Itt senki semmiért nem felelős? Avagy hogyan lesz az 5.000-ből 500?
Ne gyere vissza fiam,
még mindig aranykorszak van.
Milan R. Simić
Az utóbbi években – amióta nyugdíjas lettem – a nyári időszakot általában a bánsági magyar szigetnek számító faluban, (Torontál)tordán töltöm.
A tanulmányaim és a munkám miatt a városban éltem, de kapcsolatom a szülőfalummal soha nem szakadt meg. Így, közelről láthattam falum múlt századi, hatvanas-hetvenes évekig tartó fejlődését, lakóinak jólétét, majd a kezdődő hanyatlását, gazdasági és egyéb téren való leépülését, pusztulását, lakosai számának folyamatos csökkenését, elvándorlását.
A negatív folyamat az 1960-as években kezdődhetett, amióta (1960-tól) közigazgatásilag Begaszentgyörgy községhez tartozik[1]. (Ezt megelőzően önálló közigazgatási egység volt.)
Az egykor gazdag, virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”[2], már csupán 600-700-ra becsülik.
A 12 településből álló Begaszentgyörgy község összes lakóinak száma – a 2022. évi népszámlálási adatok szerint – 13.412, ami a 2011. évi adatokhoz képest 3.429-el kevesebb, akkor ugyanis 16.841 embert számoltak meg[3].
A magyarok száma a községben jelenleg már csak 2 286[4], illetve a lakosság 17,04 százaléka (a 2011. évi népszámláláskor 3.371, illetve 20,02 százalék volt[5]). Magyar többségű falunak a községben most már csak Magyarittabé, Torda és Tamásfalva számít[6].
Torda évről-évre való leépülése, tönkremenetele, nemzeti összetételének változása (mostanában már kínaiak is vesznek házat a faluban) úgyszólván szemlátomást történik. Ez vélhetően a környező falvakra is érvényes. A faluban évtizedekre visszamenőleg nem volt jelentősebb befektetés. (A székek és a nyílászárók cseréjére a Művelődési Otthonban is magyarországi pénzekből került sor.[7])
A lakosságot gyötrő problémákról több alkalommal is írtam, sürgetni igyekeztem a megoldásukat. Legutóbb Torda – falu, ahol leáll az élet (2022. július 12-én) címmel nyílt levelet intéztem a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségéhez (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanácshoz (MNT)[8].
Egyebek mellett javasoltam, hogy a tordai Helyi Közösség Tanácsa (HKT) kezdjen el érdemben foglalkozni a falu és az itt élő lakosság életét megnehezítő, zavaró problémákkal, készítsen ezekről (elsőbbség) listát és kezdjen hozzá a hatékony megoldásukhoz. Mielőtt még a falu – a munkalehetőségek hiánya és a sehogy nem javuló, pontosabban folyamatosan rosszabbodó életkörülmények miatt – teljesen el nem néptelenedik.
Mondani sem kell, mint ahogy általában lenni szokott, levelemnek semmilyen eredménye nem lett.
A tanulmányaim és a munkám miatt a városban éltem, de kapcsolatom a szülőfalummal soha nem szakadt meg. Így, közelről láthattam falum múlt századi, hatvanas-hetvenes évekig tartó fejlődését, lakóinak jólétét, majd a kezdődő hanyatlását, gazdasági és egyéb téren való leépülését, pusztulását, lakosai számának folyamatos csökkenését, elvándorlását.
A negatív folyamat az 1960-as években kezdődhetett, amióta (1960-tól) közigazgatásilag Begaszentgyörgy községhez tartozik[1]. (Ezt megelőzően önálló közigazgatási egység volt.)
Az egykor gazdag, virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”[2], már csupán 600-700-ra becsülik.
A 12 településből álló Begaszentgyörgy község összes lakóinak száma – a 2022. évi népszámlálási adatok szerint – 13.412, ami a 2011. évi adatokhoz képest 3.429-el kevesebb, akkor ugyanis 16.841 embert számoltak meg[3].
A magyarok száma a községben jelenleg már csak 2 286[4], illetve a lakosság 17,04 százaléka (a 2011. évi népszámláláskor 3.371, illetve 20,02 százalék volt[5]). Magyar többségű falunak a községben most már csak Magyarittabé, Torda és Tamásfalva számít[6].
Torda évről-évre való leépülése, tönkremenetele, nemzeti összetételének változása (mostanában már kínaiak is vesznek házat a faluban) úgyszólván szemlátomást történik. Ez vélhetően a környező falvakra is érvényes. A faluban évtizedekre visszamenőleg nem volt jelentősebb befektetés. (A székek és a nyílászárók cseréjére a Művelődési Otthonban is magyarországi pénzekből került sor.[7])
A lakosságot gyötrő problémákról több alkalommal is írtam, sürgetni igyekeztem a megoldásukat. Legutóbb Torda – falu, ahol leáll az élet (2022. július 12-én) címmel nyílt levelet intéztem a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségéhez (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanácshoz (MNT)[8].
Egyebek mellett javasoltam, hogy a tordai Helyi Közösség Tanácsa (HKT) kezdjen el érdemben foglalkozni a falu és az itt élő lakosság életét megnehezítő, zavaró problémákkal, készítsen ezekről (elsőbbség) listát és kezdjen hozzá a hatékony megoldásukhoz. Mielőtt még a falu – a munkalehetőségek hiánya és a sehogy nem javuló, pontosabban folyamatosan rosszabbodó életkörülmények miatt – teljesen el nem néptelenedik.
Mondani sem kell, mint ahogy általában lenni szokott, levelemnek semmilyen eredménye nem lett.
A VMSZ és az MNT vezetői általában csak akkor jelennek meg – az egyébként a párt (pontosabban Pásztor István elnök) káderei, vagy a párthoz közeli személyek által irányított – Tordán, ha valamilyen ünnepség vagy művelődési esemény, közpénzen szervezett „eszem-iszom, dínomdánom” van a faluban, ami leginkább értelmetlen tűzijátékkal fejeződik be, és a sajtó is csak akkor cikkezik róla. Táplálva ezzel is a hamis illúziót, hogy „Van jövő!”[9], miközben semmit nem tesznek annak érdekében, hogy legyen is.
A múlt héten, pontosabban június 17-étől kezdődően előbb akadozott, majd 19-én teljesen megszűnt Tordán a központi vízellátás és csak 22-én délután állt helyre[10]. Közben a napi hőmérséklet elérte a 35 fokot is!
Nagy problémát okozott ez nem csak a falu lakosainak, de az állatok ellátásában is. A jószágok szomjaztak! Horror!
Arról, hogy mi történt a vízellátással, és hogy mikor fog helyreállni a szolgáltatás, egyetlen hiteles információ nem jelent meg a Helyi Közösség honlapján[11]!
Az illetékesek csak június 22-én 10:25-kor tartották érdemesnek – ekkor már bizonyára az egyre türelmetlenebb és mérgesebb polgárok nyomására, hogy értesítsék a helybelieket: „A központi vízellátás helyre fog állni a mai nap folyamán. Az illetékesek dolgoznak a probléma megoldásán”[12]. A közlemény nem a Helyi Közösség oldalán, hanem a Facebookon jelent meg! De mennyien használják egyáltalán a faluban a számítógépet?
A Helyi Közösség oldalán továbbra sem találni egyetlen/semmilyen információt, hogy valójában mi is történt a központi vízvezetékkel! Az oldal Helyi Közösség rovatában csak a HKT 2021-ben megválasztott összetétele (Dobai János & Co.) található[13]. A testület munkájával kapcsolatban azonban sehol egyetlen információ! Még a HKT Alapszabálya sincs ott!
Az oldal Hírek rovatában az utolsó bejegyzés a 2021. szeptember 18-án megtartott (!!) Kukoricafesztivál eseményeinek a programja[14]! Az alján pedig ez áll: COPYRIGHT BY DOBAI RÓBERT[15], vagyis a szerzői jog Dobai Róbertet (a helyiek szerint Dobai János „polgármester” fiát) illeti meg, akármit jelentsen is ez. Nincs itt valami érdekütközés?
Nagy kérdés az is, hogy Dobai János (sok éve) „polgármester” intézkedett-e, tett-e bármit is a csapvíz biztosításának gyors megoldása érdekében?
A múlt héten, pontosabban június 17-étől kezdődően előbb akadozott, majd 19-én teljesen megszűnt Tordán a központi vízellátás és csak 22-én délután állt helyre[10]. Közben a napi hőmérséklet elérte a 35 fokot is!
Nagy problémát okozott ez nem csak a falu lakosainak, de az állatok ellátásában is. A jószágok szomjaztak! Horror!
Arról, hogy mi történt a vízellátással, és hogy mikor fog helyreállni a szolgáltatás, egyetlen hiteles információ nem jelent meg a Helyi Közösség honlapján[11]!
Az illetékesek csak június 22-én 10:25-kor tartották érdemesnek – ekkor már bizonyára az egyre türelmetlenebb és mérgesebb polgárok nyomására, hogy értesítsék a helybelieket: „A központi vízellátás helyre fog állni a mai nap folyamán. Az illetékesek dolgoznak a probléma megoldásán”[12]. A közlemény nem a Helyi Közösség oldalán, hanem a Facebookon jelent meg! De mennyien használják egyáltalán a faluban a számítógépet?
A Helyi Közösség oldalán továbbra sem találni egyetlen/semmilyen információt, hogy valójában mi is történt a központi vízvezetékkel! Az oldal Helyi Közösség rovatában csak a HKT 2021-ben megválasztott összetétele (Dobai János & Co.) található[13]. A testület munkájával kapcsolatban azonban sehol egyetlen információ! Még a HKT Alapszabálya sincs ott!
Az oldal Hírek rovatában az utolsó bejegyzés a 2021. szeptember 18-án megtartott (!!) Kukoricafesztivál eseményeinek a programja[14]! Az alján pedig ez áll: COPYRIGHT BY DOBAI RÓBERT[15], vagyis a szerzői jog Dobai Róbertet (a helyiek szerint Dobai János „polgármester” fiát) illeti meg, akármit jelentsen is ez. Nincs itt valami érdekütközés?
Nagy kérdés az is, hogy Dobai János (sok éve) „polgármester” intézkedett-e, tett-e bármit is a csapvíz biztosításának gyors megoldása érdekében?
A nyugdíjas polgármester – aki az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanács tagja is[16] – ha valami probléma adódik a faluban, általában azt mondja: „nem az én hatáskörömbe tartozik”, miközben a falu minden ügyében el kellene járnia! Minek az ilyen alkalmatlan „polgármester”, aki még azt sem tudja, mi a teendője?
A helyi önkormányzatról szóló törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén” [17].
Nem Dobainak és a(z általa választott) HKT-ának kellett volna idejében gondoskodni arról, hogyan lehet megoldani a falu vízellátását a jelenlegi rendszer esetleges meghibásodása esetén? Már csak azért is, mert ez már korábban is többször előfordult. Senkit nem terhel semmilyen felelősség ezért? Nem kellene ezt kivizsgálni?
A Torda vízellátásával (2019 óta) a begaszentgyörgyi EKOC Kommunális-lakásügyi Közvállat (EKOC) van megbízva[18]. Ez a vállalat sem tartotta azonban szükségesnek, hogy a falu lakosait értesítse a szolgáltatás leállásról, sem arról, hogy mikor indul újra. Sőt, hívásra még a telefont sem vették fel! Azt meg ne is említsük, hogy ciszternákat sem biztosított a lakosság vízellátására. Vannak-e ilyen ciszternái egyáltalán?
Helybeli információ szerint a javítást végző (szabadkai) vállalat két napig nem volt hajlandó kiszállni és elvégezni a javítást, mivel az EKOC az egyik korábbi javítás összegét nem fizette ki. Miután ez megtörtént, a hibát mindössze néhány óra alatt elhárították.
Ebből arra lehet következtetni, hogy tordaiak az EKOC miatt voltak csaknem négy napig víz nélkül! Felelősségre vonnak-e ezért bárkit is? Aligha. Senki semmiért nem felelős?
A vízellátás problémája során felvetődött a kérdés, hogy egyáltalán milyen vizet is isznak Tordán?
A helyi önkormányzatról szóló törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén” [17].
Nem Dobainak és a(z általa választott) HKT-ának kellett volna idejében gondoskodni arról, hogyan lehet megoldani a falu vízellátását a jelenlegi rendszer esetleges meghibásodása esetén? Már csak azért is, mert ez már korábban is többször előfordult. Senkit nem terhel semmilyen felelősség ezért? Nem kellene ezt kivizsgálni?
A Torda vízellátásával (2019 óta) a begaszentgyörgyi EKOC Kommunális-lakásügyi Közvállat (EKOC) van megbízva[18]. Ez a vállalat sem tartotta azonban szükségesnek, hogy a falu lakosait értesítse a szolgáltatás leállásról, sem arról, hogy mikor indul újra. Sőt, hívásra még a telefont sem vették fel! Azt meg ne is említsük, hogy ciszternákat sem biztosított a lakosság vízellátására. Vannak-e ilyen ciszternái egyáltalán?
Helybeli információ szerint a javítást végző (szabadkai) vállalat két napig nem volt hajlandó kiszállni és elvégezni a javítást, mivel az EKOC az egyik korábbi javítás összegét nem fizette ki. Miután ez megtörtént, a hibát mindössze néhány óra alatt elhárították.
Ebből arra lehet következtetni, hogy tordaiak az EKOC miatt voltak csaknem négy napig víz nélkül! Felelősségre vonnak-e ezért bárkit is? Aligha. Senki semmiért nem felelős?
A vízellátás problémája során felvetődött a kérdés, hogy egyáltalán milyen vizet is isznak Tordán?
A Helyi Közösségének oldalán[19] találni a testület titkárának (miért nem az elnökének, a „polgármesternek”?) az aláírásával ellátott, az említett EKOC igazgatónak címzett 2022. december 6-ai szerb nyelvű (50-12/2022 számú) levelét, pontosabban „az ivóvíz, a kútrendszer és a vízvezeték hálózat karbantartására, tisztítására” irányuló „követelést” (a fotón).
Valakinek esetleg eszébe juthatott, hogy ebből bizony probléma is lehet. Bűnvádi feljelentésre kerülhet sor a víz szennyezése (a szerbiai Büntető Törvénykönyv 258. cikke[20]), illetve környezetszennyezés miatt (a BTK 260. cikke[21]), vagy a környezetvédelmi intézkedések elmulasztásának alapos gyanúja miatt (a BTK 261. cikke[22]).
Valakinek esetleg eszébe juthatott, hogy ebből bizony probléma is lehet. Bűnvádi feljelentésre kerülhet sor a víz szennyezése (a szerbiai Büntető Törvénykönyv 258. cikke[20]), illetve környezetszennyezés miatt (a BTK 260. cikke[21]), vagy a környezetvédelmi intézkedések elmulasztásának alapos gyanúja miatt (a BTK 261. cikke[22]).
A levélben ez áll:
„A Helyi Közösség Tanácsának 2022. december 5-ei záradéka alapján fordulunk Önökhöz, azzal a követeléssel, hogy végezzék el a víz elemzését, a rendszer ellenőrzését a kútnál, és hogy tisztítsák meg az egész rendszert, valamint alkalmazzanak megfelelő fertőtlenítőszert.
