Korábban, egy 1997-es kormányrendelet alapján
november 3. a
magyar tudomány napja volt, az
Országgyűlés
2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe. Annak
emlékére tartják, hogy 1825-ben Széchenyi István
gróf ezen a napon ajánlotta fel a pozsonyi Országgyűlésen birtokainak egy éves
jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság
alapításának céljára, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia
megalapítását.
Széchenyi ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. tc. már 250 ezer forint alaptőkével mondhatta ki megalakulását. A Tudós Társaság alakuló gyűlését 1830. november 17-én tartották Pozsonyban, amelyen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. Akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, ahol 1832-ben tartották az első közgyűlést, s tevékenységével a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát. A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel. Az 1850-es években az Akadémia épületére kiírt nemzetközi pályázatra beérkezett tervekkel az építési bizottság tagjai nem voltak elégedettek, ezért 1861-ben a nagytekintélyű berlini August Stülert kérték föl tervezésre. A székházat 1865. december 9-én avatták fel, ez a palota volt az első jelentős neoreneszánsz épület Magyarországon.
1949-ben - főleg szovjet mintára - átszervezték az intézményt: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. 1989. évi közgyűlése rehabilitálta az 1949-ben kizárt tudósokat. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállósága lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak. Az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. Napjainkban 11 tudományos osztálya működik.
A magyar tudomány ünnepének megnyitója november 5-én lesz az MTA székházának dísztermében. Az ünnep idei programjai az egyes tudományterületek felfedező (alap) kutatásainak célját, körülményeit, fontosságát és eredményeit hangsúlyozzák, az érdeklődőknek lehetőségük lesz bepillantani a kutatóhelyek láthatatlan falai mögött zajló munkába, a laboratóriumokba, a felfedező kutatások műhelyeibe. Ugyanakkor tisztelegnek a 100 éve született Szentágothai János, az iskolateremtő agykutató élete és tudományos munkája előtt.
Széchenyi ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. tc. már 250 ezer forint alaptőkével mondhatta ki megalakulását. A Tudós Társaság alakuló gyűlését 1830. november 17-én tartották Pozsonyban, amelyen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. Akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, ahol 1832-ben tartották az első közgyűlést, s tevékenységével a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát. A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel. Az 1850-es években az Akadémia épületére kiírt nemzetközi pályázatra beérkezett tervekkel az építési bizottság tagjai nem voltak elégedettek, ezért 1861-ben a nagytekintélyű berlini August Stülert kérték föl tervezésre. A székházat 1865. december 9-én avatták fel, ez a palota volt az első jelentős neoreneszánsz épület Magyarországon.
1949-ben - főleg szovjet mintára - átszervezték az intézményt: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. 1989. évi közgyűlése rehabilitálta az 1949-ben kizárt tudósokat. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállósága lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak. Az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. Napjainkban 11 tudományos osztálya működik.
A magyar tudomány ünnepének megnyitója november 5-én lesz az MTA székházának dísztermében. Az ünnep idei programjai az egyes tudományterületek felfedező (alap) kutatásainak célját, körülményeit, fontosságát és eredményeit hangsúlyozzák, az érdeklődőknek lehetőségük lesz bepillantani a kutatóhelyek láthatatlan falai mögött zajló munkába, a laboratóriumokba, a felfedező kutatások műhelyeibe. Ugyanakkor tisztelegnek a 100 éve született Szentágothai János, az iskolateremtő agykutató élete és tudományos munkája előtt.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése