Milyen országban élünk? (4.)

Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján

Szerbia az erőszak ellen – tiltakozás Belgrádban, 2023. május 26-án
(Foto: Zorana Jevtic/REUTERS)

Szerbiában jogállam nem létezik, az Alkotmány
és a törvények uralma felett egy ember akarata áll.
Aleksandar Marković (Danas, 2023. április 14. 12.)

Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hosszú évek óta kormánypártként
járul hozzá Szerbia látványos fejlődéséhez. Bravó, Pásztor István!
Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter

Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli?
Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk.
Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén?
Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására.

 
Ivóvíz
Szerbiában 23 olyan helyi önkormányzatot regisztráltak, amelyben vízkorlátozásokat jegyeztek, Nagybecskereken pedig már 20 éve élnek az emberek ivóvíz nélkül.
Szerbia egymillió lakosa időnként vagy állandóan nem tud ivóvízhez jutni – mondta Žaklina Živković, aki egy kutatást végzett a témában.
A kutató az ivóvízproblémák kapcsán elmondta, hogy Szerbiát nagyban veszélyezteti a környezetszennyezés, a túlzott kitermelés, a magánosítás, és a klímaváltozás. A szakemberek kiemelik azt is, hogy Szerbiában 10-szer kevesebb víz jut egy lakosra, mint a régió más országaiban. A lakosság 80 százaléka vezetékes ivóvizet használ, 50 százalékának van szennyvízelvezető csatornája, míg az ivóvíznek csak a 7 százaléka számít jó, illetve kiváló minőségűnek[1].

A vajdaságiak fogyasztják a legrosszabb minőségű ivóvizet Szerbiában.
A Batut Közegészségügyi Intézet [Institut za javno zdravlje Srbije Dr Milan Jovanovic Batut] jelentése szerint a tartomány 43 pontján vettek mintát és csak 20 felelt meg az egészségügyi előírásoknak.
Az intézet szerint 100 százalékban fogyasztásra alkalmatlan a víz Temerinben és Adán, 96 százalékban Cservenkán. Nagybecskereken, Nagykikindán és más községekben tilos a csapvíz fogyasztása.
Bánát több községében is színe, íze és szaga is van a csapvíznek, ami a furatokba bejutó őstengeri üledékből, a mezőgazdaságban használt permetszerektől, műtrágyáktól, valamint a kezeletlenül kiengedett szennyvízből is ered[2].

Szennyvíztisztítás
Szerbiában a szennyvizek 84 százalékát nem tisztítják meg,[3] „egyenesen a folyókba engedik”[4].
A vajdasági háztartások felének nincs lehetősége a városi szennyvízelvezető csatornára csatlakozni, ezért a szennyvizet emésztőgödrökben gyűjtik, amelyeket a legtöbb esetben magáncégek ürítenek időről-időre, azt azonban nem tudni, hogy ezt a szennyvizet ők hová ürítik ki, írja a VOICE [Vojvođansko istraživačko-analitički centar/Vajdasági Analitikai Kutatási Központ][5].
Božo Dalmacija, az újvidéki Természettudományi-matematikai Egyetem professzora a portálnak azt mondta, hogy Vajdaságban mintegy 40-45 százalékos a lefedettség, ami a szennyvízelvezetést illeti.
A háztartások több mint 50 százaléka továbbra is szennyezi a vízrétegeket és nem tudni, hogy a szennyvíz az emésztőgödrökből hová kerül.
A VOICE-nak tizenegy község megerősítette, hogy egyáltalán nem végeznek ilyen szolgáltatást, míg nyolc közvállalattól hónapok után sem érkezett válasz a portál kérdésére.
A szennyvíz kontroll nélküli ürítése óriási problémát jelent a környezetvédelem szempontjából és veszélyezteti a növény- és állatvilágot is. A VOICE azt írja, hogy a magánvállalatok, amelyek ezt a szolgáltatást végzik, nem kell, hogy licenccel rendelkezzenek, és nem is tartoznak elszámolással arra vonatkozóan, hogy hová ürítik ki a begyűjtött szennyvizet[6].

Környezetvédelem
Szerbiában sohasem volt nagyobb a környezetszennyezés, mint az elmúlt évtizedben.
Például a légszennyezés tekintetében Szerbia világviszonylatban többször volt a negatív lista éllovasa[7].
A legnagyobb környezetszennyezők a hőerőművek.
A 15 ún. „ökológiai bomba” közül az első négy: az obrenovaci, a kostolaci, a svilajnaci és a Veliki Crljeni hőerőmű, majd következik a lazarevaci Kolubara szénbánya, stb.
Ezen a dicstelen listán három délvidéki üzem is található. Komoly környezetszennyezőnek számít a pancsovai kőolaj-finomító, a verbászi Bácskai-csatorna (Ferenc-csatorna) és a Lafarge cég belcsényi gyára.
Ugyanakkor a polgárokkal egy évtizeden át megfizettetett környezetvédelmi díj hatása cseppet sem érezhető. Az ökológiai szervezetek kérdezik, mire költi a hatalom a lakosságtól ily módon behajtott pénzt?
A kérdés jogos, hiszen az említett módon az állam tíz év alatt 100 milliárd dinár bevételt valósított meg, de ebből csak 40 százalékot költött el, de nem tudni milyen rendeltetésre[8].
Az országot ellepő kínai gyárak által alkalmazott piszkos technológiák a következő időszakban várhatóan tovább rontanak a helyzeten. Pl. aligha vitás, hogy a következő években a világ egyik legnagyobb légszennyezője – a kínai Linglong gumiabroncs-gyártó cég nagybecskereki üzeme is jelentős ökológiai problémát okoz majd Délvidéken[9].

„Hibrid vagy átmeneti rezsim”
A Freedom House tranzícióban lévő országokra vonatkozó új jelentésében Szerbia – már negyedik éve egyhuzamban – nem került be a demokratikus országok közé.
A jelentés szerint Szerbia a „hibrid vagy átmeneti rezsimekhez” tartozik, ahol törékenyek a demokratikus intézmények, ugyanakkor jelentős kihívásokkal néznek szembe a politikai jogok és a polgári szabadságjogok védelme terén.
A demokrácia minőségét, amelyet a Freedom House jelentése szerint egy 1-től 7-ig terjedő skálán pontoznak, Szerbiát a tavalyihoz hasonlóan idén is 3,79 ponttal értékelték, ami tavaly a második legnagyobb visszaesést jelentette. Az index szerint a Nyugat-Balkánon Szerbia jelenleg a második helyen osztozik Montenegróval és Albániával, míg Észak-Macedónia áll a legjobb helyen a ranglistán.
A jelentésben közölték, hogy noha első pillantásra javult a politikai pluralizmus 2022-ben, mert az ellenzék a több éven át tartó bojkott után részt vett a választásokon, a választási folyamatot továbbra is szabálytalanságok kísérték, annak ellenére, hogy a pártok közötti párbeszéddel igyekeztek javítani a választási feltételeken, írja a FoNet[10].

A göteborgi (Svédország) V-Dem (Varieties of Democracy) Intitute független kutatóintézet Ellenszegülés az autokráciának [Defiance in the Face of Autocratization][11] című legújabb jelentésében a demokrácia állapotáról a világban, Szerbia ismét azon országok között van, amelyekben „a legnagyobb szintű az autokrácia”. Az intézet Szerbiát „választási autokráciaként” jellemezte.
A liberális demokráciák listáján Szerbia az idén a 104. helyre került a tavalyi 111. helyhez viszonyítva, a szabad választások kategóriájában pedig Szerbia a 116. helyen áll, a tavalyi 122. helyhez képest.
Az intézet megállapította, hogy Szerbiában az időszerű politikai változások megvitatására hivatott szereplők mozgástere „jelentősen és lényegesen korlátozott”.
A V-Dem a jelentés készítésekor mintegy 60 indexet és 500 indikátort használt. A jelentés négyféle rendszert ismer: a zárt és választási autokráciát, valamint a választási és liberális demokráciát[12].

Emberi- és nemzeti kisebbségi jogok
Szerbia azon országok közé tartozik, amelyekben gyakran lábbal tiporják az emberi jogokat.
Mi több, a második helyet foglalja el a strasbourgi emberi jogi bíróságnál az ellene benyújtott feljelentések számát illetően – európai viszonylatban. Egyedül Montenegró előzi meg ezen a dicstelen listán.
A szerb állam és intézményei ellen tavaly 1 993 feljelentést tettek a polgárok. Európai viszonylatban legkevesebb feljelentés az emberi jogi bíróság címére Nagy-Britanniából, Németországból, Franciaországból és Dániából érkezett[13].
Szerbiában 2023-ban, négy és fél hónap alatt 18 nőt öltek meg[14].

Az USA-nak emberi jogok helyzetéről szóló tavalyi jelentése szerint „az emberi jogok jelentős mértékű megsértését figyelték meg Szerbiában”. – Azt állapították meg, hogy Szerbiában súlyosan korlátozott a szólás- és a sajtószabadság, többek között az újságírók elleni erőszak, az erőszakkal történő fenyegetés, valamint az újságírók letartóztatása és bűnvádi üldözése miatt – áll egyebek mellett a jelentésben.
A jelentés az országban kínzásról vagy megalázó bánásmódról számolt be a rendőrségi létesítményekben, továbbá zordak a börtönökben lévő körülmények.
– Noha a kormány lépéseket tett az emberi jogokat megsértő tisztviselők azonosítására, az esetek kivizsgálására, a vádemelésre és felelősségre vonásra, sok megfigyelő úgy véli, hogy számos olyan korrupciós, társadalmi és családon belüli erőszak esete volt, továbbá a civil társadalom elleni támadás és egyéb visszaélések történtek, amelyeket nem jelentettek, és büntetlenek maradtak – áll a jelentésben, írja a Beta[15].

Sajtószabadság
A Riporterek Határok Nélkül által közzétett 2023-as médiaszabadság-világmutatóban Szerbia a 91. helyre került a 180 ország közül, mint az egyetlen nyugat-balkáni ország, amelyben tovább romlott a sajtószabadság helyzete.
A szerb média és a médiában dolgozók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A Szerbiai Újságírók Szakszervezete (Sindikat novinara Srbije – SINOS) arra figyelmeztet, hogy az újságírók alulfizetettek, a dolgozók 90 százalékának pedig átlag alatt van a havi keresete.
A Szerbiai Újságírók Egyesületének (Udruženje novinara Srbije – UNS) közleménye szerint, 2022-ben az újságírók elleni 140 fenyegetést, nyomásgyakorlást és támadást vettek nyilvántartásba a 2021. évi 74 esettel szemben.
Az Amerika Hangja által közölt jelentés szerint a szerbiai kormánypárti média orosz propagandát terjeszt, az EU-ban és a balkáni térségben is Szerbia esett vissza a legnagyobb mértékben, 12 ponttal (és a 91. helyre került). Albánia a 96. helyen áll, őt követi Bosznia-Hercegovina (64), Koszovó (56), Montenegró (39) és Észak-Macedónia (38). Horvátország a 42. helyen áll a listán[16].
A szerbiai sajtóban uralkodó állapotokat mutatja az is, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök, „2022. december 1-je és 2023. március 30. között 58 órát vendégeskedett a nemzeti frekvenciával rendelkező televíziók híradójában” – közölte Zoran Gavrilović a Társadalomkutatási Központ [Biro za društvena istraživanja – BIRODI] végrehajtó igazgatója[17]. – Legtöbbet (694 alkalommal) Koszovót választotta témául, míg az oktatást például egy alkalommal említette – tette hozzá[18].

Korrupció
Transparency International – TI (társadalmi szervezet, amely nemzetközi szinten figyeli és közzéteszi a vállalati és politikai korrupció mértékét) 2022-ről szóló jelentésében a korrupcióérzékelési (rang)listáján
Szerbia alig 36 pontot szerzett a lehetséges 100-ból (a 0-tól 100-ig terjedő skálán – amelyen minél alacsonyabb az érték, annál korruptabb az ország), ezzel öt helyet rontva a lista 101. helyére került.
Az előző két évben Szerbia korrupcióérzékelési indexe 38 volt és a TI listájának 94. illetve 96. helyét foglalta el.
A TI értékelése szerint az egy évtizedes stagnálást követően ez a zuhanás várható volt a korrupcióellenes jogszabályok nyílt és nagyszámú megsértése miatt.
A térség országai közül csak Bosznia teljesített rosszabbul, és 34 pontot kapott, Albánia pedig Szerbiával osztozik a 101. pozíción (a 180 ország közül)[19].

Szerbia boldogságszintje
Az ENSZ minden évben közzéteszi a világ legboldogabb nemzeteiről készült jelentést [World Happiness Repor[20]], amelyben több mint százötven ország boldogságszintjét teszik közzé.
A jelentés a Gallup nemzetközi felméréseinek válaszaira támaszkodik, amelyekben a válaszadók egy nullától tízig terjedő skálán, a Cantril-létrán pontozzák életüket. Ezen a nulla a lehető legrosszabbra értékelt életet jelenti, a tíz pedig a legjobbat.
Minden országnál hat mérőszámot vesznek figyelembe: a bruttó hazai terméket (GDP), a várható élettartamot, a szolidaritás mértékét, a társadalmi támogatottságot, valamint a szabadság és a korrupció mértékét.
Az utolsó három év eredményeinek átlagaiból számolt 2023. március 29-ei jelentés szerint Finnország mögött Dánia, Izland, Izrael, Hollandia, Svédország, Norvégia, Svájc, Luxemburg és Új-Zéland lakosai számoltak be a legmagasabb szintű boldogságról.
A listán, Szerbia a 45. helyet szerezte meg – Kazahsztán és Ciprus között – (Koszovó a 34.).
Összehasonlításképpen: Ausztria a 11. helyen végzett a listán, az Egyesült Államok a 16., Szlovénia a 22., Románia a 24., Szlovákia a 29., Horvátország a 48., Magyarország az 51. (El Salvador és Argentína között), Ukrajna a 92. helyet érte el[21], stb.

BOZÓKI Antal

__________
[1] Szerbiában az ivóvíz 7 százaléka számít jó, vagy kiváló minőségűnek. https://www.magyarszo.rs/hu/5024/kozelet/271482/, 2022. szeptember 5. 14:47 >> 2022. szeptember 5. 21:16. Lásd még: (K1) Szerbia 15 városában nem megfelelő az ivóvíz. https://m.vajma.info/cikk/szerbia/30663/Szerbia-15-varosaban-nem-megfelelo-az-ivoviz.html, 2021. október 7. [12:25]
[2] A vajdaságiak fogyasztják a legrosszabb minőségű ivóvizet Szerbiában. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/vajdasagiak-fogyasztjak-legrosszabb-minosegu-ivovizet-szerbiaban, 2021. szeptember 7. 18:45
[3] (Beta) Svetski dan voda: U Srbiji se 84 odsto otpadnih voda ne prečišćava [A víz világnapja. Szerbiában a szennyvizek 84 százalékát nem tisztítják meg]. Danas, 2023. március 23. 7.
[4] (Beta) Svetski dan voda: U srbiji se 84 posto otpadnih voda ne prečišćava [A víz világnapja: Szerbiában a szennyvizek 84 százalékát nem tisztítják meg]. Danas, 2023. március 23. 7.
[5] Fél Vajdaság úszik a fekáliában. https://szmsz.press/2023/04/23/fel-vajdasag-uszik-a-fekaliaban/, 2023. április. 23 14:22, és Petar Alimpijević: Septičke jame Vojvodine – ekološka misterija i rupe u propisima [Vajdaság szennygödrei – ökológiai misztérium és lyukak a jogszabályokban]. https://voice.org.rs/septicke-jame-vojvodine-ekoloska-misterija-i-rupe-u-propisima/, 2023. április 23.
[6] Uo.
[7] F. F.: Mire használták fel a mindannyiunk által fizetett környezetvédelmi díjat?
https://delhir.info/2023/05/04/mire-hasznaltak-fel-a-mindannyiunk-altal-fizetett-kornyezetvedelmi-dijat/
[8] Uo.
[9] F. F.: A tizenöt környezetszennyező gócpont közül három délvidéki.
https://delhir.info/2023/03/15/a-tizenot-kornyezetszennyezo-gocpont-kozul-harom-delvideki/
[10] A Freedom House új jelentése megerősítette: Szerbia nem demokratikus ország.
https://www.vajma.info/cikk/szerbia/32792/A-Freedom-House-uj-jelentese-megerositette-Szerbia-nem-demokratikus-orszag.html, 2023. május 24. 9:09
[11] Democracy Report 2023. Defiance in the Face of Autocratization. https://www.v-dem.net/
[12] (EWB) V Dem Institut: Srbija ponovo među zemljama sa najvećim nivoom autokratizacije [Szerbia ismét a legnagyobb szintű autokráciás országok között]. https://europeanwesternbalkans.rs/v-dem-institut-srbija-ponovo-medju-zemljama-sa-najvecim-nivoom-autokratizacije/, 2023. március 3.
[13] F. F.: Szégyenteljes helyezés: A szerb állam a második az emberi jogi bíróságnak ellene tett feljelentések számát illetően. https://delhir.info/2023/05/03/szegyenteljes-helyezes-a-szerb-allam-a-masodik-az-emberi-jogi-birosagnak-ellene-tett-feljelentesek-szamat-illetoen/
[14] Zorana Mihajlović: Odgovornost je velika a sramota je nemerljiva [ A felelősség nagy, a szégyen mérhetetlen]. Danas, 2023. május 15. 1., vagy https://www.vesti.rs/Svet/Svetosti-vasa-odgovornost-je-velika-a-sramota-nemerljiva-Zorana-Mihajlovic-o-snimku-patrijarha-Porfirija-gde-govori-o-vernicama-jadnicama-i-bednicama.html, 2023. május 13. 20:32
[15] Az USA jelentése az emberi jogokról Szerbiában: Korrupció a kormányban, problémák az igazságszolgáltatás függetlenségével. https://m.vajma.info/cikk/szerbia/32545/Az-USA-jelentese-az-emberi-jogokrol-Szerbiaban-Korrupcio-a-kormanyban-problemak-az-igazsagszolgaltatas-fuggetlensegevel.html, 2023. március 21. 9:03
[16] Ma van a sajtószabadság napja. https://szmsz.press/2023/05/03/ma-van-a-sajtoszabadsag-napja/, 2023. május 3. 9:45; Riporterek Határok Nélkül: A régióban Szerbiában csökkent leginkább a médiaszabadság. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/32697/Riporterek-Hatarok-Nelkul-A-regioban-Szerbiaban-csokkent-leginkabb-a-mediaszabadsag.html, 2023. május 3. 10:28; P. E.: Romlott a sajtószabadság index. Magyar Szó, 2023. május 4. 4.; D.D.: Broj pretnji i napada na novinare udvostručen [Az újságírók elleni fenyegetések és támadások száma megkétszereződött]. Danas, 2023. május 3. 6., és D. D.: Reporteri bez granica: Srbija beleži najveći pad na listi medijskih sloboda [Szerbia jegyzi a legnagyobb esést a médiaszabadságok terén], Danas, 2023. május 4. 10.
[17] D. D.: Vučić za četiri meseca 58 sati na nacionalnim frekvencijama [Vučić négy hónap alatt 58 órát a nemzeti frekvenciákon]. Danas, 2023. május 4. 11.
[18] Uo.
[19] Magyarország vált az EU legkorruptabb országává, Szerbiában is jelentősen romlott a helyzet. https://szmsz.press/2023/01/31/magyarorszag-valt-az-eu-legkorruptabb-orszagava-szerbiaban-is-jelentosen-romlott-a-helyzet/2023. január 31. 19:55
[20] World Happiness Report 2023. file:///C:/Users/bozok/Downloads/WHR+23.pdf, 34.
[21] Györgyei Szabó Magdolna: Ingyenes mesterkurzuson tanulhatjuk meg a finn boldogság titkát. https://kultura.hu/ingyenes-mesterkurzuson-tanulhatjuk-meg-a-finn-boldogsag-titkat/, 2023. március 20., és Magyar Szó, 2023. március 24. 16.