Mindezt a polgárok panaszai alapján kérjük, mivel a tordai ivóvíz többé nem elviselhető, erős szaga van, arról nem is szólva, hogy sárga színű, mint a vizelet.
Számos polgár panaszkodott hasmenésre és gyomorfájdalmakra, nagy valószínűséggel az ivóvíz miatt. A vizet takarításra, főzésre és a higiénia fenntartására is használják, nem csak ivásra, könnyen lehetséges, hogy dermatológiai problémákat is okoz a bőrön, a fenti bajok mellett.
Nem gazdagok a mi polgáraink, sokunknak nincs lehetősége, hogy minden nap tiszta ivóvizet engedjen meg magának, ezért a központi vízvezetékből kénytelenek inni ki tudja milyen vizet.
Önnek, mint az EKOC igazgatójának, menedzserének a kötelessége, hogy időben megfelelő eszközöket biztosítson a központi vízvezeték rendszeres karbantartására (a szűrők cserélésére, megfelelő só alkalmazására, stb. …). Úgyszintén felelős a polgárok egészségéért, akik a vizet használják, mivel havi térítést fizetnek azért.
A Helyi Közösség a jövőben rendszeres jelentést követel az EKOC Közvállalat illetékeseitől arról, hogy mikor végezte el a víz ellenőrzését, milyen a víz minősége, mikor végezték a rendszer ellenőrzését, mikor cserélték a szűrőket, mikor alkalmaztak megfelelő sót… stb.
Ugyancsak követeljük, hogy a polgárokat idejében értesítsék, amennyiben valamilyen probléma van a vízvezetékrendszerrel kapcsolatban, illetve, ha ivásra nem alkalmas a víz.”
Arról azonban, hogy az EKOC eljárt-e a követelések alapján semmilyen információt nem találni. Akkor milyen vizet is isznak a tordaiak!?
Az mondják, hogy „minden rendben van”, de vajon így van-e? Van erről bizonyíték, laboratóriumi elemzés, dokumentum?
A felettébb kellemetlen eseményből két tapasztalatot is le lehet levonni:
Az egyik az, hogy Tordán a központi vízvezeték nagyon sérülékeny. Bármikor/bármelyik pillanatban ismét elakadhat a vízszolgáltatás!
Csak egy kút látja el a falut vízzel, tehát meghibásodás esetén nincsen semmilyen alternatív megoldás a csapvízellátás biztosítására. A helybeliek ismeretei szerint úgyszintén nincsen sem tartalék elektromotor, se másik pumpa a gyors cserére. Bezzeg a szomszéd falvakban két, sőt néhol három forrás is van a vízellátás biztosítására. Tordának miért nincsen alternatív megoldása a folyamatos vízellátás biztosítására?
A másik tapasztalat, hogy a helybeli lakosság tájékoztatása sehogy nem működik! A Helyi Közösség Tanácsa vagy egyáltalán nem dolgozik, mivel a tevékenységről nem található egyetlen információ sem, vagy ha működik is, a polgárokat nem tartja érdemesnek arra, hogy tájékoztassa őket!?
Időközben megszűnt, illetve úgyszintén a Facebookra „költözött” a Helyi Televízió[23] is, ahol (többnyire vallási és művelődési jellegű) helyi információkat, hirdetéseket is közölnek, így a falu lakosai teljesen magukra vannak hagyva a tájékozódást illetően is.
A Helyi Közösség weboldalán megtalálható az ugyancsak 2022. december 6-ai keltezésű (51-12/2022 számú), ismét csak az említett közvállat igazgatójának címzett levél „a piactér és környéke rendezésére”.
Ebben az a követelés állt, hogy „a megbízott munkások piac után rendszeresen jelenjenek meg a terepen és tisztítsák meg azt (gyűjtsék össze és vigyék el a szemetet, tisztítsák meg a WC-t).”
– Úgyszintén követeljük, hogy kéthetente egyszer jelenjenek meg a piactéren és kaszálják le a füvet, szedjék össze az ágakat, rendezzék a fákat és a bokrokat.
Mivel az EKOC, a begaszentgyörgyi 2010. évi községi határozat alapján átvette a piaci közterület használati díjának a megfizettetését, a Tanács úgy tartja, rendjén volna, ha az előbbi bekezdésből eredő más feladatokat is átvenne – áll a levélben.
Tordán nem csak az ivóvízzel és közművesítéssel van gond, számos más megoldatlan probléma is van: nincs munkavállalási lehetőség, nincs a magyar nyelvet is beszélő állandó orvos, gyógyszerész, rendszertelen a gyógyszertár munkaideje, nincs kanalizáció, váratlanul és gyakran elveszik a villanyáramot (napjában néha többször is), stb. Milyen problémákat találnának még egy esetleges átvilágítással? Mire jutnánk például a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének elemzése során?!
A helyi (Vémeszes) vezetőség – a „polgármesterrel” az élén – nem tudja/képtelen ellátni a saját feladatait, de a falu (érdek)képviseletét sem a Begaszentgyörgyre központosított hivatalok felé.
„A Helyi Közösség Tanácsának 2022. december 5-ei záradéka alapján fordulunk Önökhöz, azzal a követeléssel, hogy végezzék el a víz elemzését, a rendszer ellenőrzését a kútnál, és hogy tisztítsák meg az egész rendszert, valamint alkalmazzanak megfelelő fertőtlenítőszert.
Mindezt a polgárok panaszai alapján kérjük, mivel a tordai ivóvíz többé nem elviselhető, erős szaga van, arról nem is szólva, hogy sárga színű, mint a vizelet.
Számos polgár panaszkodott hasmenésre és gyomorfájdalmakra, nagy valószínűséggel az ivóvíz miatt. A vizet takarításra, főzésre és a higiénia fenntartására is használják, nem csak ivásra, könnyen lehetséges, hogy dermatológiai problémákat is okoz a bőrön, a fenti bajok mellett.
Nem gazdagok a mi polgáraink, sokunknak nincs lehetősége, hogy minden nap tiszta ivóvizet engedjen meg magának, ezért a központi vízvezetékből kénytelenek inni ki tudja milyen vizet.
Önnek, mint az EKOC igazgatójának, menedzserének a kötelessége, hogy időben megfelelő eszközöket biztosítson a központi vízvezeték rendszeres karbantartására (a szűrők cserélésére, megfelelő só alkalmazására, stb. …). Úgyszintén felelős a polgárok egészségéért, akik a vizet használják, mivel havi térítést fizetnek azért.
A Helyi Közösség a jövőben rendszeres jelentést követel az EKOC Közvállalat illetékeseitől arról, hogy mikor végezte el a víz ellenőrzését, milyen a víz minősége, mikor végezték a rendszer ellenőrzését, mikor cserélték a szűrőket, mikor alkalmaztak megfelelő sót… stb.
Ugyancsak követeljük, hogy a polgárokat idejében értesítsék, amennyiben valamilyen probléma van a vízvezetékrendszerrel kapcsolatban, illetve, ha ivásra nem alkalmas a víz.”
Arról azonban, hogy az EKOC eljárt-e a követelések alapján semmilyen információt nem találni. Akkor milyen vizet is isznak a tordaiak!?
Az mondják, hogy „minden rendben van”, de vajon így van-e? Van erről bizonyíték, laboratóriumi elemzés, dokumentum?
A felettébb kellemetlen eseményből két tapasztalatot is le lehet levonni:
Az egyik az, hogy Tordán a központi vízvezeték nagyon sérülékeny. Bármikor/bármelyik pillanatban ismét elakadhat a vízszolgáltatás!
Csak egy kút látja el a falut vízzel, tehát meghibásodás esetén nincsen semmilyen alternatív megoldás a csapvízellátás biztosítására. A helybeliek ismeretei szerint úgyszintén nincsen sem tartalék elektromotor, se másik pumpa a gyors cserére. Bezzeg a szomszéd falvakban két, sőt néhol három forrás is van a vízellátás biztosítására. Tordának miért nincsen alternatív megoldása a folyamatos vízellátás biztosítására?
A másik tapasztalat, hogy a helybeli lakosság tájékoztatása sehogy nem működik! A Helyi Közösség Tanácsa vagy egyáltalán nem dolgozik, mivel a tevékenységről nem található egyetlen információ sem, vagy ha működik is, a polgárokat nem tartja érdemesnek arra, hogy tájékoztassa őket!?
Időközben megszűnt, illetve úgyszintén a Facebookra „költözött” a Helyi Televízió[23] is, ahol (többnyire vallási és művelődési jellegű) helyi információkat, hirdetéseket is közölnek, így a falu lakosai teljesen magukra vannak hagyva a tájékozódást illetően is.
A Helyi Közösség weboldalán megtalálható az ugyancsak 2022. december 6-ai keltezésű (51-12/2022 számú), ismét csak az említett közvállat igazgatójának címzett levél „a piactér és környéke rendezésére”.
Ebben az a követelés állt, hogy „a megbízott munkások piac után rendszeresen jelenjenek meg a terepen és tisztítsák meg azt (gyűjtsék össze és vigyék el a szemetet, tisztítsák meg a WC-t).”
– Úgyszintén követeljük, hogy kéthetente egyszer jelenjenek meg a piactéren és kaszálják le a füvet, szedjék össze az ágakat, rendezzék a fákat és a bokrokat.
Mivel az EKOC, a begaszentgyörgyi 2010. évi községi határozat alapján átvette a piaci közterület használati díjának a megfizettetését, a Tanács úgy tartja, rendjén volna, ha az előbbi bekezdésből eredő más feladatokat is átvenne – áll a levélben.
Tordán nem csak az ivóvízzel és közművesítéssel van gond, számos más megoldatlan probléma is van: nincs munkavállalási lehetőség, nincs a magyar nyelvet is beszélő állandó orvos, gyógyszerész, rendszertelen a gyógyszertár munkaideje, nincs kanalizáció, váratlanul és gyakran elveszik a villanyáramot (napjában néha többször is), stb. Milyen problémákat találnának még egy esetleges átvilágítással? Mire jutnánk például a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének elemzése során?!
A helyi (Vémeszes) vezetőség – a „polgármesterrel” az élén – nem tudja/képtelen ellátni a saját feladatait, de a falu (érdek)képviseletét sem a Begaszentgyörgyre központosított hivatalok felé.
A tordai állapotok az egész társadalom körülményeit is tükrözik kicsiben. A magyar közösség leépülésének/leépítésének ékes példája ez!
A lakosok hivatalosan nem követelik a jogaik érvényesítését, csak egymás között duzzognak, elégedetlenkednek. Miközben maréknyi maradt belőlük. Nem azt mondják, hogy meneszteni kell a vezetőséget, hanem azt, „ha ezek elmennek, még rosszabb lesz”. A mulasztásokért itt senkit nem vontak/vonnak felelősségre. Senki semmiért nem felelős?
A helyi vezetésnek nem, hogy valamilyen terve, de még csak halvány elképzelése sincsen a helyzet megváltoztatására, javítására, a fejlődésre! Ami felébresztené a reményt, hogy „Van jövő”[24]! Ilyen hozzáállással nem lehet előre haladni, jövőt építeni!
Nem kell csodálkozni, hogy a lakosok az elvándorlást választják! Hajrá, VMSZ!
A lakosok hivatalosan nem követelik a jogaik érvényesítését, csak egymás között duzzognak, elégedetlenkednek. Miközben maréknyi maradt belőlük. Nem azt mondják, hogy meneszteni kell a vezetőséget, hanem azt, „ha ezek elmennek, még rosszabb lesz”. A mulasztásokért itt senkit nem vontak/vonnak felelősségre. Senki semmiért nem felelős?
A helyi vezetésnek nem, hogy valamilyen terve, de még csak halvány elképzelése sincsen a helyzet megváltoztatására, javítására, a fejlődésre! Ami felébresztené a reményt, hogy „Van jövő”[24]! Ilyen hozzáállással nem lehet előre haladni, jövőt építeni!
Nem kell csodálkozni, hogy a lakosok az elvándorlást választják! Hajrá, VMSZ!
BOZÓKI Antal
__________
[1] Torda. http://www.torda.rs/o_nama.htm
[2] Uo.
[3] vh: Egyre kevesebben Közép-Bánátban is. Magyar Szó, 2023. február 1. 6.
[4] Национална припадност – подаци по општинама и градовима [Nemzeti hovatartozás – községek és városok szerinti adatok]. Становништво према националној припадности и полу, по општинама и градовима [A lakosság a nemzeti hovatartozás és a nem szerint, a községekben és a városokban] https://popis2022.stat.gov.rs/sr-latn/5-vestisaopstenja/news-events/20230428-konacnirezpopisa/ 54
[5] Општина Житиште. [Begaszentgyörgy Község]. Попис 2011 [Népszámlálás 2011]. Етнички састав према попису из 2011. [Еtnikai összetétel a 2011. évi népszámlálás szerint]. https://sr.wikipedia.org/sr-ec/
[6] Uo.
[7] FELÚJÍTOTTÁK A SZÉKEKET A KULTÚROTTHONBAN. http://www.torda.rs/vesti.html, és Torda Helyi Közösség. https://www.facebook.com/search/top/?q=torda, 2023. június 26. 11:05
[8] Torda – falu, ahol leáll az élet. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. június 12.
[9] vh: Van jövő. Magyar Szó, 2023. május 15. 5.
[10] Tordai Helyi Közösség. Közlemény.
https://www.facebook.com/search/top/?q=helyi%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%20torda, 2023. június 22. 10:25
[11] Torda. http://www.torda.rs/mesnazajednica.html
[12] Lásd a 10-es alatti oldalon.
[13] HELYI KÖZÖSSÉG TANÁCSÁNAK ÖSSZETÉTELE (2021-2025). http://www.torda.rs/mesnazajednica.html
[14] 13. KUKORICAFESZTIVÁL. http://www.torda.rs/vesti.html
[15] Hírek. http://www.torda.rs/vesti.html
[16] Bővebben lásd a Tehát c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. november 8. 19:06
[17] Zakon o lokalnoj samoupravi [Törvény a helyi önkormányzatról]. "Sl. glasnik RS" [a SZK Hivatalos Közlönye], 129/2007, 83/2014 – másik törvény, 101/2016 – másik törvény 47/2018 i 111/2021 – másik törvény. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
[18] EKOC. Водоснабдевање [Vízellátás]. http://ekoszitiste.rs/index.php/delatnosti/vodosnabdevanje
[19] A 9-es alatt.
[20] KRIVIČNI ZAKONIK [Büntető Törvénykönyv]. "Sl. glasnik RS" [a SZK Hivatalos Közlönye], 85/2005 szám, 88/2005 – javítás, 107/2005 – javítás, 72/2009, 111/2009, 121/2012, 104/2013, 108/2014, 94/2016 i 35/2019. https://www.paragraf.rs/propisi/krivicni-zakonik-2019.html
[21] Uo.
[22] Uo.
[23] Helyi Televízió. https://www.facebook.com/search/top/?q=helyi%20telev%C3%ADzi%C3%B3
[24] Lásd a 9-es jegyzetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése