az ülésen elhangzott felszólalásában hallottam
először.
Ez egy képtelen mondat, mivel a
magyar közösségnek nincsen sem jogi, sem más eszköze arra, hogy „a szerb nyelv
használóit arra kényszerítse, hogy a cirill írásmód mellett latin betűvel is
írjanak”. Egyébként se nincs erre semmi szükség.
Elnök úrnak tudnia kellene, hogy
a helyzet éppen fordított: A Délvidéken/Vajdaságban is most már mindenhol a
cirill betűs írásmód van hivatalos használatban. A latin betűs írásmódot szinte
kiiktatták a hivatalos eljárásokból. Ha ezt az Elnök úr nem tudja, akkor még
nagyobb a baj, hiszen neki kellett volna kiállnia a két írásmód párhuzamos
hivatalos használatáért azokban a községekben, ahol a nemzeti kisebbségi
nyelvek is hivatalos használatban vannak.
Nem arról lehetett szó, tehát,
hogy „a szerb nyelv használóit arra kényszerítsük, hogy a cirill írásmód
mellett latin betűvel is írjanak”, hanem arról, hogy a hatalmi szervek –
amelyekkel egyébként a VMSZ is koalíciós partner – a többnemzetiségű
környezetekben tegyék lehetővé a latin betűs írásmód hivatalos
használatát a gyakorlatban. Ne erőszakolják ránk a cirill írást! Nem gondolja Elnök úr, hogy
ezeket a fogalmakat önmagával tisztáznia kellene?
Aki politikával foglalkozik, annak az ezzel járó
felelősséget is vállalnia kell!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018.
szeptember 30.
[1] A Magyar Nemzeti Tanács 36. rendes ülése, 2018. szeptember 14.
https://www.youtube.com/watch?v=ra3Ofo4ak_s,
2018. szeptember 14.
[2] Uo.
[3] Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 291. szám, 2015.
november 8. és http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/47702-2015-11-08-18-52-59,
2015. november 08. [20:48]
Kapcsolódó írások:
Bozóki Antal: Cselekvési terv és
felelősség. 2015. április 13. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/38972-2015-04-13-20-52-37,
2015. április 13. [22:46]
Bozóki Antal: Szerzett jogok, halasztott határidők. 2015. június 25. http://vmdk.org.rs/hirek/465-szerzett-jogok-halasztott-hataridok, 2015. június 26.
Bozóki Antal: Hajnal Jenő ködösít! http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/42491-2015-07-02-10-41-49,
2015. július 02. [12:37
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése