EP: Tiszteletben tartani a nemzeti kisebbségek jogait!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (287.)

Május 10.
EP: Tiszteletben tartani a nemzeti kisebbségek jogait!

Az európai parlamenti szavazás eredménye  (Fotó: Vladimir Bilčik)

Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 508 igen és 76 nem szavazattal elfogadta a Bizottság Vladimir Bilčik Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentését. Álláspontjait az EP 105 pontos dokumentumban foglalta össze (2022/2204(INI)[1]). 

Az állásfoglalás három helyen tér ki a nemzeti kisebbségek helyzetére:
Az 56. pontban az EP „üdvözli, hogy a nemzeti kisebbségek jobban képviselve vannak az új parlamentben; felszólítja az újonnan megválasztott parlamenti képviselőket, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségi jogok védelmét és a vonatkozó jogszabályok gyakorlati végrehajtását; üdvözli, hogy a nemzeti kisebbségek soraiból minisztereket neveztek ki, és hogy 2022 novemberében megrendezték a nemzeti kisebbségi tanácsok felállítására kiírt rendes választásokat”.
Az 58. pontban „felhívja a szerb kormányt, hogy az uniós elvekkel és jogszabályokkal teljes összhangban tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, és biztosítsa nyelvük megfelelő használatát és oktatási szükségleteik kielégítését; megjegyzi, hogy többet kell tenni a megkülönböztetés elleni jogszabályok aktív végrehajtása érdekében”.
A következő (59.) pontban „felhívja Szerbiát, hogy a vonatkozó európai normákkal összhangban biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, beleértve az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és a vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáférést, valamint a közigazgatásban való megfelelő képviseletet; felszólítja Szerbiát, hogy védje és támogassa nemzeti kisebbségei kulturális örökségét, és különösen teremtsen pozitív légkört a kisebbségi nyelveken folyó oktatás számára, valamint sajnálatát fejezi ki a kisebbségi jogok megsértése miatt ezen a területen”.

Az EP állásfoglalása aránylag keveset, azt is lehetne mondani szinte mellékesen foglalkozik a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetével.
A három idézett pont is túlságosan általános, több vonatkozásban is az 2022. július 6-ai EP-i állásfoglalás (2021/2249(INI))[2] ismétlése, ami azt jelenti, hogy nem történt előrehaladás.

A magyar közösség vonatkozásában nem helytálló a megállapítás (az 56. pontban), miszerint „jobban képviselt” az új összetételű parlamentben. Sőt, a Vajdasági Magyar Szövetségnek a korábbi 9 képviselőjéből most már csak öt van[3]. Arról pedig külön vitát kellene nyitni, hogy a Véemeszesek hogyan is képviselik, pontosabban – a hatalmi koalíció részeként –, hogyan NEM képviselik a vajdasági magyar választókat.
Az, hogy a szerb kormányban „a nemzeti kisebbségek soraiból minisztereket neveztek ki”, és hogy az emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter (Tomislav Žigmanov) a horvát nemzeti kisebbséghez tartozik, pozitív lépés ugyan, de önmagában még nem jelenti a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetének javulását.
Az EP állásfoglalás arra sem tér ki, hogy a magyar közösség esetében egypárti lett a nemzeti tanács, ami ellenkezik a demokrácia alapvető elveivel (is).

Az 58. pont a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos uniós elvek tiszteletben tartására és diszkrimináció-ellenes jogszabályok alkalmazására általánosságban szólítja fel a szerb kormányt.
Az EP ezt a felszólítást az 59. pontban megismétli, azzal, hogy Szerbiát „a közigazgatásban való megfelelő képviselet” biztosítására ösztönzi (amit folyamatosan nem teljesít – B. A.), valamint arra, hogy „védje és támogassa a nemzeti kisebbségek kulturális örökségét”. Az EP – ebben a pontban – „sajnálatát fejezte ki” ugyan „a kisebbségi jogok megsértése miatt”, de az állásfoglalásból nem világos, hogy ez csak az oktatás vagy egyéb területekre is vonatkozik.

Az EP állásfoglalása alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy jelentéstevő Vladimir Bilčiknek nem volt közvetlen, átfogó betekintése a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésébe Szerbiában. Azt sem tudni, hogy milyen források alapján készült a jelentésének ez a része.
Arra is következetni lehet, hogy a jelentéstevő nem volt kapcsolatban az egyetlen ellenzéki magyar szervezettel, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK), amelyik tájékoztatatta volna őt a kisebbségi jogérvényesítésről és jogsérelmekről.
A médiasötétség és a Magyarországról érkező támogatások kérdésével sem foglalkozik a jelentés, pedig ezek előre eldöntik a választások kimenetelét.

Az is nyilvánvaló, hogy például nem tájékozatták Bilčiket az utóbbi időben történt anyanyelv-használati sérelmekről (Szabadka, Bácsgyulafalva, stb.), helységnévtábla rongálásokról (Szőreg), az emlékmű-állítási (Újvidék, Szenttamás) és egyéb nemzeti kisebbségi jogsérelmekről[4].
Arról nem is szólva, hogy a jelentés nem reagál a magyar kisebbséget érintő drasztikus népességfogyásra (70.000 vajdasági magyarral kevesebb lett mintegy 10 év alatt). A magyar kisebbség jóval nagyobb százalékban vándorol külföldre, mint a többségi lakosság. Ez egy olyan jelzés, ami azt bizonyítja, a kisebbség nyilvánvalóan nem boldog, nem érzi jól magát ebben az országban.
Ezért az EP állásfoglalása rendkívül hiányosnak és elégtelennek mondható. Felvetődik a kérdés, a VMDK kereste-e a kapcsolatot Bilčikkel?

Május 23.
Közvetlen kapcsolatba kell lépni az EP magyar ellenzéki képviselőivel!

Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben (a fotón).
Az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja konferenciát tartott a kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamatban témára. Várhelyi emlékeztetett: a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték – húzta alá. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség – mondta.
A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges – emelte ki. – A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban. Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk – tette hozzá Várhelyi Olivér[5].

Az EP-ben – amióta Morvai Krisztina független EP-képviselő a mandátuma lejárta után (2019-ben) visszavonult a politikából és Tőkés László EP képviselőnek is (ugyancsak 2019-ben) véget ért a mandátuma – nincsen olyan magyar EP-képviselő, aki felvállalta volna a vajdasági magyar közösség érdekeinek képviseletét.
Deli Andor Fideszes-Véemeszes EP-képviselő – a Fidesz küldöttségének többi tagjával együtt – „a Szerbiáról szóló országjelentés ellen szavazott az Európai Parlament Külügyi Bizottságában”[6], mert „az EP továbbra is feltételrendszerben gondolkodik Szerbiát illetően, s ez nem szolgálja a bővítési folyamatok gyorsítását”[7].
Deli 2014. július 1-je óta EP képviselő[8], de egyetlen (!) alkalommal sem szólalt fel a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése érdekékben! A Fidesz politikájával összhangban, Szerbiának a csatlakozási feltételek (koppenhágai kritériumok[9]) teljesítése nélküli felvételét szorgalmazza az Európai Unióba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy (Deli szerint) Szerbiától nem kell számon kérni „a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét”[10]. Ez pedig szöges ellentétben van a közösségünk érdekeivel!

Fontos, hogy Várhelyi Olivér az Európai Bizottság (EB) magyar biztosa felszólalt a nemzeti kisebbségek és jogaik védelme érdekében. Már csak azért is, mivel Várhelyit több alkalommal is Szerbia iránti elfogultsággal illették. Az idén januárban még vizsgálatot is kezdeményeztek ellene, mert „szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”[11].
Várhelyi Olivér kiállása a nemzeti kisebbségek védelme és jogainak érvényesítése érdekében azonban nem helyettesítheti a vajdasági magyar közösség közvetlen kapcsolattartását az Európai Unió szerveivel.

A VMDK-nak – egyetlen vajdasági magyar ellenzéki szervezetként – mielőbb közvetlen kapcsolatot kell(ene) kialakítani magyar ellenzéki képviselőkkel és a szerbiai jelentéstevővel az Európai Parlamentben a folyamatos tájékoztatásuk érdekében a közösség helyzetének alakulásáról, a jogérvényesítés folyamatáról és problémáiról, hogy azok helyet kapjanak az EP Szerbiáról szóló jelentéseiben, állásfoglalásaiban. Enélkül a közösség helyzete nem fog változni/javulni!

BOZÓKI Antal

__________
[1] A Szerbiáról szóló 2022. évi jelentés. Elfogadott szövegek. P9_TA(2023)0192 A9-0172/2023. https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2023-0192_HU.html, és
(EWB) Evropski parlament usvojio rezoluciju o Srbiji [Az Európai parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot]. https://europeanwesternbalkans.rs/evropski-parlament-usvojio-rezoluciju-o-srbiji/, 2023. május 10.
[2] A Szerbiáról szóló 2021. évi jelentés. Elfogadott szövegek. P9_TA(2022)0284 A9-0178/2022. https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0284_HU.html
[3] Lásd a Fátyol a múltra? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14425, 2022. április 22.
[4] Lásd a Jogsérelmek (1-2) c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2023. június 10. 12:06, és https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2023. június 12. 13:31
[5] Várhelyi Olivér: A kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú a csatlakozási folyamatban
https://m.vajma.info/cikk/karpat/14895/Varhelyi-Oliver-A-kisebbsegek-es-jogaik-vedelme-alapveto-fontossagu-a-csatlakozasi-folyamatban.html, 2023. május 23. 20:31
[6] Deli Andor a Szerbiáról szóló jelentésről: szándékos rombolásba fogott az Európai Parlament. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/deli-andor-szerbiarol-szolo-jelentesrol-szandekos-rombolasba-fogott-az-europai, 2023.04.26 14:30 - 21:40
[7] Uo.
[8] Deli Andor. https://hu.wikipedia.org/wiki/Deli_Andor
[9] Csatlakozási kritériumok (koppenhágai kritériumok). https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/accession-criteria-copenhagen-criteria.html
[10] Uo.
[11] Vizsgálat jöhet Várhelyi Olivér magyar EU-biztos ellen. https://www.szabadeuropa.hu/a/varhelyi-oliver-jogallamisag-vizsgalat/32228346.html, 2023. január 18.