Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (225.)
November 11.
Mennyi jut el a rászorulókhoz?
Frank Liu, Magyarországon élő kínai üzletember, a Pápai Hús Kft. tulajdonosa, 250 ezer kínai gyártású védőmaszkot adományozott, de hogy pontosan kinek, az a Magyar Szó nevű véemeszes újság címoldalon közölt írásából[1] nem derül ki.
A szövegből annyit lehet kiolvasni, hogy a Szabadkai Egyházmegye Caritas jótékonysági szervezetének elnöke, ft. Paskó Csaba (a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja a véemsz listájáról, aki „a zene és a konyhaművészet szerelmese is”),[2] és igazgatója, Ricz Gábor vette át Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának munkatársaitól a kelebiai templomkertben”.[3]
A DélHír portál írása szerint a „magyar-kínai” üzletember az ajándékot „a délvidéki magyaroknak”[4] küldte. A portál azt is feszegeti, „vajon a haladókat támogató Pásztorék egy 'kínai-magyar' segítségére tartanak igényt? A délvidéki magyarságnak valóban erre kell támaszkodnia?”[5]
A Szabadkai Főkonzulátus bizonyára úgy értékelte, hogy a Caritas szabadkai szervezete a legilletékesebb, „hogy a védőmaszkokat eljuttassa a rászorulóknak”.[6] Az már, persze, puszta véletlen, hogy ezt a szervezetet az említett Paskó Csaba irányítja…
Az eseményen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi parlament elnöke is. A kettős elnök nyilatkozatát az adományról és „az aktuális járványhelyzetről” a (jobb sorsra érdemes) lap az első helyen közli. Ez után következik a főkonzul asszony tájékoztatása az adományozó személyéről, és csak utoljára Pasko Csaba terve az adomány elosztásáról, de ezt már a 11. (szabadkai) oldalon.[7]
Pásztor István és Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul (Fotó: Gergely Árpád)
A Caritast nevezték meg az adományt átvevő szervezetnek, de mégis Pásztor István került a Magyar Szó címoldali fotójára, a főkonzullal és „az egyik, maszkokat tartalmazó dobozzal”,[8] hogy olyan helyen és alkalomból szerepeljen, amihez valójában semmi köze. Ezen persze, pártújságról lévén szó, nem kell egyáltalán csodálkozni!
Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor lemarad az első oldalról és a reklámról. Aleksandаr Vučić szerb elnököt, vagyis a koalíciós partnerét utánozza, mindenhez ért – nyilatkozatában „még az aktuális járványhelyzetet is értékelte”[9] –, és mindenütt ott van. Ahol kell, és ahol nem is.
Az is lehetséges, hogy nincsen elegendő munkája a „tartományi parlamentben” (a T. Ház a 2016-2020-as ciklusban mindössze 38 alkalommal ülésezett,[10] vagyis még tíz napot sem évente), Pásztornak így jut ideje saját maga és a pártja reklámozásra. Ezek az emberek azonban vagy nem tudják, vagy elfelejtik, hogy „a túlzott reklám visszaüt”(het)!
A Magyar Szó akkor lesz „a vajdasági magyarság napilapja”, ahogy önmagát a fejléc alatt hirdeti, ha majd – egyebek mellett – végigkíséri a 250 ezer védőmaszk útját. Mennyi jut el a rászorulókhoz?
November 12-14.
Civil jogvédelem
Háromnapos, kétnyelvű (az első nap angol, a második nap magyar, a harmadik nap pedig részben angol) online konferenciát tartott Budapesten a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI).
A 2012-ben alapított nonprofit, civil szervezet a határon túli magyarság közösségi és egyéni jogi ügyeinek segítését tartja feladatának anyaországi és határon túli ügyvédek közreműködésével.[11]
A konferencia első apján „a gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) fogalmával és bővebb jellemzésével kapcsolatban tartottak előadást a szakemberek, illetve ismertették, mit értékelünk gyűlöletbeszédként. E tekintetben az erdélyi magyarok és a kárpátaljai magyarok ellen irányuló gyűlöletbeszédnek témája került bemutatásra, és az előadók ismertették a magyarokat ért ilyen jellegű atrocitásokat Romániában és Kárpátalján. Majd a KJI Trianon 100 című kiadvány szerzőinek történelmi elődadásai következtek”.[12]
– A konferencián elhangzott, hogy azért is fontos a magyar nyelv mellett angol nyelven is előadni (a harmadik napon „a fiatal kutatók tartottak előadásokat”[13]), hogy a tárgyalt esetekről és problémákról mások is hírt kaphassanak – írja Radi Anita.[14] Ezzel kapcsolatosan felvetődik azonban a kérdés, hogyan ismerkedtek meg a problémákkal azok a részvevők és azok a Kárpát-medencei magyarok, akik nem beszélik az angol nyelvet?
Ez a nap – a témái alapján – inkább ex cathedra előadásokra hasonlíthatott, mint tanácskozásra arról, hogy akkor most hogyan is állunk a magyarok jogvédelmével a Kárpát-medencében? (Azért „hasonlíthatott”, mivel a konferenciáról készült videó még nem található a KJI honlapján.) A Délvidéken/Vajdaságban és a Felvidéken/Szlovákiában nincs gyűlöletbeszéd, vagy nem volt, aki erről szóljon?
– A konferencián elhangzott, hogy azért is fontos a magyar nyelv mellett angol nyelven is előadni (a harmadik napon „a fiatal kutatók tartottak előadásokat”[13]), hogy a tárgyalt esetekről és problémákról mások is hírt kaphassanak – írja Radi Anita.[14] Ezzel kapcsolatosan felvetődik azonban a kérdés, hogyan ismerkedtek meg a problémákkal azok a részvevők és azok a Kárpát-medencei magyarok, akik nem beszélik az angol nyelvet?
Ez a nap – a témái alapján – inkább ex cathedra előadásokra hasonlíthatott, mint tanácskozásra arról, hogy akkor most hogyan is állunk a magyarok jogvédelmével a Kárpát-medencében? (Azért „hasonlíthatott”, mivel a konferenciáról készült videó még nem található a KJI honlapján.) A Délvidéken/Vajdaságban és a Felvidéken/Szlovákiában nincs gyűlöletbeszéd, vagy nem volt, aki erről szóljon?
A lényegi része a tanácskozásnak a második, magyar nyelven tartott nap volt, amikor a „restitúciós blokk” volt napirenden a KJI partnereivel, amelynek folyamán a vajdasági, erdélyi és felvidéki szakemberek ismertették a restitúciós ügyek „jogszabályi hátterét és a konkrét külhoni eseteket”.[15] Ezután „a KJI által támogatott egyedi esetek”[16] is bemutatásra kerültek, „ahol az illető személyeket magyarságuk miatt ért valamilyen jogsérelem Szlovákiában, Romániában, a Vajdaságban és Kárpátalján”.[17]
Vajdaságból – ismét csak a program szerint[18] – három ügyvéd részvétele, éspedig Losoncz Dávid Temerinből, Vukasinović Éva Újvidékről és Buckó György Szabadkáról, volt bejelentve, de hogy végül ki vett részt a konferencián, az információkból nem tűnik ki.
Vajdaságból – ismét csak a program szerint[18] – három ügyvéd részvétele, éspedig Losoncz Dávid Temerinből, Vukasinović Éva Újvidékről és Buckó György Szabadkáról, volt bejelentve, de hogy végül ki vett részt a konferencián, az információkból nem tűnik ki.
Ismereteim szerint, az évente megszervezett KJI konferencia jelenleg az egyetlen hely ahol betekintést lehet kapni és párbeszédet folytatni a külhoni magyar közösségek jogvédelméről. „Ennek érdekében az intézet támogatja a kisebbségvédelem területén kiemelkedő szerepet játszó személyeket és szervezeteket, kiépítve egy jogsegélyszolgálatot a Kárpát-medencében, valamint megragadva az uniós jog és a nemzetközi jog által kínált lehetőségeket.”[19]
A KJI konferenciájának többéves hagyománya van és hasznosnak bizonyult a Kárpát-medencei magyarok helyzetével és az ebből adódó problémáknak a szélesebb nyilvánosság elé tárásában, hozzájárult a jogvédők kapcsolatlétesítéséhez, tapasztalat- és információ-cseréjéhez.
Az eddigi ismeretek alapján érdemes volna azonban átgondolni a tanácskozás szerkezetét és célkitűzéseit, olyan értelemben, hogy gyakorlatiasabb jelleget kapjon. Hogy ne csak a „jogszabályi háttér és konkrét külhoni esetek” kerüljenek terítékre, hanem a magyar közösségek helyzetének szélesebb/átfogóbb értékelése is, az élet minden területén. Ehhez viszont szükség lenne a civil szervezetek nagyobb jelenlétére/részvételére is. A parciális kérdések megvitatása ugyanis nem ad(hat) teljes képet az egyes közösségek helyzetének alakulásáról.
A konferencia programjából feltűnő az is, hogy Vajdaságból egyetlen civil szervezet sem képviseltette magát. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy olyan pártatlan, független civil szervezet, amelyik a magyarok jogvédelmével foglalkozna jelenleg nincsen is a Vajdaságban.
Tekintettel Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučič szerb elnök nagy összeborulására, a Vajdasági Magyar Szövetség egyedüli anyaországi támogatottságára és a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) véemeszes vezetőségére, ilyen szempontból egyelőre, sajnos, semmilyen kilátás nincs a változásra! Ez bizony nagy probléma! Az egész közösségre nézve!
A KJI konferenciájának többéves hagyománya van és hasznosnak bizonyult a Kárpát-medencei magyarok helyzetével és az ebből adódó problémáknak a szélesebb nyilvánosság elé tárásában, hozzájárult a jogvédők kapcsolatlétesítéséhez, tapasztalat- és információ-cseréjéhez.
Az eddigi ismeretek alapján érdemes volna azonban átgondolni a tanácskozás szerkezetét és célkitűzéseit, olyan értelemben, hogy gyakorlatiasabb jelleget kapjon. Hogy ne csak a „jogszabályi háttér és konkrét külhoni esetek” kerüljenek terítékre, hanem a magyar közösségek helyzetének szélesebb/átfogóbb értékelése is, az élet minden területén. Ehhez viszont szükség lenne a civil szervezetek nagyobb jelenlétére/részvételére is. A parciális kérdések megvitatása ugyanis nem ad(hat) teljes képet az egyes közösségek helyzetének alakulásáról.
A konferencia programjából feltűnő az is, hogy Vajdaságból egyetlen civil szervezet sem képviseltette magát. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy olyan pártatlan, független civil szervezet, amelyik a magyarok jogvédelmével foglalkozna jelenleg nincsen is a Vajdaságban.
Tekintettel Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučič szerb elnök nagy összeborulására, a Vajdasági Magyar Szövetség egyedüli anyaországi támogatottságára és a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) véemeszes vezetőségére, ilyen szempontból egyelőre, sajnos, semmilyen kilátás nincs a változásra! Ez bizony nagy probléma! Az egész közösségre nézve!
November 13.
Monotón tájékoztatás
– A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt – az alapszabályával összhangban – a 17. ülését elektronikus szavazás útján bonyolította le. A 35 tanácstag közül az online szavazáson 34 tanácstag vett részt (a 35 közül – B. A.), és 71 napirendi pontról hozott döntést. A 2020. november 13-án, 15 óráig beérkezett szavazatok alapján a testület minden napirendi pont elfogadásakor határozatképes volt, 10 napirendi pontot egyhangúlag, 61-et pedig minősített szavazattöbbséggel fogadott el – írja a testületnek az ülésről kiadott „sajtótájékoztatójában”.[20]
A tanács, egyebek mellett, jóváhagyta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2021. évi munka- és pénzügyi tervét és Topolya Község Múzeuma 2021. évi pénzügyi tervét, valamint véleményezte a Forum Könyvkiadó Intézet 2020. évi munka-, program- és pénzügyi tervének módosítását. Harminckét napirendi pont oktatási intézmények igazgatóválasztási eljárásával, továbbá igazgatóbizottsági, illetve iskolaszéki tagcseréjével volt kapcsolatos, stb.
Az adminisztratív/bürokratikus megfogalmazású szövegből éppen semmi érdemlegeset nem lehet megtudni a napirendi pontokkal kapcsolatos vitáról. Mit támogattak és (61 esetben) mi ellen szavaztak az ellenzék, vagyis a Magyar Mozgalom (MM) képviselői? A mozgalmisták sem tartották szükségesnek, hogy az üléssel kapcsolatban megszólaljanak, álláspontjaikról tájékoztassák a nyilvánosságot.
Így nem értesülhettünk a délvidéki/vajdasági magyar közösség legfontosabb intézményeihez tartozó a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Forum Könyvkiadó Intézet 2021. évi munka- és pénzügyi helyzetének alakulásáról (sem). A lényeg az, hogy megszavazták, de hogy mit, az egypárti döntéshozók szerint nem a nyilvánosságra tartozik!?
– A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt – az alapszabályával összhangban – a 17. ülését elektronikus szavazás útján bonyolította le. A 35 tanácstag közül az online szavazáson 34 tanácstag vett részt (a 35 közül – B. A.), és 71 napirendi pontról hozott döntést. A 2020. november 13-án, 15 óráig beérkezett szavazatok alapján a testület minden napirendi pont elfogadásakor határozatképes volt, 10 napirendi pontot egyhangúlag, 61-et pedig minősített szavazattöbbséggel fogadott el – írja a testületnek az ülésről kiadott „sajtótájékoztatójában”.[20]
A tanács, egyebek mellett, jóváhagyta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2021. évi munka- és pénzügyi tervét és Topolya Község Múzeuma 2021. évi pénzügyi tervét, valamint véleményezte a Forum Könyvkiadó Intézet 2020. évi munka-, program- és pénzügyi tervének módosítását. Harminckét napirendi pont oktatási intézmények igazgatóválasztási eljárásával, továbbá igazgatóbizottsági, illetve iskolaszéki tagcseréjével volt kapcsolatos, stb.
Az adminisztratív/bürokratikus megfogalmazású szövegből éppen semmi érdemlegeset nem lehet megtudni a napirendi pontokkal kapcsolatos vitáról. Mit támogattak és (61 esetben) mi ellen szavaztak az ellenzék, vagyis a Magyar Mozgalom (MM) képviselői? A mozgalmisták sem tartották szükségesnek, hogy az üléssel kapcsolatban megszólaljanak, álláspontjaikról tájékoztassák a nyilvánosságot.
Így nem értesülhettünk a délvidéki/vajdasági magyar közösség legfontosabb intézményeihez tartozó a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Forum Könyvkiadó Intézet 2021. évi munka- és pénzügyi helyzetének alakulásáról (sem). A lényeg az, hogy megszavazták, de hogy mit, az egypárti döntéshozók szerint nem a nyilvánosságra tartozik!?
BOZÓKI Antal
Torda, 2020. november 21.
[1] pasz: Negyedmillió védőmaszk az anyaországból. Magyar Szó, 2020. november 12. 1. és 11., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4453/vajdasag_szabadka/229543/Negyedmilli%C3%B3-v%C3%A9d%C5%91maszk-az-anyaorsz%C3%A1gb%C3%B3l.htm, 2020. november 11., 16:37
[2] Paskó atya bemutatta legújabb szakácskönyvét http://torokkanizsa.com/2015/pasko-atya-bemutatta-legujabb-szakacskonyvet/
[3] Lásd az 1-es alatti írást. 1.
[4] D. J.: Miért nem a haladók biztosítják? Negyedmillió maszkot küld egy „magyar-kínai” üzletember a délvidéki magyaroknak https://delhir.info/2020/11/13/miert-nem-a-haladok-biztositjak-negyedmillio-maszkot-kuld-egy-magyar-kinai-uzletember-a-delvideki-magyaroknak/
[5] Uo.
[6] Lásd az 1-es alatti írást. 11.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Lásd az 1-es alatti írást. 11.
[10] Ülések 2016-2020 https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=sednice&saziv=8
[11] Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2020 online konferencia 2020. november 12-14.
http://szakc.sk/2020/10/16/magyarok-jogvedelme-a-karpat-medenceben-2020-online-konferencia/, és Külhon Ma: Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2020 http://www.kulhonimagyarok.hu/kulhoni-magyarok-hirek/magyarok-jogvedelme-a-karpat-medenceben-2020/
[12] Radi Anita: Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében https://ma7.sk/tajaink/magyarok-jogvedelme-a-karpat-medenceben, 2020. november 14. 18:38, és Külhon Ma, a 8-as alatt.
[13] http://www.kji.hu/wp-content/uploads/2020/11/kji-online-konferencia-2020.pdf
[14] Lásd Radi írását a 12-es alatt.
[15] Lásd a 11 alatti oldalon.
[16] Uo.
[17] Lásd Radi írását a 12-es alatt.
[18] http://www.kji.hu/wp-content/uploads/2020/11/kji-online-konferencia-2020.pdf
[19] Lásd Radi írását a 12-es alatt.
[20] Sajtótájékoztató a Magyar Nemzeti Tanács elektronikus szavazás útján lebonyolított tizenhetedik üléséről
https://www.mnt.org.rs/sajtotajekoztato-magyar-nemzeti-tanacs-elektronikus-szavazas-utjan-lebonyolitott-tizenhetedik, Szabadka, 2020. november 13. A közleményt Tagcserékről, oktatásügyről, munkatervekről… címmel közölte a Magyar Szó, 2020. november 14. száma a 4. oldalon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése