Fél
év alatt sok víz lefolyik a Dunán is. Gondolom, így vélekedik a
,,vezértpárt” első embere is, aki mostanság már úgy tartja, a délvidéki
magyarok nem akarnak olyan jogokat és helyzetet, amelyet hamarosan a
koszovói szerbek élvezhetnek. Magyarán, nem kérnek területi autonómiát.
Szerinte. Lássuk azonban, hogy miként nyilatkozott erről a VMSZ és a
magyarországi MSZP politikusa még pár hónappal korábban. A szélkakas
kutyafüle hozzájuk képest…
2013. március 28. - Pásztor: A vajdasági magyarok szempontjából is irányadó lehet a koszovói megoldás
A koszovói szerbség helyzetének a
rendezése a mi számunkra is példaértékű lehet - nyilatkozta az Újvidéki
Rádiónak Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, a Vajdasági
Magyar Szövetség vezetője.
A szerbiai kisebbségek helyzetének
javítására tett törekvések összefüggésbe hozhatók-e a koszovói kérdés
rendezése során körvonalazódni látszó megoldásokal? Erről is beszélt
Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a VMSZ elnöke az Újvidéki
Rádiónak adott interjúban, amit teljes terjedelmében a Hangadó szerda
április 3-i adásában hallgathatnak meg; a riporter Ternovácz István.
- Magyar szempontból a koszovói
szerbség helyzetének a rendezése irányadó lehet-e abban az esetben, ha
jogok szempontjából többet kapnak az ott élő szerbek, mint amit mi
élvezünk itt a Vajdaságban?
- A válasz egyértelműen igen, azzal,
hogy mindenkit szeretnék óvni attól, hogy elhamarkodottan, azonnali
hatállyal és azonnali jelleggel a párhuzamokat keresse és a látszat,
vagy valós párhuzamok alapján konfliktushelyzeteket teremtsen. Ebben a
pillanatban az egész vajdasági magyar közösségnek az elemi érdeke,
fölülírhatatlan prioritású érdeke, hogy több évtized után ez a koszovói
kérdés megoldódjon. Nekem az a szilárd meggyőződésem, hogy a megoldás
körülbelül abban a keretben fog mozogni, amelyben ma is mozog. Ugyanis
létezik egy ún. Ahtisaari-terv, ami 2007-ben, attól függetlenül, hogy
azt Szerbia nem fogadta el, az ENSZ BT részéről elfogadásra került. Ma
ez a dokumentum képezi az épülő koszovói jogrendnek, az ottani
alkotmánynak és törvényeknek az alapját. Az abban lefektetett megoldások
sok tekintetben messze túlmutatnak azon a gyakorlaton, ami ebben a
pillanatban Szerbiában van. Arról nem beszélve, hogy mennyire mutatnak
túl azon a gyakorlaton, amely a Kárpát-medence egyéb más magyar
közösségeire vonatkozik. Ez már ma realitás. Azt gondolom, hogy ez nem
kerül jelentős mértékben fölülírásra, olyan értelemben, hogy a most
körvonalazódó megoldás majd még nagyságrendekkel valami újat, valami
pozitívat és mást fog hozni. Szerintem itt fog megállni a történet. Ezt a
helyzetet kell majd elemeznünk és ebből a helyzetből kell a magunk
vonatkozásában megfogalmazni a politikai ambíciókat és azt egy nyugodt
párbeszéd keretein belül érvényre juttatni. De szeretném itt is
elmondani, hogy ez a párbeszéd nem elsősorban magyar-magyar párbeszéd
kell, hogy legyen. Az is fontos, mert magyar-magyar párbeszéden
keresztül tudjuk megfogalmazni a közösségi érdeket, a nemzeti érdeket.
De ezt a párbeszédet nem tudjuk úgy lefolytatni és sikerre vinni, ha a
többségi politikummal nem beszélünk. Ezért azt gondolom, hogy nem abban
kell vitézkedni, hogy magyar-magyar viszonylatban ki tud eget rengetőbb
mondatot megfogalmazni. Abban kell egymással versengnünk, hogy ki tud
racionálisan hozzájárulni ahhoz, hogy a közösségi érdeket megfogalmazzuk
és ezt a közösségi érdeket úgy tudjuk a többségi szerb, román, szlovák
és más politika felé érvényesíteni, hogy abból építkezni és előre
haladni tudjunk.
2013. március 27. - Tabajdi szerint minta lehet a koszovói szerbeknek nyújtott autonómia
A koszovói szerbeknek nyújtandó új
típusú autonómia mintaként szolgálhat a külhoni magyarok számára is -
vélekedik szerdai közleményében Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt
európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője.
A szocialista politikus kommünikéjében annak a véleménynek ad hangot, hogy szerinte a koszovói rendezésre a korábbi finn államfő, a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari által kidolgozott terv a kisebbségi jogok érvényesülését írja elő, amire az Európai Unió is garanciát jelent."Bárcsak a külhoni magyaroknak volna ilyen nemzetközi hivatkozási alapja és a jogaikat szavatoló nemzetközi intézmény a háttérben! A koszovói szerb közösség alakuló autonómiája a kárpát-medencei magyarok számára is példa lehet." - hangoztatta Tabajdi, az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának elnöke azon a brüsszeli tanácskozáson, amelyen a testület találkozott a koszovói szerbek képviselőivel. A találkozón számos európai parlamenti képviselő mellett szerbiai és koszovói szerb képviselők, és a koszovói parlament alelnöke, Petar Miletic is részt vett - közölte Tabajdi.A politikus ismerteti, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó tárgyalások jelenlegi állása szerint a koszovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Koszovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak részvételével.Ez "a megoldás lényegesen többet nyújt, mint a nemzetközileg is elismert szerbiai nemzetiségi tanácsok működése. Ennek az új típusú autonómiának területfejlesztési és infrastrukturális hatáskörei is lennének. Ily módon Európában egy új típusú autonómia jöhet létre" - fogalmazott a szocialista EP-képviselő, aki szerint a külhoni magyarok szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek Európában olyan új autonómiamodellek, amelyekre hivatkozni lehet. A politikus szerint ilyen jöhet létre Koszovóban is, és ez a külhoni magyarság számára azért bír különös jelentőséggel, mert akárcsak az ő esetükben, a koszovói szerbség esetében is egyszerre kell biztosítani az autonómiát az egy tömbben és a szórványban élő kisebbségiek számára."A koszovói rendezés sikere azon múlik, hogy az Ahtisaari-tervet, valamint az egyeztetés alatt álló szerb-koszovói kormányközi megállapodást a gyakorlatban is végrehajtják-e" - jelentette ki Tabajdi, aki kulcsfontosságúnak nevezte annak kérdését, hogy a mindennapokban is szavatolják-e a szerb kisebbség nyelvhasználati, oktatásügyi, vallásügyi jogait. Rendkívül fontosnak tartja a képviselő azt is, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó kormányközi tárgyalásokba a koszovói szerbség képviselőit is bevonják."Nélkülük, a fejük fölött ne döntsenek a sorsukról! Nincs sikeres kisebbségpolitika, sem eredményes nemzetpolitika az érintettek bevonása nélkül!" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, aki szerint nem Belgrádban és nem Brüsszelben kell eldönteni azt, hogy mit akarnak elérni a koszovói szerbek, mint ahogy nem Budapestről kell meghatározni a külhoni magyarok érdekeit sem.
A szocialista politikus kommünikéjében annak a véleménynek ad hangot, hogy szerinte a koszovói rendezésre a korábbi finn államfő, a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari által kidolgozott terv a kisebbségi jogok érvényesülését írja elő, amire az Európai Unió is garanciát jelent."Bárcsak a külhoni magyaroknak volna ilyen nemzetközi hivatkozási alapja és a jogaikat szavatoló nemzetközi intézmény a háttérben! A koszovói szerb közösség alakuló autonómiája a kárpát-medencei magyarok számára is példa lehet." - hangoztatta Tabajdi, az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának elnöke azon a brüsszeli tanácskozáson, amelyen a testület találkozott a koszovói szerbek képviselőivel. A találkozón számos európai parlamenti képviselő mellett szerbiai és koszovói szerb képviselők, és a koszovói parlament alelnöke, Petar Miletic is részt vett - közölte Tabajdi.A politikus ismerteti, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó tárgyalások jelenlegi állása szerint a koszovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Koszovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak részvételével.Ez "a megoldás lényegesen többet nyújt, mint a nemzetközileg is elismert szerbiai nemzetiségi tanácsok működése. Ennek az új típusú autonómiának területfejlesztési és infrastrukturális hatáskörei is lennének. Ily módon Európában egy új típusú autonómia jöhet létre" - fogalmazott a szocialista EP-képviselő, aki szerint a külhoni magyarok szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek Európában olyan új autonómiamodellek, amelyekre hivatkozni lehet. A politikus szerint ilyen jöhet létre Koszovóban is, és ez a külhoni magyarság számára azért bír különös jelentőséggel, mert akárcsak az ő esetükben, a koszovói szerbség esetében is egyszerre kell biztosítani az autonómiát az egy tömbben és a szórványban élő kisebbségiek számára."A koszovói rendezés sikere azon múlik, hogy az Ahtisaari-tervet, valamint az egyeztetés alatt álló szerb-koszovói kormányközi megállapodást a gyakorlatban is végrehajtják-e" - jelentette ki Tabajdi, aki kulcsfontosságúnak nevezte annak kérdését, hogy a mindennapokban is szavatolják-e a szerb kisebbség nyelvhasználati, oktatásügyi, vallásügyi jogait. Rendkívül fontosnak tartja a képviselő azt is, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó kormányközi tárgyalásokba a koszovói szerbség képviselőit is bevonják."Nélkülük, a fejük fölött ne döntsenek a sorsukról! Nincs sikeres kisebbségpolitika, sem eredményes nemzetpolitika az érintettek bevonása nélkül!" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, aki szerint nem Belgrádban és nem Brüsszelben kell eldönteni azt, hogy mit akarnak elérni a koszovói szerbek, mint ahogy nem Budapestről kell meghatározni a külhoni magyarok érdekeit sem.
Idézet vége…
T. T.
A dőlt betűs részek idén március végén megjelent hírek pontos idézetei
Közzétette: Terhes Tamás
2013. október 13. vasárnap, 16:00
http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/15123-kommentar-nelkuel-ket-idezet-fel-evvel-ezelttrl-mely-bizonyitja-hogy-a-vmsz-mennyire-gerincesq-es-koevetkezetesq
Kapcsolódó írás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése