VMSZ-SNS partnerség
Új(abb) koalíciós szerződést írt alá november 13-án Belgrádban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke „a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában”.[1]
A szerződés „szerves részét képezik a miniszterelnök-jelölt expozéja és a VMSZ programbeli (hat oldalt meghaladó – B. A.) prioritásai, amelyek Aleksandar Vučić és Pásztor István által parafált formában kerültek meghatározásra, valamint az 1-es és a 2-es számú (a szerződéshez csatolt – B. A.) melléklet, amely a VMSZ programbeli prioritásait tartalmazza”.
Az első melléklet a regionális és az infrastruktúra fejlesztésére és a befektetésekre, a második pedig a VMSZ részvételére vonatkozik a hatalmi szervekben és a befektetések, valamint a projektek és programok költségvetési forrásainak elosztására.
A szerződés „szerves részét képezik a miniszterelnök-jelölt expozéja és a VMSZ programbeli (hat oldalt meghaladó – B. A.) prioritásai, amelyek Aleksandar Vučić és Pásztor István által parafált formában kerültek meghatározásra, valamint az 1-es és a 2-es számú (a szerződéshez csatolt – B. A.) melléklet, amely a VMSZ programbeli prioritásait tartalmazza”.
Az első melléklet a regionális és az infrastruktúra fejlesztésére és a befektetésekre, a második pedig a VMSZ részvételére vonatkozik a hatalmi szervekben és a befektetések, valamint a projektek és programok költségvetési forrásainak elosztására.
Pásztor István és Aleksandar Vučić az aláírás után
(Fotó: Tanjug)
Pásztor István szerint a koalíciós szerződés „az (SZHP-val való – B. A.) együtt gondolkodásnak, az együtt cselekvésnek a közös halmazát”,[2] valamint „kapaszkodót” jelent a törvényalkotásban.[3]
A magyar nyelvű sajtóban nem találni egyetlen elemző írást, de kommentárt sem a Pásztor–Vučić-féle „megállapodásról”, mint ahogy az utóbbi időben másról sem.
Kivételt képez az Autonómia Vajdasági Civil portál, amelyik az Észverés#18 című november 17-ei beszédműsorában arra a kérdésre is kereste a választ, hogy „mit tartalmaz a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciós szerződése?”
Gyulai Zsolt civil aktivista értékelése szerint „a koalíciós szerződésnek ’kirakat-jellege’ van”. – A Szerb Haladó Pártnak akkora befolyása, hatalma van a parlamentben és az önkormányzatokban, hogy nincs szüksége senkire ahhoz, hogy bármilyen döntést megszavazzon – mondta. – Szerintem ez a szerződéskötés a VMSZ szavazói felé, illetve a kifelé való kommunikáció céljából történt négy éve,[4] történt most is – tette hozzá Gyulai, aki kiemelte azt is, hogy „a négy évvel ezelőtti szerződésben foglaltakból csak kevés pont valósult meg”.[5]
Losoncz Márk filozófus szerint a szerződés „zavarba ejtő, mert hemzseg a konkrétumok nélküli megfogalmazásoktól, a homályos, ködös, megfoghatatlan mozzanatoktól”[6] (mint például „a lehető legnagyobb mértékben veszik figyelembe, hogy”, „figyelmet fordítanak arra, hogy”, nagyobb mértékben pénzelnek”, „összehangoltan dolgoznak”, „javítani fogják”, „megvizsgálják azt a javaslatot, hogy”).[7]
– Az ilyenfajta szövegformálás célja, hogy ne fogalmazódjanak meg olyan tételek, amelyeket később számon lehet kérni – mondta Losoncz, majd hozzátette: „Ha az ígéretek pontatlanok, megfoghatatlanok, ködösek, akkor a politikai számonkérhetőség sem érvényesül”.[8]
Losoncz felhívta a figyelmet arra is, hogy „a szerződésben vannak olyan dolgok is, amelyek már megvalósultak, vagy amelyeket már törvény szabályoz”, illetve „olyan kitételek is, amelyekről nyilvánvaló, valószínűsíthető, hogy sosem valósulnak meg”.[9]
A beszélgetésben ugyancsak résztvevő Patócs László elmondta, hogy „a mostani szerződés több vállalása már a 2016-os szerződésben is szerepelt. Szerinte fontos figyelembe venni, hogy ez a szöveg ’nincs kőbe vésve’, ezek célok, megvalósítandó tervek összegzései”.[10]
A magyar nyelvű sajtóban nem találni egyetlen elemző írást, de kommentárt sem a Pásztor–Vučić-féle „megállapodásról”, mint ahogy az utóbbi időben másról sem.
Kivételt képez az Autonómia Vajdasági Civil portál, amelyik az Észverés#18 című november 17-ei beszédműsorában arra a kérdésre is kereste a választ, hogy „mit tartalmaz a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciós szerződése?”
Gyulai Zsolt civil aktivista értékelése szerint „a koalíciós szerződésnek ’kirakat-jellege’ van”. – A Szerb Haladó Pártnak akkora befolyása, hatalma van a parlamentben és az önkormányzatokban, hogy nincs szüksége senkire ahhoz, hogy bármilyen döntést megszavazzon – mondta. – Szerintem ez a szerződéskötés a VMSZ szavazói felé, illetve a kifelé való kommunikáció céljából történt négy éve,[4] történt most is – tette hozzá Gyulai, aki kiemelte azt is, hogy „a négy évvel ezelőtti szerződésben foglaltakból csak kevés pont valósult meg”.[5]
Losoncz Márk filozófus szerint a szerződés „zavarba ejtő, mert hemzseg a konkrétumok nélküli megfogalmazásoktól, a homályos, ködös, megfoghatatlan mozzanatoktól”[6] (mint például „a lehető legnagyobb mértékben veszik figyelembe, hogy”, „figyelmet fordítanak arra, hogy”, nagyobb mértékben pénzelnek”, „összehangoltan dolgoznak”, „javítani fogják”, „megvizsgálják azt a javaslatot, hogy”).[7]
– Az ilyenfajta szövegformálás célja, hogy ne fogalmazódjanak meg olyan tételek, amelyeket később számon lehet kérni – mondta Losoncz, majd hozzátette: „Ha az ígéretek pontatlanok, megfoghatatlanok, ködösek, akkor a politikai számonkérhetőség sem érvényesül”.[8]
Losoncz felhívta a figyelmet arra is, hogy „a szerződésben vannak olyan dolgok is, amelyek már megvalósultak, vagy amelyeket már törvény szabályoz”, illetve „olyan kitételek is, amelyekről nyilvánvaló, valószínűsíthető, hogy sosem valósulnak meg”.[9]
A beszélgetésben ugyancsak résztvevő Patócs László elmondta, hogy „a mostani szerződés több vállalása már a 2016-os szerződésben is szerepelt. Szerinte fontos figyelembe venni, hogy ez a szöveg ’nincs kőbe vésve’, ezek célok, megvalósítandó tervek összegzései”.[10]
A Magyar Nemzeti Tanács „alapította” véemeszes Magyar Szó nevű lap november 14-én tájékoztatott arról, hogy a két említett párt „aláírta a koalíciós megállapodást”,[11] majd a november 19-ei számában közli, hogy mit mondott a véemesz elnöke az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda című műsorában a dokumentumról.[12] A november 21-ei (hétvégi) számában pedig a lap egész oldal terjedelmű interjút közöl a pártelnökkel, aki arra a kérdésre is válaszolt, „hogyan zajlottak a haladókkal folytatott tárgyalások, milyen politikai tanulságot eredményeztek?”[13]
A Magyar Szó már huzamosabb ideje – talán amióta a Magyar Nemzeti Tanács átvette az „alapítója” szerepét – nem közöl a társadalmi és politikai eseményekhez fűződő kommentárokat. Így nem készült írás arról sem, hogy mi teljesült és mi nem a VMSZ és a SZHP 2016. évi koalíciós szerződéséből. Hozzájárul-e az vagy sem a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetének javításhoz? Ebből az következik, hogy a lap nem teljesíti a sajtó alapvető, a hatalom ellenőrző szerepét, és pártközlöny szintjére süllyedt. Sajnos, ez az MNT által „alapított”, vagy támogatott más médiára is vonatkozik, ami csak az itteni magyar sajtót szégyeníti.
A független/„szabad” internetes hírportálok szinte nem is vagy csak mellékesen említik a két párt koalíciós szerződését, ami megint csak téves hozzáállás, mivel az egész közösséget érinti.
A SNS és a VMSZ logója
A Fordulatért Mozgalom [Pokret za preokret] ellenzéki szervezet közleményében „a legerélyesebben elítélte az aláírt megállapodást és úgy véli, hogy a megvalósítása nem csak Szerbia területi integritásának a beomlását, hanem a volt Jugoszlávia területén új összetűzések megnyitását is jelentené. Ez komoly feszültségeket okozhat Vajdaságban, amelynek hiányzik az autonómiája, de nem nemzeti alapon, hanem abban a jogban, hogy megvalósítsa az alkotmányos illetékességeit, amelyek, különösen a VMSZ és a SZHP hatalma alatt teljesen helyettesítettek”.[14]
– A pártközi megállapodás, amelyet a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyarok Szövetsége aláírt, kimondott rendelkezéseket tartalmaz a közigazgatási kerületek határainak átszabásáról, amelyeknek etnikai alakja lenne. Ebben az aktusban az áll, hogy ’a közigazgatási kerületek megalakításakor’ tekintetbe veszik Ada, Magyarkanizsa és Zenta területi, közlekedési és gazdasági kapcsolatait Szabadkával és Kishegyessel.
Ilyen módon magyar többségű entitás alakulna ki, ami a VMSZ világos szándéka és Orbán Viktor kinyilvánított törekvése, mert az itt élő lakosok többségének magyar állampolgársága is van, és ez utat jelent a magyar nacionalisták és irredenták célja megvalósításának a „64 vármegyéről” – áll a FM-nak „a SZHP és a VMSZ megállapodása a határok megváltoztatásának aktusa” c. közleményében.
Az FM szerint „ezzel Szerbia határait egyértelműen átszabják”. – Ez a terület magától értetődően egyike lenne azoknak a megyéknek, ahogyan Nagy Magyarországot a magyar nacionalisták elképzelik. Az egész megállapodásnak ilyen intenciója van, mivel megfogalmazza a Szerb Köztársaság jövőbeli alkotmányos kereteit, ami nem szokványos a pártközi megállapodásra – véli a FM.
Az FM a továbbiakban kiemeli, hogy a megállapodás fő célja „Vučić hatalmon maradása”.
– A megállapodásnak beláthatatlan következményei lehetnek Szerbiára nézve, mert lehetőséget nyit Szerbia déli részén az új területi megosztásnak, ahol albán többség él, valamint Raška, illetve Sandžak területén, ahol a bosnyák lakosság van többségben. Mindez Aleksandar Vučić rezsimjének és annak a támogatásnak a fenntartása céljából történik, amelyet az Orbán Viktortól kap – írja közleményében a FM.
– A pártközi megállapodás, amelyet a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyarok Szövetsége aláírt, kimondott rendelkezéseket tartalmaz a közigazgatási kerületek határainak átszabásáról, amelyeknek etnikai alakja lenne. Ebben az aktusban az áll, hogy ’a közigazgatási kerületek megalakításakor’ tekintetbe veszik Ada, Magyarkanizsa és Zenta területi, közlekedési és gazdasági kapcsolatait Szabadkával és Kishegyessel.
Ilyen módon magyar többségű entitás alakulna ki, ami a VMSZ világos szándéka és Orbán Viktor kinyilvánított törekvése, mert az itt élő lakosok többségének magyar állampolgársága is van, és ez utat jelent a magyar nacionalisták és irredenták célja megvalósításának a „64 vármegyéről” – áll a FM-nak „a SZHP és a VMSZ megállapodása a határok megváltoztatásának aktusa” c. közleményében.
Az FM szerint „ezzel Szerbia határait egyértelműen átszabják”. – Ez a terület magától értetődően egyike lenne azoknak a megyéknek, ahogyan Nagy Magyarországot a magyar nacionalisták elképzelik. Az egész megállapodásnak ilyen intenciója van, mivel megfogalmazza a Szerb Köztársaság jövőbeli alkotmányos kereteit, ami nem szokványos a pártközi megállapodásra – véli a FM.
Az FM a továbbiakban kiemeli, hogy a megállapodás fő célja „Vučić hatalmon maradása”.
– A megállapodásnak beláthatatlan következményei lehetnek Szerbiára nézve, mert lehetőséget nyit Szerbia déli részén az új területi megosztásnak, ahol albán többség él, valamint Raška, illetve Sandžak területén, ahol a bosnyák lakosság van többségben. Mindez Aleksandar Vučić rezsimjének és annak a támogatásnak a fenntartása céljából történik, amelyet az Orbán Viktortól kap – írja közleményében a FM.
November 16-án az Új szerb politikai gondolat [Nova srpska politička misao] internetes oldal közölte: „A VMSZ értesítette a Subotičke.rs portált, hogy tegnap a párt oldalán tévedésből a a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződés munkaváltozata jelent meg, és hogy a Vajdaság AT illetékességről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó szakasz a javított, a mai napon közzétett változatban [II: Vajdaság AT helyzete c) – B. A,] így hangzik: A legrövidebb időn belül az eredeti hatáskörök számának növelése érdekében kidolgozzák a Vajdaság AT hatásköreinek meghatározásáról szóló törvény módosításait, a pénzelés forrásainak pontos meghatározása érdekében pedig elfogadják Vajdaság AT hatásköreinek pénzeléséről szóló törvényt.”[15] (A szerb szövegben nem az „usvojiće” (elfogadják), hanem a „pristupiće” szó áll, vagyis hozzálátnak az említett törvény elfogadásához, ami mégsem ugyanaz – B. A.] Ilyen szempontból, tehát, felvetődik a szerb és a magyar szöveg megegyezőségének a kérdése is.
Az idézett portál szerint, a VMSZ értesítette a szerkesztőséget arról is, hogy „a koalíciós szerződés nem tartalmazza”[16] a közigazgatási körzetek meghatározására vonatkozó (fent idézett) bekezdést, amivel kapcsolatosan a FM közleményben reagált.
Az idézett portál szerint, a VMSZ értesítette a szerkesztőséget arról is, hogy „a koalíciós szerződés nem tartalmazza”[16] a közigazgatási körzetek meghatározására vonatkozó (fent idézett) bekezdést, amivel kapcsolatosan a FM közleményben reagált.
Hiába tartottak „hosszú idei a koalíciós tárgyalások”,[17] a koalíciós szerződés nem csak, hogy zavaros, de ellentmondásos is. Nem tartalmaz teljesítési határidőt az egyes „prioritások” megvalósításhoz, ezek nélkül pedig a vállalásokat sem lehet számon kérni! Nem véletlen, tehát, az Autonómia portál beszédműsoráról szóló írásnak a címe: „Koalíciós szerződés – amely senkit nem kötelez”![18]
Az első szakaszában kimondja, hogy „a szerződő felek egyetértenek abban, hogy támogatják és részt vesznek a Kormány munkájában, összhangban azokkal a programbeli célokkal, amelyek a miniszterelnök-jelölti expozéban (talán expozéba – B. A.) kerültek”.
Ebből is látszik, hogy a VMSZ teljesen összefonódott a Szerb Hatalmi Párttal, feladva az önállóságát is. Pásztor attól a ponttól, amikor a SZHP-vel való együttműködésért kizárás járt a véemeszből,[19] eljutott addig, hogy most a VMSZ az SZHP „megbízható partnerének számít”![20] Nem kis vargabetűt csinált Pásztor István! Meg lehet bízni benne!
A fenti állítást erősíti a kérdés, mi szüksége van egy pártnak, hogy a „prioritásait, Aleksandar Vučić is „parafálja”/kézjegyével ellássa? Azt jelenti ez, hogy a párt „prioritásainak” a meghatározáshoz a szerb államfő beleegyezése is szükséges? Akkor meg minek a párt? Vannak-e szervei, működnek-e egyáltalán? A VMSZ elnöksége – amelyben Pásztor családtagjai és barátai is ülnek – egyáltalán megvitatta-e/jóváhagyta-e a szerződést? Erre nincs is szükség, hiszen úgyis jóváhagyta volna?
Az első szakaszában kimondja, hogy „a szerződő felek egyetértenek abban, hogy támogatják és részt vesznek a Kormány munkájában, összhangban azokkal a programbeli célokkal, amelyek a miniszterelnök-jelölti expozéban (talán expozéba – B. A.) kerültek”.
Ebből is látszik, hogy a VMSZ teljesen összefonódott a Szerb Hatalmi Párttal, feladva az önállóságát is. Pásztor attól a ponttól, amikor a SZHP-vel való együttműködésért kizárás járt a véemeszből,[19] eljutott addig, hogy most a VMSZ az SZHP „megbízható partnerének számít”![20] Nem kis vargabetűt csinált Pásztor István! Meg lehet bízni benne!
A fenti állítást erősíti a kérdés, mi szüksége van egy pártnak, hogy a „prioritásait, Aleksandar Vučić is „parafálja”/kézjegyével ellássa? Azt jelenti ez, hogy a párt „prioritásainak” a meghatározáshoz a szerb államfő beleegyezése is szükséges? Akkor meg minek a párt? Vannak-e szervei, működnek-e egyáltalán? A VMSZ elnöksége – amelyben Pásztor családtagjai és barátai is ülnek – egyáltalán megvitatta-e/jóváhagyta-e a szerződést? Erre nincs is szükség, hiszen úgyis jóváhagyta volna?
A szerződés V. Kisebbségi kérdések c. fejezetében az autonómia szó még csak nem is szerepel. Ez azt is jelenti, hogy a VMSZ végleg feladta a nemzeti kisebbségi önkormányzatért folytatott küzdelmet.
A fejezet а) pontjában azt írja, hogy „az alkotmánymódosítási folyamat során megvizsgálják azt a javaslatot, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak megvalósítását, melyeket az Alkotmány garantál, sarkalatos törvény státusszal rendelkező törvény szabályozza.”
A szerződés előkészítői azt sem tudják, hogy ilyen „sarkalatos törvény” (Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről)[21] – 2002. óta létezik?! Nem ennek a törvények a törvények az alkalmazását kellett volna (már jóval korábban) számon kérni és a módosítását, összehangolását követelni az időközben elfogadott nemzetközi mércékkel?
A b) alatt „a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak, hogy összehangoltan dolgoznak a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását szolgáló felülvizsgált Akcióterv elfogadásán és végrehajtásán”.
Ebből a pontból jól látszik, hogy nem halad az Akcióterv felülvizsgálása. Pontosabban csaknem két éve[22] már „jegelve van”, s ez akadályozza az alapvető jogok érvényesülését. Ez is a VMSZ „sikere”? Most majd „összehangoltan dolgoznak” az elfogadásán?
A c) pont szerint a Felek (mármint a VMSZ és a SZHP) „helyzetelemzést végeznek, melynek célja feltárni azokat a kritériumokat és mércéket, amelyek előírják a kisebbségek megfelelő részarányának elérését a közszféra bizonyos területein”.
Botrányos, hogy még csak eztán végeznek „helyzetelemzést” a részarányos foglalkoztatás „kritériumainak és mércéinek feltárására”! A junior Pásztor (Bálint), a VMSZ egyik alelnöke ugyanis sokszor és előszeretettel hivatkozott a pártnak „részarányos foglalkoztatásra” vonatkozó javaslatainak (a 2015. július 30-ai) elfogadására, mint „25 éves célkitűzésnek a megvalósulására”,[23] amit most „megfelelő részaránynak” fogalmaztak meg. Egyáltalán mit értenek a (most már) „megfelelő részarány” alatt és mikor javul a nemzeti kisebbségek foglalkoztatási aránya?
Lehetne ezt a szerződést még hosszasabban elemezni, csak nem érdemes. Megtalálható ugyanis benne sok minden, csak az nem, ami szükséges lenne!
Az is kérdés, hogy pártközi koalíció tárgya-e valamilyen „út építése”, „helyi útfelújítása”, stb., ami egyébként is már szerepel a tervekben? Miért kell a pártoknak meghatározni, hogy hol és mit építenek, vagy újítanak fel? Nem tévesztették össze a „partnerek” a párt- és az állami illetékességeket?
A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, pontosabban a két elnök partnerségét. Kérdés azonban, hogy ez megfelel-e a vajdasági magyar közösség érdekeinek, az ország nemzetközi megítélése, valamint és az egyre feszülőbb belpolitikai helyzetre való tekintettel is. Annyit azonban biztosan el lehet mondani, hogy a szerződésről a délvidéki/vajdasági magyar közösségben semmilyen vita nem volt. Így nem lehet állítani, hogy a közösség támogatását élvezi.
A VMSZ újabb alkalmaz mulasztott el a délvidéki/vajdasági magyar közösség megoldatlan kérdéseinek a rendezésére!
A fejezet а) pontjában azt írja, hogy „az alkotmánymódosítási folyamat során megvizsgálják azt a javaslatot, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak megvalósítását, melyeket az Alkotmány garantál, sarkalatos törvény státusszal rendelkező törvény szabályozza.”
A szerződés előkészítői azt sem tudják, hogy ilyen „sarkalatos törvény” (Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről)[21] – 2002. óta létezik?! Nem ennek a törvények a törvények az alkalmazását kellett volna (már jóval korábban) számon kérni és a módosítását, összehangolását követelni az időközben elfogadott nemzetközi mércékkel?
A b) alatt „a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak, hogy összehangoltan dolgoznak a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását szolgáló felülvizsgált Akcióterv elfogadásán és végrehajtásán”.
Ebből a pontból jól látszik, hogy nem halad az Akcióterv felülvizsgálása. Pontosabban csaknem két éve[22] már „jegelve van”, s ez akadályozza az alapvető jogok érvényesülését. Ez is a VMSZ „sikere”? Most majd „összehangoltan dolgoznak” az elfogadásán?
A c) pont szerint a Felek (mármint a VMSZ és a SZHP) „helyzetelemzést végeznek, melynek célja feltárni azokat a kritériumokat és mércéket, amelyek előírják a kisebbségek megfelelő részarányának elérését a közszféra bizonyos területein”.
Botrányos, hogy még csak eztán végeznek „helyzetelemzést” a részarányos foglalkoztatás „kritériumainak és mércéinek feltárására”! A junior Pásztor (Bálint), a VMSZ egyik alelnöke ugyanis sokszor és előszeretettel hivatkozott a pártnak „részarányos foglalkoztatásra” vonatkozó javaslatainak (a 2015. július 30-ai) elfogadására, mint „25 éves célkitűzésnek a megvalósulására”,[23] amit most „megfelelő részaránynak” fogalmaztak meg. Egyáltalán mit értenek a (most már) „megfelelő részarány” alatt és mikor javul a nemzeti kisebbségek foglalkoztatási aránya?
Lehetne ezt a szerződést még hosszasabban elemezni, csak nem érdemes. Megtalálható ugyanis benne sok minden, csak az nem, ami szükséges lenne!
Az is kérdés, hogy pártközi koalíció tárgya-e valamilyen „út építése”, „helyi útfelújítása”, stb., ami egyébként is már szerepel a tervekben? Miért kell a pártoknak meghatározni, hogy hol és mit építenek, vagy újítanak fel? Nem tévesztették össze a „partnerek” a párt- és az állami illetékességeket?
A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, pontosabban a két elnök partnerségét. Kérdés azonban, hogy ez megfelel-e a vajdasági magyar közösség érdekeinek, az ország nemzetközi megítélése, valamint és az egyre feszülőbb belpolitikai helyzetre való tekintettel is. Annyit azonban biztosan el lehet mondani, hogy a szerződésről a délvidéki/vajdasági magyar közösségben semmilyen vita nem volt. Így nem lehet állítani, hogy a közösség támogatását élvezi.
A VMSZ újabb alkalmaz mulasztott el a délvidéki/vajdasági magyar közösség megoldatlan kérdéseinek a rendezésére!
BOZÓKI Antal
Torda, 2020. november 26.
Torda, 2020. november 26.
[1] https://www.vmsz.org.rs/o-nama/dokumentum/koalicios-szerzodes-2020.
[2] mh: „Az együttcselekvés közös halmaza”. Magyar Szó, 2020. november 19. 4.
[3] Uo.
[4] KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS A KÖZÖS, PROGRAMSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS RÉSZVÉTELRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁBAN, 2016. augusztus 14. https://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes, 2016. augusztus 15 12:12, és http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes-0
Lásd még a Nesze semmi, fogd meg jól! SZHP–VMSZ „KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8328
[5] ÉSZVERÉS #18: Koalíciós szerződés – amely senkit nem kötelez
A teljes adás itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Q7PRWQIhd_o&feature=emb_logo
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] mh: Közös erőfeszítés a fejlődésünkért. Magyar Szó, 2020. november 14. 1. és 5.
[12] mh írása az 1-es alatt.
[13] v-ár: Egy szokatlan év impozáns hozadéka. Magyar Szó, 2020. november 21. 1. és 5.
[14] "Sporazum SNS i SVM akt o prekrajanju granica" [A SZHP és a VMSZ megállapodása a határok megváltoztatásának aktusa] https://direktno.rs/politika/314848/sns-svm-sporazum-pokret-za-preokret.html, 2020. november 17. 12:01
[15] Nova srpska politička misao. SVM: Juče greškom objavljena radna verzija koalicionog sporazum http://www.nspm.rs/hronika/svm-juce-greskom-objavljena-radna-verzija-koalicionog-sporazuma-sa-sns.html?alphabet=l, 2020. november 16.
[16] Uo. Lásd még: Шта пише у споразуму СНС и СВМ или - рађа ли се "Заједница мађарских општина"?! [Mit ír a SZHP és a VMSZ megállapodásban vagy – születőben van-e a „Magyar Községek Közössége?!] http://www.nspm.rs/politicki-zivot/sta-pise-u-sporazumu-sns-i-svm-ili-radja-li-se-zajednica-madjarskih-opstina.html, 2020. november 15.
[17] Lásd a 13-as alatti írásban.
[18] Lásd az 5.ös jegyzetben.
[19] Kizárják a VMSZ-ből az óbecsei koalíció támogatóit https://pannonrtv.com/rovatok/politika/kizarjak-vmsz-bol-az-obecsei-koalicio-tamogatoit, 2012. július 17. 12:05.
[20] Lásd a 13-as alatti írásban.
[21] A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[22] NACRT REVIDIRANOG AKCIONOG PLANA ZA POGLAVLJE 23 [A felülvizsgált Akcióterv 23. fejezetének tervezete] https://paragraflex.rs/dnevne-vesti/110219/110219-vest14.html
[23] A kormány elfogadta a VMSZ részarányos foglalkoztatásra vonatkozó javaslatait https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18901/A-kormany-elfogadta-a-VMSZ-reszaranyos-foglalkoztatasra-vonatkozo-javaslatait.html, 2015. július 30. 14:16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése