Megtartották az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éves meghallgatását, amelyen a politikus az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit úgy értékelte: „a megvalósult tények önmagukért beszélnek”.
Az eredmények között említette többek között a honosítás lehetőségét, amelyre mint történelmi igazságszolgáltatás tekintenek, amely így is van, annak ellenére, hogy sajnos ezzel máig sok, magyarul megszólalni sem tudó balkáni állampolgár tudatosan visszaél.
Semjén kiemelte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amely keretében mintegy ezer óvoda és bölcsőde újult meg és épült fel újonnan. A miniszterelnök-helyettes úgy folytatta: mintegy 1600 külhoni templom, parókia, plébánia épült újjá, vagy épült fel újonnan. Illetve hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztésre nagyon komoly összegeket fordítottak.
A meghallgatáson több délvidéki magyarságot érintő téma is elhangzott, így például szó esett az 1944-45-ös vérengzésekről is, melyek kapcsán mai napig egyetlen egy gyilkost sem neveztek meg, vagy helyeztek vád alá, illetve egyetlen egy tömegsírt sem exhumáltak ezidáig.
Sőt, nemrégiben mind Újvidéken, mind pedig Szabadkán úgy próbálták meg beállítani, hogy a több tízezer délvidéki magyar 1944-45-ös áldozat között zömében háborús bűnösök lennének, volt ahol ezt csak sejtetni próbálták, mások konkrét vádakat fogalmaztak meg az áldozatok kapcsán.
A VMSZ-el köztársasági és tartományi szinten is koalícióban lévő Szerbiai Szocialista Párt támadta , hogy Újvidéken a magyar áldozatok emlékművet kapjanak, szerintük ugyanis az áldozatok “közvetve vagy közvetlenül a fasiszta hatalmat szolgálták.”
Ezt tetézte Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt újvidéki képviselője, aki az újvidéki emlékmű építését a radikális képviselő “alattomos és durva provokációnak” nevezte. Míg a szabadkai megemlékezés kapcsán, amelytől a város új haladó párti polgármestere, Stevan Bakić látványosan távol maradt, szintén olyan cikkek jelentek meg, amelyben gyilkosoknak kiáltják ki az áldozatokat.
Többek között ezeket a témákat is felvetette a mai meghallgatáson Bencsik János független Országgyűlési képviselő, aki a délvidéki 1945-ös vérengzések kapcsán kirobbanóban lévő identitás háború veszélyeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta a szerb nacionalisták úgy próbálnak fellépni, hogy a magyarok szélsőjobboldali alakokról emlékeznek meg. Bencsik a Semjénhez intézett kérdéseben arra volt kíváncsi, hogy a kormány, hogyan kíván fellépni a magyarok igazsága mellett? Hogy igazolást nyerjen az, hogy ezek az emlékművek és az emlékezők nem szélsőségeseknek állítanak emléket.
Bencsik János ezen felül a folyamatos délvidéki táblarongálások kapcsán is elmondta, hogy elvárnának a magyar kormány részről egy komolyabb fellépést, hiszen a délvidéki magyar közösség folyamatos támadások és provokációk érik a helységnévtáblák megrongálásával is.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában elmondta, hogy szerintük a szerb-magyar kapcsolatok sosem voltak ilyen jók. Fejet hajt a hideg napok előtt, de elvárja, hogy a magyar mészárlással kapcsolatban is fejet hajtsanak. Ha mindenki fejet hajt egymás áldozata előtt, akkor a történelmi viszonyok empatikusabbá vállnak – mondta a tárca nélküli miniszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése